Esztergom és Vidéke, 1997

1997-04-24 / 17. szám

Esztergom és Vidéke 1997. április 24. Megújult a „HunyadP'-kereszt A kőkereszt - vasráccsal körülvéve - ott áll már több mint kétszáz éve a Hunyadi utca közpén. (Joggal nevez­hetnénk térnek is, hiszen las jóindu­lattal akár parknak is vélhetjük azt a füves területet, ami ott húzódik a két úttest között, s amelyből 3-4 méterre magasodik ki az említett kereszt.) Még 1790-ben emeltette Nagy Mi­hály módos gazda, aki maga is ebben az utcában lakott hajdanán, s más ado­mányairól is ismert volt Szentgyörgy­mezőn. Több volt ez egyszerű keresztnél, az Úrnapi körmenet egyik stációjaként szolgált évtizedeken át Ilyenkor oltárrá alakították, feldíszítették, még sátor is került néha föléje. A kereszt környékét mindig gondosan rendbentartották az utca lakói. Még az elmúlt években is évelő és egynyári virágok virítottak a vasrács körül, rendre akadt vágott virág is a kereszt talpazatán, s mindeme gon­doskodás főleg Szolvik néni szorgos kezének köszönhető. A kereszt megrepedt márvány­tömbjét többször javították, legutóbb - annak is már több évtizede lehet! ­vasabronccsal is megerősítették. De a kereszt most megsüllyedt, megdőlt, a védőrács is javításra szorult, félő volt, hogy ha nem erősítik meg, előbb-utóbb valamelyik MÉH-telepen köt ki. Szentgyörgymezőn is vannak „vá­rosvédők", akiknek fontos, hogy néz ki, milyen lesz városuk. De nem ülé­sezgetnek, nem hoznak határozato­kat, nem alakítanak bizottságokat, ha­nem nekilátnak és megcsinálják, amit kell. A hivatalhoz csak akkor fordul­nak, ha a munkán kívül valami más is szükséges. Most például beton kellett a kereszt talpazatát megerősíteni. Kaptak. Az első szóra. Aztán nekilátott a két Béla: Kondár és Könözsy - ott laknak, rá is értek éppen, hiszen ebben a cudar áprilisi időjárásban nem sürget még a kerti munka -, s néhány napos serényke­déssel elérték, újra biztonságos, régi szépségében áll a kereszt. Nem mű­emlék, nem művészeti vagy történel­mi értéke teszi fontossá az ott lakó embereknek. De hozzájuk nőtt, velük együtt vészelte át az elmúlt két évszá­zad vérzivataros, nehéz korszakait. Meg kell hát védeni. Mert a mi­enk [Köszönet érte azoknak, akik ez­zel - vagy más, ehhez hasonló város­védő, városszépítő tettekkel - jelzik: nemcsak beszélni, tenni is kell ezért a városért! Sz.B. HITOKTATAS KERTVAROSBAN Nyolc évvel ezelőtt kezdődött a kertvárosi általános iskolában a rendszeres és szervezett hittan-oktatás. Erről kérdeztem Villányiné Böszörményi Mária hittantanárt. -Kik azok, akik a hitoktatásban részt vesznek? - Első helyen említem Móder Mihály címzetes prépost urat, a Szent István Plébánia esperesét, aki vezetője a hittanoktatásnak. Az iskola pedagógusai közül, rajtam kívül, Szabó Lászlóné, Gergelyné Szabó Margit, Németh István, valamint - végzős főiskolás­ként - Parti Anikó az, aki két csoportban is végez hitoktatást. - Hány gyermeket oktatnak? - Itt, az iskolában, 120-130 gyerek részesül római katolikus hitoktatásban. A refor­mátusok, evangélikusok és egyéb vallásúak Esztergomba vagy Dorogra járnak a saját egyházközségükbe. Összeségében a tanulók mintegy 36 %-a kap hittanismereteket. Az első évfolyamon három csoport is szerveződött: az l/A osztályban 23 gyermekből 21a hittanos, az 1/B osztály szintén majdnem teljes létszámban vesz részt óráinkon, s az l/C-ben, az iskolaotthonos keretek között működő cigány osztályban is van csoport. - Úgy tűnik, ez a szám az átlagnál jóval magasabb... - Igen. Az alsó tagozatosok nagyobb létszáma azzal