Esztergom és Vidéke, 1997

1997-12-18 / 51-52. szám

1997. november 20. Esztergom és Vidéke Sok felszólalás a képviselő-testület ez évi utolsó ülésén December 11-én kétórásra sikeredett a testületi ülés első napirendi pontja. Dr. Könözsy László polgármester részletes tájékoztatást adott a kórházzal kapcsolatos legújabb fejleményekről - melyekről korábban lapunk is beszámolt. Ami új: a Megyei Közgyűlés december 18-án, tehát ma dönl az önkormányzati biztos személyéről, kiválasztja a pályázók közül azt, akinek hozzáértésétől, szervezőképességétől jelentős mértékben függ majd az esztergomi kórház sorsa. Megtudtuk még a polgármestertől, hogy a megye 1998-ra tekintélyes összeget, több mint 870 millió forintot irányozott elő a munkanélküliség kezelésére, így e téren határozott javulás várható. Több felszólaló is foglalkozott a kórház ügyével, elsősorban a kifizetések körüli huzavonákkal, a felgyülemlett adóságokkal. A felszólalásokból és a válaszokból kiderült: városunk annak idején ún. nullszaldóval adta át a megyének a kórházat, a mintegy félmilliárdos hiány azóta keletkezett. Jelenleg direkt finanszírozási rendszer van, a megye tehát csak közvetít, de már készülőben az új törvény, amely a fenntartó kötelességévé kívánja tenni a hiányok fedezését. Minczér Kálmán Pilisszentlélek közműgondjait ecsetelte, Török József a Szenttamáson összegyűlt törmelék és a patkánytanyák miatt emelte fel szavát, Berényi Vilmos a lakosság felszaporodott közüzemi díjtartozásairól szólt. Dr. Etter Ödön kifogásolta, hogy a kertvárosi volt laktanyai területeket megvásároló társaságok még nem fizették ki a vélteiárat; kérte, szólítsa fel őket az önkormányzat, és számítsanak fel késedelmi kamatot is. Csernusné Láposi Elza a Pázmány Péter utca állapota miatt szólalt fel, majd javasolta, hogy a városi Vöröskereszt részére adják át a Balassa iskola Klapka téri épületét. Több kertvárosi képviselő is élesen Dönteni soha nem könnyű - pillanatkép az év egyik üléséről vetette fel azt az áldatlan állapotot, ami a városrész közbiztonságát jellemzi. Bűnözőcsoportok terrorizálják, tartják rettegésben a lakosságot. Fényes nappal a főutcán sem lehet már senki biztonságban. A rendőrség tehetetlen. Valamennyi felszólaló drasztikus, gyors intézkedést sürgetett. Meg is fogalmazódott egy testületi felszólítás a városi rendőrkapitány részére, melyet egyöntetűen megszavaztak a képviselők. E téma kapcsán vetődött fel a cigány kisebbség választott vezetőinek passzivitása is, melyre azonban a tanácskozás egyelőre nem talált gyógyírt. Hogy személyi ellentétek is fellelhetők a testületben, azt Miavecz Jenő felszólalásából éreztük ki, aki ugyan helyeselte, hogy a polgármester 3 millió forintott fordított nemrég az idős, beteg, egyedülálló lakosok támogatására, azt azonban sérelmesnek ítélte, hogy ez a „karácsonyi ajándék" dr. Könözsy László aláírásával lett postázva - igaz, a „város vezetése nevében". Véleménye szerint helyesebb lett volna az önkormányzat ajándékaként kiküldeni a csomagokat, mert akkor nem egyedül a polgármester aratta volna lett a választók háláját. Azért némi humor is becsúszott e napirend során: Paál Anikó képviselőjavasolta, hogy a közreadott beszámoló harmadik oldalán talán jó lenne a két tanácskozó testület „közösülés"ét „együttes ülés"-re módosítani, félő különben, hogy a kívülállók ferde szemmel fognak nézni e testület tagjaira. A következő napirendek közül kiemelkedett a helyi autóbuszjáratok tarifaemelésének vitája. Egy mérsékelt emelés jogosságát a felszólalók egyike sem vitatta, de a VOLÁN szolgáltatásaival kapcsolatban több kérés is elhangzott. Berényi Vilmos Kertváros hétvégi utazási gondjairól szólt, Nádai Demeter a piacnapok jobb buszellátását kérte csuklósjárművek beállításával. Lengyel Károly a Vaskapu úti végállomásig közlekedő járatok sűrítését szorgalmazta, és felvetette egy új megálló szükségességét valahol a Márta Panzió környékén. Többen szóltak az elővételi jegyellátás megoldatlanságáról is. Horváth István, a VOLÁN vezérigazgatója, majd Gál Andor igazgató válaszolt a felvetésekre, ecsetelve a vállalat gondjait. Végül a testület az alábbi menetdíjakat szavazta meg: - vonaljegy elővételben: 52 Ft - vonaljegy autóbuszon: 60 Ft - egyvonalas bérlet: 1.050 Ft - összvonalas bérlet: 1.572 Ft - tanuló-nyugdíjas bérlet: 510 Ft Ezután a képviselő-testület a helyi adókról szóló korábbi rendeletének néhány paragrafusát módosította. Dr. Berbik István ismertette a Helyi Érdekegyeztető Tanácsnak a rendelettervezettel kapcsolatos észrevételeit, majd némi vita és módosítás után a képviselők megszavazták, hogy az iparűzési adó mértéke 0,2 %-kal emelkedjék, az ideiglenes iparűzési tevékenység után pedig az adóalaptól függő, sávosan megállapított napi átalányt fizessenek az érintettek. Kisebb vitát generált az önkormányzati vagyon biztosításának kédése is. Dr. Etter Ödön részletes indoklással terjesztette elő a Városfejlesztési Bizottság javaslatát, mely szerint a város közműveit a Hungária, a többi ingó és ingatlan vagyont pedig a Generáli Részvénytársasággal biztosítássá az önkormányzat. A beterjesztett javaslatot a testület elfogadta. Bizonyára számot tarthat a lakosság érdeklődésére az a hosszas vita után megszületett elvi döntés is, mely szerint a város - bizonyos területért cserébe - megvásárolja a Granvisus gyár több mint hétezer négyzeünéteres, részben fedett udvarát egy majdan kialakítandó korszerű piac céljaira. A megszavazott határozat értelmében a jelenlegi piac helyén - miután lebontották az ott lévő bódékat sétálóutcát alakítanak ki. Két fontos napirendje volt még a tanácskozásnak - mindkettő Miavecz Jenő, az Oktatási Bizottság elnökének előterjesztésében. Előbb a város diáksportjának helyzetét vitatták meg a városatyák, majd a diákművészeti tevékenység került terítékre. Mindkét témában - néhány módosító javaslat után - csupán elvi határozatok születtek. Döntött még a testület néhány személyi kérdésben, ingatlanügyekben, majd zárt tárgyalással fejezte be ezévi munkáját. Szába December elején holland vendége volt a Balassa Bálint Általános Iskola nevelőtestületének: Haris Holt, a CED Rotterdam Oktatási Szolgáltató Központ munkatársa. Kíséretében volt Balogh Akosné, a Komárom Esztergom Megyei Pedagógiai Intézet igazgatja, Koditekné Jernei Ilona, az Oktatási és Közművelődési Csoport munkatársa, Fluxa Ottóné, a CED program konzulense és Pillmanné Adrián Lívia, a Pedagógiai Intézet főtanácsosa. Az előzmények 1995-re nyúlnak vissza. Mint arról már e lap hasábjain beszámoltunk, ekkor kapcsolódott be iskolánk e nemzetközi pedagógiai intézetek együttműködéséből kialakult iskolafejlesztési projektbe, mely egy hátránykompenzáló, megújulást elősegítő folyamat része. Ez a folyamat egy „szellemi kaland", amely nem készen kapott receptekkel, külső radikális beavatkozással kívánja a változásokat elérni, hanem az iskola nevelőtestületének önfejlesztő tevéknységében látja a járható utat. ROTTERDAMBÓL A BALASSA ISKOLABA Egy kis iskolafejlesztő program - működés közben A projekt elsősorban szemléletváltást követelt meg a nevelők-oktatók részéről, melyet csak megerősít a magyar oktatásban bekövetkező változások sora. A találkozón áttekintettük és értékeltük az eltelt két év munkáját és megfogalmaztuk a továbblépés lehetőségeit, A nevelőtestület kommunikációs készsége jelentősen fejlődött, a konszenzust teremtő módszerek alkalmazásával olyan cselekvési terv született, amely hosszú távra meghatározza az iskolafejlesztés folyamatát. Mely prioritások kaptak szerepet az első körben? A tárgyi feltételek, az információáramlás, a differenciált munka, valamint a kapcsolattartás a szülőkkel. A Pedagógia Intézet konkrét segítséget a differenciált munka beindítása területén adott. Az első lépések az alsótagozat alapozó szakaszát érintik. Továbbképzéseken vettek részt a tanítók, megismerkedtek a Szindelár programmal. Elindítottunk egy követő formatív mérést matematika és szövegértés területén, mely jelenleg a harmadik osztálynál tart. Az iskola igazgatójának módja nyílt májusban holland tanulmányúton részt venni. A szakmai út során a magyar delegáció rotterdami iskolákban látogatott el, ahol megismerkedhettek az intézmények mennyiségi és minőségi mutatóival. Az óralátogatásokon bepillanthattak a különböző korosztályú csoportok differenciált oktatásába. A tapasztaltakat itthon is igyekszik a testület megvalósítani. Osztálytermeikben megváltoztatták a hagyományos alaprajzú elrendezést, a gyerekekhez közel, „hozzáférhető" magasságba kerültek a taneszközök. A tanulók saját képességeiknek megfelelően, egyéni ütemben dolgoznak a tanító által elkészített feladatlapokon. Az önálló munka anyagai dossziéba kerülnek. A differenciáló munkába nemcsak a pedagógus, de a gyermek szerepe és felkészítése is egyaránt fontos. A Pedagógiai Intézet szervezésében felkészültek a nevelők egy konkrét helyesírási intenzív fejlesztés megvalósulására. Alkalmazása februárban kezdődik az első osztályban. A tantestület munkáját segítő konzulens megállapítása: „az iskola önfejlesztési folyamata, tenniakarása egy hatékony iskola megvalósulására példamutató." A jó hangulatú beszélgetést még kellemesebbé tette, hogy az iskola külsőségeiben már készül a karácsonyra, a gyerekek a Mikulást várták. dr. Szabóné Walcz Mária tanár