Esztergom és Vidéke, 1997
1997-04-24 / 17. szám
Esztergom és Vidéke 1997. április 24. Megújult a „HunyadP'-kereszt A kőkereszt - vasráccsal körülvéve - ott áll már több mint kétszáz éve a Hunyadi utca közpén. (Joggal nevezhetnénk térnek is, hiszen las jóindulattal akár parknak is vélhetjük azt a füves területet, ami ott húzódik a két úttest között, s amelyből 3-4 méterre magasodik ki az említett kereszt.) Még 1790-ben emeltette Nagy Mihály módos gazda, aki maga is ebben az utcában lakott hajdanán, s más adományairól is ismert volt Szentgyörgymezőn. Több volt ez egyszerű keresztnél, az Úrnapi körmenet egyik stációjaként szolgált évtizedeken át Ilyenkor oltárrá alakították, feldíszítették, még sátor is került néha föléje. A kereszt környékét mindig gondosan rendbentartották az utca lakói. Még az elmúlt években is évelő és egynyári virágok virítottak a vasrács körül, rendre akadt vágott virág is a kereszt talpazatán, s mindeme gondoskodás főleg Szolvik néni szorgos kezének köszönhető. A kereszt megrepedt márványtömbjét többször javították, legutóbb - annak is már több évtizede lehet! vasabronccsal is megerősítették. De a kereszt most megsüllyedt, megdőlt, a védőrács is javításra szorult, félő volt, hogy ha nem erősítik meg, előbb-utóbb valamelyik MÉH-telepen köt ki. Szentgyörgymezőn is vannak „városvédők", akiknek fontos, hogy néz ki, milyen lesz városuk. De nem ülésezgetnek, nem hoznak határozatokat, nem alakítanak bizottságokat, hanem nekilátnak és megcsinálják, amit kell. A hivatalhoz csak akkor fordulnak, ha a munkán kívül valami más is szükséges. Most például beton kellett a kereszt talpazatát megerősíteni. Kaptak. Az első szóra. Aztán nekilátott a két Béla: Kondár és Könözsy - ott laknak, rá is értek éppen, hiszen ebben a cudar áprilisi időjárásban nem sürget még a kerti munka -, s néhány napos serénykedéssel elérték, újra biztonságos, régi szépségében áll a kereszt. Nem műemlék, nem művészeti vagy történelmi értéke teszi fontossá az ott lakó embereknek. De hozzájuk nőtt, velük együtt vészelte át az elmúlt két évszázad vérzivataros, nehéz korszakait. Meg kell hát védeni. Mert a mienk [Köszönet érte azoknak, akik ezzel - vagy más, ehhez hasonló városvédő, városszépítő tettekkel - jelzik: nemcsak beszélni, tenni is kell ezért a városért! Sz.B. HITOKTATAS KERTVAROSBAN Nyolc évvel ezelőtt kezdődött a kertvárosi általános iskolában a rendszeres és szervezett hittan-oktatás. Erről kérdeztem Villányiné Böszörményi Mária hittantanárt. -Kik azok, akik a hitoktatásban részt vesznek? - Első helyen említem Móder Mihály címzetes prépost urat, a Szent István Plébánia esperesét, aki vezetője a hittanoktatásnak. Az iskola pedagógusai közül, rajtam kívül, Szabó Lászlóné, Gergelyné Szabó Margit, Németh István, valamint - végzős főiskolásként - Parti Anikó az, aki két csoportban is végez hitoktatást. - Hány gyermeket oktatnak? - Itt, az iskolában, 120-130 gyerek részesül római katolikus hitoktatásban. A reformátusok, evangélikusok és egyéb vallásúak Esztergomba vagy Dorogra járnak a saját egyházközségükbe. Összeségében a tanulók mintegy 36 %-a kap hittanismereteket. Az első évfolyamon három csoport is szerveződött: az l/A osztályban 23 gyermekből 21a hittanos, az 1/B osztály szintén majdnem teljes létszámban vesz részt óráinkon, s az l/C-ben, az iskolaotthonos keretek között működő cigány osztályban is van csoport. - Úgy tűnik, ez a szám az átlagnál jóval magasabb... - Igen. Az alsó tagozatosok nagyobb létszáma azzal magyarázható, hogy a szomszédban működő Kolozsvári úti óvodában már nyolc éve tartok bibliai ismereteket, a keresztényi életet megalapozó foglalkozásokat. Ezek alapja az embertársi szeretetnek a gyermekekben való elültetése. Az óvodai foglalkozásokon évek óta 60-70 gyermek vesz részt. Köszönet illeti Sándor Józsefné óvónőt, aki messzemenőkig támogatja ezt a tevékenységemet. - Tehát mondhatjuk, hogy a keresztényi nevelés része lett az iskolai életnek... - A hitoktatáshoz a tárgyi, személyi feltételek adottak. Mindez Wágenhoffer Vilmos igazgatónak és a tantestületnek a közreműködésével valósult meg, amiért köszönettel tartozunk. A hitoktatás beépült az iskola rendjébe, részesei vagyunk az iskolai rendezvényeknek, ünnepségeknek. A hittanosok jó közösségi tudattal, szeretettel, szellemi és erkölcsi értékekkel rendelkező tanulók. Nagy Tibor ADAKOZÓ TÁTIAK Április 13-án, vasárnap a táti kultúrházban immár második alkalommal rendeztek jótékonysági délutánt a gyermekorvosi körzet helyzetének javítására. A tátiak adakozó kedvét bizonyítja, hogy körülbelül küencvenezer forint bevételt számlálhattak a szervezők. A jól sikerült rendezvényről dr. Mosonyi Anna gyermekorvost kérdeztük, aki elmondta, hogy az első ilyen eseményre 1995 októberében került sor. - ...Nehéz helyzetünk miatt, azonban szükség volt újabb jótékonysági akcióra. - Kik léptek fel a műsorban? - A táti és mogyorósbányai óvodások és iskolások, zeneiskolások, valamint vendégként a taijáni Szuper Mini együttes, illetve a tokod-üveggyári iskolások. Az ovisok táncoltak, a nagyobbak prózával és zenével szerepeltek. Volt zsákbamacska, tombola és büfé is a szülők és helyi vállalkozók, gyógyszergyárak segítségével. A műsor után pedig bál következett, ahol a taijáni vendégek szolgáltatták a zenét. Mindenki nagyon jól érezte magát és ami a legfontosabb: kilencvenezer forint lett az est tiszta bevétele. Ez is bizonyítja, értelmes célokért mindig meg lehet mozgatni a tátiakat. - Mire fordítják a befolyt összeget? - Tervünk, hogy a táti rendelőbe végre bevezethessük a gázt, valamint a mogyorósbányai rendelő felszereltségén is szeretnénk javítani. (kf) Esztergom, az 1000 éves magyar állam első fővárosa a zenei életünknek is a központja volt. 1000. Karácsonyán, Szent István királyunk koronázásán az esztergomi Várhegyen volt az esztergomi kórus első nemzetközi jelentőségű bemutatkozása. 30 év múlva, 1030-ban a jeles regensburgi zeneszerző, Arnoldus új művét Esztergomban a székesegyházi kórus adja elő először. A XI. századtól nálunk is működik káptalani iskola a székesegyház mellett, ahol az egyik legfontosabb tantárgy az ének, a muzsika volt. A székesegyházon kívül a zenei élet fontos műhelyei voltak a plébániák és a szerzetesi kolostorok. Esztergomban 40 templomot tart számon a kutatás a középkorban. De ugorjunk az időben a XIX. század közepére: 1856. augusztus 31-én, a mai Bazilika felszentelésének országos ünnepén felcsendül Liszt Ferenc Esztergomi miséje. Maga a világhírű zeneszerző vezényli. Ennek dallamai ott zengenek valamennyiünk szívében, mivel évről évre halljuk a Bazilikában. A Városi Zenede 1937-ben alakult dr. Starcsevich László, a milánói Scala egykori oparaénekesének vezetésével. Ekkor készült fiatalkori arcképe - Bajor Ágost műve - az új épület I. emeletének dísze. A Zenede 45 éven át, különböző épületek között vándorolva, olykor A városi Zenede épülete nyomorúságos körülmények között, de mindig magas színvonalon oktatta a város gyermekeit és ifjait, akik közül többen kiemelkedő eredményeket értek el. Az önálló épület megteremtésének heroikus küzdelme Reményi Károly igazgató úr nevéhez fűződik. Ő 1965-től tanít városunkban, 1970től a Zeneiskola igazgatója. Nagy szakértelemmel és hihetetlen energiával segíti városunk zenei kultúrájának növekedését. 1982-ben kezdte el Esztergom első önálló zeneiskola-épületének építését a Kis-Duna-i csónakház felhasználásával. A tervet a városunk kiváló fiatal építésze, Mújdricza Ferenc készítette, kiben ugyanaz a lelkesedés lobog városunk szellemi, művészi életének emeléséért, mint Reményi Károlyban. Nem rajtuk múlt, hogy 15 év után sincs még készen az épület! De az, hogy ennyire jutott, az ő érdemük! 1991 óta már működőképes az épület. 460 gyermek és fiatal szívja itt magába a zene szeretetét és magasszintű ismeretét. Reményi Károly vezetésével 19 szaktanár oktatja a legkülönbözőbb hangszerek használatát. Nyaranta zenei tábort szerveznek a tanulóknak, hogy méginkább életük szerves részévé váljék a zene. Az igazi zene! Ezek a szellemi értékek. S ezt soha senki sem veheti el tőlük! Nézzünk be ebbe az épületbe! Lépjünk be a Zene múzsájának új esztergomi szentélyébe! A szigeti Kis-Duna sétány hatalmas gesztenyefái védelmezik ezt az oázist. A Kis-Duna csillogó víztükre választja el a város zajától. Innen nyílik az íves záródású, színes üvegablakokkal díszes bejárat. Felette majd harangjáték fogadja a belépőt. Szemben a tágas hangverseny-terembe jutunk. Jobbra tükrökkel ékes ajtó megállásra késztet. Tanterembe lépünk be: szent hely ez! A gyermek és az ifjú előtt a legmagasabb rendű szellemi vüágot nyitja itt ki a tanár. Az igazi Emberré-formálás műhelye a zenedei tanterem. Egyéni foglalkozás: lélektől lélekig! A földszint előteréből indul a lépcső, amelyet lendületesen ívelő, merészen magasbatörő, íves formákkal alakított fakorlát kísér. Ady Endre: Felszállott a páva című verse ihletett, - mondja az építész. S a látogató már a pompás páva szárnyalásával a zene világának felsőbb, transzcendens régióiba emelkedik e korlát segítségével. Ahogy felfelé jutunk a 2. és 3. szintre, egyre több a fény, egyre tágasabb a tér, egyre felszabadultabb az ember. A 2. szinten változatosan kialakított tantermek nagy ablakain át a természettel közvetlen kapcsolatban áll a tanár és a tanuló. Itt van az iroda és a nyári tábor étterme. A 3. szinttel már a tetőtérbejutunk. Itt nyílik a Zenede nagyterme, amelynek főfalát hatalmas színes ablak tölti be, nyíló virágot idéző ívelő vonalú fa keretek között a Várhegyre, a Bazilikára látunk: a magyar zenei élet első központjára. A 4. szinten a két kis erkélyes padlástéri szoba majd két fiatal zenetanárnak ad szállást. Az épületben összesen 35 szoba, 3 nagyterem és 3 diák-zsibongó kapott helyet az 1500 m 2-en. Ma az értéke 120 millió forint, s ennek kicsiny töredékéből épült fel. A nagy művészi érzékkel megfogalmazott épület szabadon áll a sziget szép természeti környezetében, így az építésznek lehetősége nyílott, hogy négy homlokzatot alakítson ki. A Zenede négy arca a zenei dallam és ritmus gazdag variációira utal. Reméljük, hogy 2000-re teljesen elkészül városunk pompás Zene-palotája, úgy hogy azt Mújdricza Ferenc megálmodta, aki 1990-ben Sevülaban a Világkiállítás Magyar nemzeti pavüon-pályázatán bátyjával és két társukkal a 2. díjat nyerte el. Az érdeklődőket április 26-án, 9-16 óra között szeretettel várja a Zenede az épület megtekintésére. Dr. Prokopp Mária