magyarázható, hogy a szom­szédban működő Kolozsvári úti óvodában már nyolc éve tartok bibliai ismereteket, a keresztényi életet megalapozó foglalkozásokat. Ezek alapja az embertársi szeretetnek a gyermekekben való elültetése. Az óvodai foglalkozásokon évek óta 60-70 gyermek vesz részt. Köszönet illeti Sándor Józsefné óvónőt, aki messzemenőkig támogatja ezt a tevékenységemet. - Tehát mondhatjuk, hogy a keresztényi nevelés része lett az iskolai életnek... - A hitoktatáshoz a tárgyi, személyi feltételek adottak. Mindez Wágenhoffer Vilmos igazgatónak és a tantestületnek a közreműködésével valósult meg, amiért köszönettel tartozunk. A hitoktatás beépült az iskola rendjébe, részesei vagyunk az iskolai rendez­vényeknek, ünnepségeknek. A hittanosok jó közösségi tudattal, szeretettel, szellemi és erkölcsi értékekkel rendelkező tanulók. Nagy Tibor ADAKOZÓ TÁTIAK Április 13-án, vasárnap a táti kultúrházban immár második alkalommal rendeztek jótékonysági délutánt a gyermekorvosi körzet helyzetének javítására. A tátiak adakozó kedvét bizonyítja, hogy körülbelül küencvenezer forint bevételt számlálhattak a szer­vezők. A jól sikerült rendezvényről dr. Mosonyi Anna gyermekorvost kérdeztük, aki elmondta, hogy az első ilyen eseményre 1995 októberében került sor. - ...Nehéz helyzetünk miatt, azonban szükség volt újabb jótékonysági akcióra. - Kik léptek fel a műsorban? - A táti és mogyorósbányai óvodások és iskolások, zeneiskolások, valamint vendég­ként a taijáni Szuper Mini együttes, illetve a tokod-üveggyári iskolások. Az ovisok táncoltak, a nagyobbak prózával és zenével szerepeltek. Volt zsákbamacska, tombola és büfé is a szülők és helyi vállalkozók, gyógyszergyárak segítségével. A műsor után pedig bál következett, ahol a taijáni vendégek szolgáltatták a zenét. Mindenki nagyon jól érezte magát és ami a legfontosabb: kilencvenezer forint lett az est tiszta bevétele. Ez is bizonyítja, értelmes célokért mindig meg lehet mozgatni a tátiakat. - Mire fordítják a befolyt összeget? - Tervünk, hogy a táti rendelőbe végre bevezethessük a gázt, valamint a mogyorós­bányai rendelő felszereltségén is szeretnénk javítani. (kf) Esztergom, az 1000 éves magyar állam első fővárosa a zenei életünk­nek is a központja volt. 1000. Kará­csonyán, Szent István királyunk koro­názásán az esztergomi Várhegyen volt az esztergomi kórus első nemzet­közi jelentőségű bemutatkozása. 30 év múlva, 1030-ban a jeles regensbur­gi zeneszerző, Arnoldus új művét Esztergomban a székesegyházi kórus adja elő először. A XI. századtól ná­lunk is működik káptalani iskola a székesegyház mellett, ahol az egyik legfontosabb tantárgy az ének, a mu­zsika volt. A székesegyházon kívül a zenei élet fontos műhelyei voltak a plébáni­ák és a szerzetesi kolostorok. Eszter­gomban 40 templomot tart számon a kutatás a középkorban. De ugorjunk az időben a XIX. szá­zad közepére: 1856. augusztus 31-én, a mai Bazilika felszentelésének or­szágos ünnepén felcsendül Liszt Fe­renc Esztergomi miséje. Maga a vi­lághírű zeneszerző vezényli. Ennek dallamai ott zengenek valamennyi­ünk szívében, mivel évről évre hall­juk a Bazilikában. A Városi Zenede 1937-ben alakult dr. Starcsevich László, a milánói Sca­la egykori oparaénekesének vezetésé­vel. Ekkor készült fiatalkori arcképe - Bajor Ágost műve - az új épület I. emeletének dísze. A Zenede 45 éven át, különböző épületek között vándorolva, olykor A városi Zenede épülete nyomorúságos körülmények között, de mindig magas színvonalon oktatta a város gyermekeit és ifjait, akik kö­zül többen kiemelkedő eredményeket értek el. Az önálló épület megterem­tésének heroikus küzdelme Reményi Károly igazgató úr nevéhez fűződik. Ő 1965-től tanít városunkban, 1970­től a Zeneiskola igazgatója. Nagy szakértelemmel és hihetetlen energiá­val segíti városunk zenei kultúrájának növekedését. 