Esztergom és Vidéke, 1997

1997-11-13 / 46. szám

Esztergom és Vidéke 1997. december 368. 5 Konferencia a tanítóképző főiskolán Kultúra és vallás A Magyar Tudomány Napján, november 3-án délután zsúfolásig megtelt a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola nagyelőadója az egynapos konferenciára, melynek témája a kultúra és vallás volt. Dr. Magyar György főigazgató-helyettes köszöntötte a civil szervezetek, egyházak képviselőit, a megjelent diákságot a Magyar Tudomány Napján, mely most egybeesett a tanítóképzés esztergomi kezdetének 155. évfordulójával. A konferencia jelmondatára külön is figyelmet szentelt: „Tudomány, művészet, Teremtönk, téged dicsérjen!" Dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Iskola Bizottságának elnöke Egyház és művelődés címmel tartott előadást. Bevezetőjében utalt arra, hogy 1973tól 75-ig a strassbourgi egyetemen tanult, ahol a nyugati világ hallgatói tőle tudakozódtak az ateista szemléletről, ennek gyökeréről és módszereiről. Megfoghatatlannak tűnt számukra az a gondolkodásmód, mely keleti totális diktatúrákat jellemezte. Azzal folytatta, hogy az egyházi tanítás mércéje mindenkor az evangélium. Krisztus tanítása a zsidó, a görög és a latin kultúrákban testesült meg. A hit és a kultúra mindig is szoros kapcsolatban állt. Az egyház egyaránt felkarolja a humán és a természettudományos műveltséget. Azt is elmondta, hogy a Pápai Természettudományos Akadémiának a világ leghíresebb tudósai a tagjai, hazánkat egészen a haláláig Szentágothay professzor képviselte e testületben. A püspök több mint egy órás előadásának végén az egyház erkölcsi tanításait hangsúlyozta: a becsület és a szociális igazságérzet fontosságát. Dr. Varga Győző főiskolai tanár a felekezeti iskolák államosításáról tartott előadást. Megtudtuk, hogy 1945 és 48 között az ország 1246 óvodájából 272, a 7016 általános- és népiskolából 4426, a 354 polgári iskolából 116, a 173 gimnáziumból 93, a 129 szakközépiskolából 33, a 62 óvónőés tanítóképzőből 47 volt a különböző egyházak tulajdonában. Tóth Sándor költő-tanár, főiskolai tanszékvezető A kereszténység és az irodalom címmel tartott előadást. Végezetül a főiskola Szent Cecilia Kórusa énekelt Kodály-műveket Hunyadi Zoltán karnagy vezényletével. Pálos Kántor János születésnapi tárlata November 6-án a Vármúzeum rondellájában, kedves ünnepség keretében nyílt meg Kántor János festő- és grafikusművész születésnapi tárlata. A Petőfi iskola énekkara a művész 50. születésnapjára válogatott népdalokkal kedveskedett (vezényelt Baloghné Major Éva), majd az iskola furulyakvartettje játszott Bartók-dalokat (vezető tanáruk Pásztói Tamás). Horváth Béla múzeumigazgató üdvözölte a művészt, majd dr. Könözsy László polgármester nyújtotta át az önkormányzat emléklapját a művésznek - hangsúlyozva, hogy Kántor János igen sokat tett városunk diákságának művészeti nevelése terén is. A kiállítás anyagát V. Angyal Mária művészettörténész, a pécsi egyetem tanára ajánlotta a látogatók figyelmébe. Megnyitójában többek között ezeket mondta: „Munkáit leginkább összehúzott szemmel, kicsit távolabbról kell nézni, és akkor meglátják a vonalak és foltok mögött megbújó figurát. Művészetén minden nyomot hagyott, amit megélt. Japánból hazahozott egyfajta sajátos kifejezési módot, a japán papír tiszteletét, a szamuráj álmát. Pompeiből azt a bizonyos vörös színt, amit csak a Vezúvon láthatunk. Hédervárról a szigetközért aggódó humánus gesztust, az elpusztult hattyú rajzát megdöbbentően szép kékben. Többnyire vegyestechnikával dolgozik, ahogy ő mondja, legszívesebben mindenbe belenyúl és minden eszközt felhasznál arra, hogy mondanivalóját erősítse, hogy érthetővé és közölhetővé váljon... Munkái jeleket hordoznak, lelkiséget árasztanak. Grafikai vallomások ezek, a vonalak, a színek, a látomások és az érzések komoly tartalmai. A jelek olykor elgondolkodtatnak. Olykor messzire mutatnak, mint rövid eligazítások: hiszen a vándor nemcsak az égtájat, a messzire vezető utat keresi, hanem a napokban, a percekben, az időben és a térben azt is, ami belső rendjét megalapozhatja... Kántor János életrajzi adatait nem tartom fontosnak itt felsorolni. Tudják róla, hogy hivatásos művész, hogy rajztanár, szakfelügyelő, a gyerekeket tanítja a grafikai technikára, ha teheti. Számos művészeti egyesületnek és társaságnak a tagja. A fontos mégsem ez. A fontos az, hogy művészként él és akar élni, hogy önmagát megélő és kifejezni tudó ember..." A kiállítás november végéig látható. P.I. Sárándi József, a Leányváron élő, József Attila-díjas író két versét augusztus 20-ai számunk Idő-mű-hely című mellékletünkben közöltük, ízelítőül készülő kötetéből. Nos, a verseskönyv -Mi az, hogy halhatatlanság? címmel - a közeli napokban megjelenik. Ebből az alkalomból november 11-én, kedden a Kossuth Rádió Első közlés című sorozatában kapott helyet a szerző. Tudomásunk szerint mindkét esztergomi televízió is meghívta őt stúdiójába, és a Városi Tévé november 13-ai, csütörtöki műsorában már adásba is kerül a vele készült beszélgetés. Prágából jött: Jiri Votruba grafikusművész -ftnre^j JM* k<Lkliv«e»+c<> 4SOOO ?RAHA$ A Cseh Nagykövetség Kulturcentruma támogatásával november 5-én nyílt meg a Duna Múzeum Európai Közép Galériájában a világhírű prágai grafikusművész, Jiri Votruba kiállítása. Az érdeklődőket Kaján Imre múzeumigazgató köszöntötte, s mesélte el barátságának történetét a művésszel, aki eljött az esztergomi megnyitóra, és nemcsak műveivel, de közvetlenségével is megnyerte a közönség szimpátiáját. Jiri Votruba 1946-ban született, majd Prágában szerzett építészmérnöki diplomát 1970-ben. E hivatását gyakorolta egészen az utóbbi évekig. Közben rengeteget rajzolt, főleg az alkalmazott grafika vonzotta. 1977ben nyílt meg az első kiállítása Prágában, melyet évente újabbak követtek. Petriny, Kladno, Sokolov, Bratislava, Karlovyvary után világkörüli útra keltek alkotásai: 1985-ben Salzburg, 1990-ben Linz, 1993-ban Heilbronn, 1994-ben Strassbourgh, 1996-ban Varsó, Tokió és Montreál fémjelezték művészetét. Az idén Esztergomba is eljutottak grafikái. A 32 hatalmas falikép és plakát betölti a galéria három termét, a két vitrinben pedig kisgrafikáiban és üdvözlőkártyáiban gyönyörködhetünk. A megnyitón közreműködött Langer András színművész. Jiri Votruba a lent látható Üdvözlet Prágából című képeslapját lapunk olvasóinak dedikálta. A kiállítás november 30-áig tekinthető meg. (os)