Esztergom és Vidéke, 1997

1997-05-15 / 20. szám

1997. április 24. Esztergom és Vidéke 159 Mire jutott a híd ügyében Kuncze Meőiarral? Kuncze Gábor belügyminiszter, az SZDSZ megbízott ügyvezető elnöke - mint arról már hírt adtunk - nemrég Esztergomban járt, pártja megyei szervezetének vendégeként Zsúfolt programja ellenére mintegy félórát szánt arra is, hogy Bencsik János tatabányai polgármester és dr. Varga Győző megyegyűlési alelnök társaságában találkozzon a helyi sajtó képviselőivel. Az ügyvezető elnök bevezetőjében utalt arra, hogy pártján belül vannak ugyan eltérő vélemények, de ezek egy párt életében megengedhetek és nem okoznak szakadást. Hangsúlyozta, hogy a települési önkormányzatokban jelentősnek tartja az SZDSZ szerepét Az 1998-as választásokról csak annyit mondott: korai még az esélylatolgatás. Lapunk kérdést tett fel a belügyminiszternek a közelmúltban Pozsonyban tett látogatásával kapcsolatban, különös tekintettel a Mária Valéria híd újjáépítése ügyének jelenlegi állására. - Meéiar miniszterelnök a magyar kormány belügyminisztereként fogadott válaszolta Kuncze Gábor. - Pártomnak eddig sem volt kapcsolata a szlovák kormánnyal, és ilyen kapcsolatokat a jövőben sem kíván kiépíteni. Ami a hidat illeti: én nagyon fontosnak tartom, hogy minél előbb elinduljon az újjáépítés. Annál is inkább, mert megvan az a lehetőségünk, hogy az Európai Uniótól támogatást kapjunk ehhez. Hosszan tárgyaltunk Meőiar miniszterelnökkel a hídról. Fontos dolog, hogy át lehessen menni az egyik oldalról a másikra, és ez jelkép is lehet a két ország együttműködésében. Sajnos, annak is jelkép-értéke van, hogy képtelennek vagyunk az újjáépítésben megállapodni. A szlovákok részéről hiányzik a fogadókészség. Mostani tárgyalásunk során sem sikerült előrelépni ebben. Ragaszkodtam ugyan ahhoz, hogy állapodjunk meg konkrét dolgokban, de ez ezúttal sem történt meg. Pálos Nemcsók Pilismaróton és Esztergomban tájékozódik Május 22-én - dr. Haller Zoltán vendégeként -Esztergomba látogat dr. Nemcsók János címzetes államtitkár, aki megismerkedik a pilis maró ti öböl vízügyi, környezetvédelmi problémáival és fejlesztési lehetőségeivel, majd 16 órától a Technika Házában Hírek és álhírek a környezetvédelem házatájáról címmel lakossági fórumon, 18 órától pedig a Kávéházi esték keretében - a Belvárosi Kávéházban válaszol a polgárok kérdéseire. A képviselői iroda hírei * A héten tárgyalja a parlament az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi törvény módosítását mely nem érinti az esztergomi székhelyet. * A helyi adókról szóló 1990. évi törvény módosítására képviselői módosító javaslat került a Ház elé, amely szerint a jövőben az adóbevételekből prémium nem állapítható meg a polgármester, az alpolgármester és a Megyei Közgyűlés alelnökének javára. * Az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság önálló indítványt terjeszt a Ház elé, amely G. Nagyné dr. Maczó Ágnes alelnök nagy vihart kavart megjegyzésével kapcsolatos. A bizottság szerint az országgyűlésnek olyan politikai nyilatkozatot kell megfogalmaznia, amely elítéli G. Nagyné mondatát, és azt antiszemitának minősíti. * Pécsi Ildikó MSZP-s országgyűlési képviselő kezdeményezésére képviselői törvényjavaslat született, amely azt célozza, hogy az elmúlt évtizedek Kiváló és Edemes Művészei - mintegy 700-an - havonta 30 ezer forint nettó javadalmazást kapjanak életükben. * A képviselői irodában megtekinthető az a nyolc tövényjavaslat és mellékleteik, amelyek az újtípusú nyugellátás, szociális ellátás szabályait tartalmazza. A képviselő váija az érdeklődőket! A Népszabadság május 8-i számában összeállítást közölt a képviselők vagyon-nyilatkozatairól. Dr. Haller Zoltánr(A a lap megtudta: az MSZP-s képviselő odanyilatkozott, hogy vagyontalan, csupán egy kft-ben érdekelt. Csurka szabadságunkat félti Csurka István, úgy látszik, Esztergomban is népszerű. Legalábbis abból ítélve, hogy május 11-én este már állóhely sem jutott azoknak, akik későn érkeztek a Szabadidőközpont színháztermébe. Igaz, négy párt is összefogott az est sikere érdekében: a MIÉP, a KDNP, az MDF és az FKGP. Miután az est házigazdája, Kardos Tamás köszöntötte a megjelenteket s Pálmai Zoltán szavalata megadta az alaphangulatot, Győri Béla, a Vasárnapi Újság volt főszerkesztője vette át a szóvivő szerepét Az előadók közül először Balczó Zoltán főiskolai docens kapott szót, aki az egykor híres és eredményes magyar oktatási rendszer jelenlegi szomorú állapotáról festett megdöbbentő képet, s felhívta a figyelmet azokra a veszélyekre, melyek további romlását idézhetik elő a hazai oktatásnak. Ez utóbbiak közül kiemelte a külföldi, elsősorban a csődbe jutott amerikai közoktatás kritikátlan átvételi kísérieteit valamint a kasztosodási veszélyt. Ezután Csurka István emelkedett szólásra „Félrevezetett, közönyös emberekkel van tele ez az ország, akik nem bíznak már semmiben sem - kezdte beszédét a pártelnök. - Fel kell világosítani őket, feltárva az okokat, hogy hogyan tudunk változtatni sorsunkon." Aztán kifejtette azon véleményét - mely gondolat egész előadásán végigvonult -, hogy a világbanki pénzügyi rendszer hálójába került az ország, pedig tanulhattunk volna rossz hagyományainkból: az osztrák, a német, a szovjet elnyomás után újra az „ idegenszolgálat" harapódzik el. Mindezt kiszolgálja a sajtó is, mely szintén idegen laptulajdonosok kezén van. Csurka István szerint minden jel arra utal, hogy a külföldi pénztőke a magukat lejárató eddigi kormánypártok után most a FIDESZ hatalomrajutását támogatja, mely pártnak kormánypozícióba kerülése az eddigi politika folytatását jelentené - némi engedményekkel, finomításokkal. Ez ellen a szónok egyetlen lehetséges alternatívát lát: a nemzeti érzelmű ellenzéki pártok öszszefogását. „Alijuk saját lábunkra! - adta meg a gazdasági receptet a pártvezér. - Tartsuk itt a kiáramló pénzt, fektessük be! Akkor lesz majd magasabb bér, s megélénkül az ipar és a kereskedelem is." Egy esetleges új, nemzeti kormány programjáról szólva a legfontosabb feladatok közt a privatizáció „tisztába tételét", az oktatás és a családok ügyének rendbehozatalát, az adórendszer ésszerű megváltoztatását említette. Az est végén a hallgatóság kérdéseire válaszoltak a vendégek A felvetett témákból kettő érdemel említést Egy, a Vasárnapi Újsággal kapcsolatos felvetésre Győri Béla kifej tette, hogy szerinte a Magyar Rádiót bizonyos liberális erők szét akarják verni, csődbejuttatni, hogy kiárusítható legyen. Egy másik kérdésre, mely azt tudakolta, mennyire gyengítik a jelenlegi belső konfliktusok a nemzeti pártokat, Csurka István azt felelte: e viszályokat nem egyszer maga a sajtó gerjeszti, sokszor meg is előzve, szinte kiprovokálva ezek kirobbanását Sz.B. Beszéljük meg! Ipari parkot Esztergomnak? Esztergom város képviselő-testülete már 1996 szeptemberében döntött egy ipari park létrehozásáról, most pedig, április 29-én, 7 millió forintot szavazott meg