1982-ben kezdte el Esz­tergom első önálló zeneiskola-épüle­tének építését a Kis-Duna-i csónak­ház felhasználásával. A tervet a váro­sunk kiváló fiatal építésze, Mújdricza Ferenc készítette, kiben ugyanaz a lelkesedés lobog városunk szellemi, művészi életének emeléséért, mint Reményi Károlyban. Nem rajtuk múlt, hogy 15 év után sincs még ké­szen az épület! De az, hogy ennyire jutott, az ő érdemük! 1991 óta már működőképes az épület. 460 gyermek és fiatal szívja itt magába a zene sze­retetét és magasszintű ismeretét. Re­ményi Károly vezetésével 19 szakta­nár oktatja a legkülönbözőbb hang­szerek használatát. Nyaranta zenei tá­bort szerveznek a tanulóknak, hogy méginkább életük szerves részévé váljék a zene. Az igazi zene! Ezek a szellemi értékek. S ezt soha senki sem veheti el tőlük! Nézzünk be ebbe az épületbe! Lép­jünk be a Zene múzsájának új eszter­gomi szentélyébe! A szigeti Kis-Duna sétány hatalmas gesztenyefái védel­mezik ezt az oázist. A Kis-Duna csil­logó víztükre választja el a város za­jától. Innen nyílik az íves záródású, színes üvegablakokkal díszes bejárat. Felette majd harangjáték fogadja a belépőt. Szemben a tágas hangver­seny-terembe jutunk. Jobbra tükrök­kel ékes ajtó megállásra késztet. Tan­terembe lépünk be: szent hely ez! A gyermek és az ifjú előtt a legmaga­sabb rendű szellemi vüágot nyitja itt ki a tanár. Az igazi Emberré-formálás műhelye a zenedei tanterem. Egyéni foglalkozás: lélektől lélekig! A föld­szint előteréből indul a lépcső, ame­lyet lendületesen ívelő, merészen ma­gasbatörő, íves formákkal alakított fakorlát kísér. Ady Endre: Felszállott a páva című verse ihletett, - mondja az építész. S a látogató már a pompás páva szárnyalásával a zene világának felsőbb, transzcendens régióiba emel­kedik e korlát segítségével. Ahogy felfelé jutunk a 2. és 3. szintre, egyre több a fény, egyre tágasabb a tér, egy­re felszabadultabb az ember. A 2. szinten változatosan kialakított tan­termek nagy ablakain át a termé­szettel közvetlen kapcsolatban áll a tanár és a tanuló. Itt van az iroda és a nyári tábor étterme. A 3. szinttel már a tetőtérbejutunk. Itt nyílik a Zenede nagyterme, amely­nek főfalát hatalmas színes ablak tölti be, nyíló virágot idéző ívelő vonalú fa keretek között a Várhegyre, a Bazili­kára látunk: a magyar zenei élet első központjára. A 4. szinten a két kis erkélyes padlástéri szoba majd két fiatal zenetanárnak ad szállást. Az épületben összesen 35 szoba, 3 nagyterem és 3 diák-zsibongó kapott helyet az 1500 m 2-en. Ma az értéke 120 millió forint, s ennek kicsiny tö­redékéből épült fel. A nagy művészi érzékkel megfo­galmazott épület szabadon áll a sziget szép természeti környezetében, így az építésznek lehetősége nyílott, hogy négy homlokzatot alakítson ki. A Ze­nede négy arca a zenei dallam és rit­mus gazdag variációira utal. Reméljük, hogy 2000-re teljesen elkészül városunk pompás Zene-pa­lotája, úgy hogy azt Mújdricza Ferenc megálmodta, aki 1990-ben Sevüla­ban a Világkiállítás Magyar nemzeti pavüon-pályázatán bátyjával és két társukkal a 2. díjat nyerte el. Az érdeklődőket április 26-án, 9-16 óra között szeretettel várja a Zenede az épület megtekintésére. Dr. Prokopp Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom