Esztergom és Vidéke, 1997

1997-11-27 / 48. szám

1997. november 20. Esztergom és Vidéke ÜLÉSEZETT AZ ÖNKORMÁNYZAT (Folytatás az 1. oldalról) Bognár Ferenc alezredes, rendőrkapitány a testületi ülésen Szeretnék megerősíteni a városközpont védelmét egy három fős körzeti megbízotti szolgálattal, tervezik egy videós figyelőrendszer kiépítését is a frekventált helyekre, de mindez pénzkérdés is, pénzből pedig kevés van. A kapitány az igazgatásrendészeti munkát kielégítőnek értékelte, majd válaszolt a képviselők kérdéseire, javaslataira. Dr. Nemcsók János, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt a következő közel egy órában a testület vendége. Az államtitkár tájékoztatta a testületet a hágai döntés után előállt helyzetről, a Duna szabályozásával kapcsolatos elképzelésekről, a várható fejleményekről. Miután Kovács György Zoltán is elmondta véleményét a témáról, az államtitkár válaszolt a képviselők kérdéseire. Kitűnt, a kilátások nem túl rózsásak, így már az is sikernek számít, ha a sok rossz megoldás közül a legkevesébbé rosszat tudjuk megvalósítani. A Duna duzzasztása nem kerülhető el, a kérdés csak a„hogyan". Ezután a képviselők zárt ülésen döntöttek az Egyesített Szociális Intézmény vezetőjének új személyéről. A bizalmat Balázs Éva kapta meg. EREDMENYES TARGYALASOK... (Folytatás az 1. oldalról) miniszter - miután a kormányt is tájékoztatta a problémáról - összehívta az ügyben érintetteket az ominózus színhelyre, hogy döntést hozzanak: hogyan menthető meg az esztergomi kórház. A minisztérium szakemberei mellett részt vett a tanácskozáson dr. Cser Ágnes, az Országos Egészségügyi Pénztár főigazgatója, dr. Kovács György Zoltán, a Megyegyűlés elnöke, dr. Könözsy László Esztergom polgármestere, dr. Haller Zoltán, a térség országgyűlési képviselője, valamint a kórház vezetői, a szakszervezet és az érintett egészségügyi dolgozók képviselői. A három órás kemény vita - úgy tűnt - minden érintett részére megnyugtató eredményt hozott. A tanácskozás után dr. Kökény Mihály sajtótájékoztatót tartott az országos és helyi médiák meghívott munkatársai részére. - Azért jöttünk elíde, hogy megoldást keressünk a kialakult helyzetre mondta többek között a miniszter -. Sem a betegellátás nem kerülhet zavarba, sem az itt dolgozók olyan helyzetbe, hogy ne találjanak semmit se a fizetési borítékban. A dolgozók követelése jogos - hangsúlyozta a miniszter. - A legtöbb helyen a vezetőknek sikerült kezelni az elmaradt túlmunkadíjak nyomán kialakult helyzetet. Sajnos, itt ez nem történt meg. Dr. Kökény Mihály szerint az ügyben több tényező játszott szerepet. A felelősségben sokan osztoznak, a vizsgálat tovább folyik a tanulságok leszűrése érdekében. A tanácskozáson az alábbi megállapodás született: a kormány felhatalmazásával az Országos Egészségügyi Pénztár egy héten belül átmeneti pénzügyi segítséget nyújt az intézetnek. Ez lehetővé teszi, hogy elháruljon az akadály az elmaradt és a jelenlegi bérek kifizetése elöl, hogy feloldódjon a zárlat, és ne legyen zavar a betegellátásban. Ez az intézkedés a jövő évi finanszírozási pozíciót is javítani fogja. A támogatásnak azonban igen komoly feltételei vannak, a kórház gazdasági vezetésének egy bizonyos „alkalmazkodási kényszerpályán" kell mozognia. A megállapodást hétfőn szerződésben rögzítik. Hangsúlyozta a miniszter, hogy a támogatást az OEP nem a többi intézmény rovására adja, és nem tekinti precedens értékűnek, ilyen helyzetbe jutni ugyanis kétes dicsőséget jelent. Dr. Cser Ágnes elmondta, úgy érzi, megfelelő intézkedési programmal véglegesen rendeződhet az esztergomi kórház helyzete. A jelenlegi megállapodás közös munka eredménye volt, s az ország többi egészségügyi intézményében is közösen keresik a megoldás lehetőségeit. Dr. Kovács György Zoltán megköszönte a gyors segítséget, majd kijelentette: bízik abban, hogy a kórház a jövőben sikeresen tudja majd kezelni a kialakult struktúrát. Zárszavában ennek a reményének adott hangot a miniszter is, hangsúlyozva: a kiegyenlítődés folyamata lehetőséget ad az esztergomi kórháznak a stabilitás megteremtésére. Kérte az illetékes helyi és országos szerveket, kísérjék fokozottabb figyelemmel a kórház tevékenységét, és adjanak meg minden segítséget a felemelkedéshez. Sz.B. Nemcsók János, dr. Könözsy László, dr. Kovács György Zoltán a testületi ülésen A következő napirendi pontban jóváhagyták a Sipoló-hegyi üdülőfalu részletes rendezési tervét. A polgármester számolt be ezután az elmúlt hetek eseményeiről, melyek közül legnagyobb érdeklődésre a kórház fizetésképtelenségének ügye számított; éppen ezért dr. Könözsy László az ülésre meghívta dr. Kovács György Zoltánt és dr. Szontagh Csabát, hogy a testület első kézből kapjon információt. (A témával külön írásunk foglalkozik.) Ez után rövid, viták nélküli napirendi pontokkal folytatódott a tanácskozás. Módosította a testület a Montagh szakiskola alapító okiratát, az idei év költségvetési rendeletét, meghallgatta a költségvetés háromnegyedéves teljesítéséről készült beszámolót, döntött póttámogatásokról, a gyermekétkeztetés intézményi térítési díjairól, a VIZUS Alapítvány támogatásáról. Némi vitát csak az önkormányzat 1998. évi költségvetési koncepciója váltott ki, melyet végül - néhány apróbb módosítással - megszavazott a testület. Jóváhagyták dr. Könözsy László delegálását a Területfejlesztési Társulásba, a Gran Tours Kft. tőkeemelését, a pilisszentléleki transzformátorállomás megépítését. Végezetül úgy döntött a képviselő-testület, hogy a rendőrség munkájának megsegítésére korábban létrehozott magánalapítványt - az alapítók jóváhagyásával - közalapítvánnyá alakítja. A tárgyalás késő este zárt üléssel ért véget. Konferencia - az első ipartörvényre emlékezve rült megtelepítenie a városban, melyek a helybeli és a régióban élő szak(Folytat ás az 1. oldalról.) Az előadó városunk iparfejlődésének mai kérdéseit boncolgatva többek között ezeket mondta: - A város és a térség szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, hogy több évi tárgyalást követően zöldmezős beruházásként megépült a Magyar Suzuki Rt. autógyára, az AMP Hungary elektromos és elektrotechnikai részegységgyára és a FOTEX optikai gyára. Közel fél évszázad után végre sikerült elérnünk, hogy a valamikori dorogi járásból kiválva új, önálló - hivatalosan is elismert - kistérségi régió alakulhatott ki, Esztergom központtal. Az önállónak elismert kisrégiónkban meglévő munkaerőre támaszkodva szorgalmazzuk további vállalkozások letelepedését. Az új déli innovációs terület továbbfejlesztésére, a régió gazdasági életének élénkítésére Ipari Park létesítéséről döntött Esztergom város képviselő-testülete. Komoly tanulmányokat készítettünk, hogy megalapozottan nyújthassuk be pályázatunkat az ipari park cím elnyerésére. Eddigi munkálkodásunk eredményes volt, az Ipari Park címet elnyertük, így benyújthattuk pályázatunkat az infrastruktúra kiépítésének állami forrásból történő támogatására. Az új vállalkozásokhoz szükséges humán erőforrások biztosítását is fontosnak tartjuk. Az iskolarendszerű és a felnőtt oktatási szervekkel, a Munkaügyi Központ Kirendeltségével együttműködve a legtöbb esetben helyben tudunk lehetőséget biztosítani az új vállalkozások igényeinek megfelelő munkaerőpiaci tovább-, illetve átképzésekre is. Összegezve elmondható: az önkormányzatnak olyan összetételű és profilú vállalkozásokat sikeembereknek újra munkalehetőséget biztosítanak. Dr. Kövér György gazdaságtörténész, egyetemi docens a 19. század második felében tapasztalt hatalmas ipari fejlődésről, az élet minőségi változásairól tartott előadást. Bencze Cs. Attila, a megyei levéltár igazgatóhelyettese az esztergomi céhek hanyatlásának okairól, majd megszűnésük körülményeiről, az 1872-es első ipartörvény esztergomi hatásairól szólt. Juhász József, a kézművesek országos alelnöke az esztergomi kisipar történetét foglalta össze. Elmondta: az 1872-es első ipartörvény minden céhbeli korlátozást megszűntetett és szabaddá tette az ipar gyakorlását, amely ellenérzéseket váltott ki városunkban is. Több mint tíz év elteltével azonban törvényi szabályozással egyes iparágak gyakorlását újból képesítéshez kötöttek, az iparosokat pedig egy testületbe vonták össze. Az esztergomi ipartestület 1886. április 11-én alakult meg. A II. világháború után sok iparos gyári munkássá vált, csak a legrátermettebbek vállalták az önálló kisipart. Ok mára már kiöregedtek. Mostanság városunkban és térségünkben mintegy 400 kisiparos tevékenykedik. A továbbiakban V. dr. Fodor Zsuzsa történész a veszprémi kézművesiparról, iparos életmódról, dr. Dóka Klára, a Magyar Országos Levéltár főlevéltárosa pedig a kézműipar történetének 19. és 20. századi forrásairól tartott érdekes előadást. A konferenciát záró előadó Németh János, MTESZ ügyvezető elnök volt, aki az esztergomi ipari fejlődés főbb állomásairól szólt. (P.I.) Cser Ágnes és Kökény Mihály