a park megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséhez, ami után pályázni lehet a többszázmilliós létesítési költségek egy részére. S itt, ezen a ponton merül fel a kérdés: kell-e nekünk ipari park, s vajon kellünk-e „az iparnak" , vagyis fognak-e beruházók jelentkezni a sok százmillióért előkészíteti területre? A képviselő-testületi ülésen feltett kérdéseimre nem kaptam érdemleges választ, kételyeim nem oszlottak el. A válasz ugyanis az volt: majd a 13,5 millióért + egy már hónapokkal ezelőtt felvett városházi munkatárs tevékenysége nyomán fogom megkapni a válaszokat A döntés előtt ezért én nem tudtam az alábbiakról meggyőződni: - Mennyibe keriil manapság egy minimum 10 hektáros ipari parit kialakítása? - A pályázaton esetleg elnyert pénzekhez honnan veszi az önkormányzat a feltehetően többszázmilliós önrészt? Az az esztergomi önkormányzat, amely a '97-es évre a működéséhez 150 milliós kölcsönt volt kénytelen felvenni? - Milyen piackutatási adatok alapján, s milyen cégekkel történt előtárgyalások után dönthetünk úgy, hogy akárcsak 7 milliót is befektetünk a tervekbe? - Tárgyaltunk-e a környező önkormányzatokkal egy esetleges közös együttműködésről? - Fölmértük-e a helyi és a térség ipari potenciálját, tudunk-e a környék fejlesztési terveiről? - Tudjuk-e milyen típusú munkaerő létezik térségünkben? - Kértünk-e adatokat a Munkaügyi Központtól a térség munkaerő-piaci helyzetéről, s azt elemeztük-e? A munkanélküliségi mutatók területünkön igen kedvezően alakultak Esztergomban 1217, Dorogon 745 munkanélkülit regisztráltak márciusban. A tapasztalatok szerint jó, ha a fele alkalmas, és hajlandó munkára, vagy felel meg a munkaadók egyre kritikusabb elvárásainak. Az utánpótlás - ismerve demográfiai helyzetünket - nem több, mint a nyugdíjba menők száma. A hírek szerint csak a városunkban három nagy cég (Suzuki, AMP, Granvisus) kíván jelentős munkaerő-igényű fejlesztést végrehajtani a közeljövőben. Térségünkben, még Tatabányát is ideértve, olyan nagy cégek letelepedése kezdődött meg, amely a számítások szerint 2000-ben már munkaerő-hiányt fog okozni. Felvetődik tehát a kérdés: 600-800 munkanélkülire érdemes-e ipari parkot építeni? Vajon nem így fog-e gondolkodni a beruházó, vajon nem nézi-e meg ő is előbb az adatokat? Nem vitatható tény, hogy az önkormányzat a bevételeit az adókból tudja növelni, s ennek evidens módja idecsalogatni jól adózó cégeket (bár először minden letepelült cégnek jelentős adókedvezményt illik adni, s ezért csak évek múlva jelentkezik a tényleges bevétel). S idáig eljutva, felmerül egy másik kérdés is: Esztergomnak - az 1000 éves városnak, az államalapítás székhelyének a katolikus egyház központjának, a természeti kincsekben rendkívül gazdag határvárosnak - a jövőjét vajon az iparra kell alapozni? Nem inkább az idegenforgalomra? Azt mondják, nem szabad szembeállítani a kettőt Nem is állítanám, ha a legkisebb jelét is látnám annak, hogy a város vezetése gondolkodik az idegenforgalmi adottságok kiaknázásáról (is). Ha készülnének ilyen tanulmányok, ha a fejlesztések terveire lett volna, vagy lenne elkülönítve akárcsak 7 millió is. Úgy gondolom, érdemes ezeken a kérdéseken elgondolkodni és akár vitázni is. Csernusné Lápos! Elza képviselő, a Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság elnöke A képviselő-testület 2 nem szavazat mellett megszavazta a 13,5 millió forintot az ipari park megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére.