Esztergom és Vidéke, 1997

1997-04-24 / 17. szám

DIAK az ESZTERGOM és VIDEKE IFJÚSÁGI MELLÉKLETE Szerkeszti: a „Szemfülesek" ifjúsági csoport. Megjelenik minden hónap utolsó hetében. 1997. április 24. II. évfolyam 4. szám Pályaválasztási sorozatunk újabb állomásaként egy ügyvédnővel be­szélgettem. Dr. Kiss Andrea 7 évvel ezelőtt végzett a miskolci egyetemen, ma az esztergomi ügyészségen dolgo­zik. - Melyek azok a tulajdonságok, amelyek jó ha megvannak abban, aki jogi egyetemre jelentkezik? - Sok olyan van, aki el sem végzi az iskolát, vagy később nem ezen a pályán helyezkedik el. A tulajdonsá­gok nagyobb része később alakul ki. De azért jó, ha van rátermettsége és egészséges önbizalma. Ezenkívül fontos, hogy adott helyzetben ne ijedjen meg. Legyen jó memóriája, kifejezőkészsége, szorgalmas és ki­tartó legyen. - Milyen tantárgyakra kell legin­kább odafigyelni? - A humán tárgyak a legfontosab­bak, tehát a magyar, a történelem. De az biztos, hogy a törzsanyag mellett nagyon fontos az „apróbetűket" is megtanulni. Mindenféle történelmi és irodalmi folyóiratot el kell olvas­ni. Tudni kell az aktuális politikáról is egyet s mást. - Általában miből áll a felvételi? - Az érettségi és a4. év végi bizo­- Mi a különbség az ügyvéd és az ügyész munkája között? - Kétféle eljárás létezik, a polgári peres és a büntető peres. Az ítéletho­zatal mindkét esetben a bíró dolga. A polgári pereknél az ügyvédek kép­viselik a feleket. Itt léphet fel az ügyész a törvényesség érdekében. A Es te mit választanál? nyítványt nézik. Felvételi magyar­ból és történelemből van. Tesztelik még a rátermettséget és a tájékozott­ságot is. - Hány éves az egyetem? - A képzés most már 5 éves, az utolsó két évben nyáron gyakorlaton kell résztvenni. Az első évben álta­lános jogi tárgyakat vesznek, utána jönnek a tételes jogi tárgyak, konkrét paragrafusok stb. büntetőeljárásban az ügyész a vádat képviseli, a vádlott védelmét pedig az ügyvéd látja el. — Mi az ügyész feladata? - A nyomozás felett törvényességi felügyeletet gyakorol, eldönti, hogy egy ügyirat vádképes-e. Bizonyos szinten felügyeli az alapítványokat, cégeket, felvilágosítást ad az állam­polgároknak, kivizsgálja a panasza­ikat. - Mi a helyzet a fiatalkorú bűnö­zők terén mostanában? - Az az igazság, a fiatalkorúakkal a Megyei Főügyészségen foglalkoz­nak. Az ő megítélésük más, mint a fenőttkorúaké. Sajnos, nagyon so­kan vannak, és egyre nő a számuk. Új elem az, hogy az előzetes letar­tóztatást a fiatalkorúak intézetében töltik javító-nevelés céljából. - Mennyiben más egy valódi tár­gyalás egy filmbelihez képest? - Csaknem teljesen más. Az an­golszász büntetőjog sokban külön­bözik a magyartól. Ott 12 esküdt előtt kell az ártatlanságot vagy an­nak ellenkezőjét bizonyítani, ideha­za a bíró és két népi ülnök előtt. És nincsenek olyan egetrengetó vád- és védőbeszédek sem. Nálunk az iratok sokat nyomnak a latba. - Köszönöm a beszélgetést! -a­Queensryche - Hear in the now frontier Megjelent az új Queensryche-album! Első meghallgatásakor kicsit elbizonytalanodtam. Furcsa! - gon­doltam. Adott egy zenekar - jelen esetben ez a Seattle-i csoda ­amely a kemény rock zene egyik legcsillogóbb színfoltja. 1984-től kezdve hat lemezt adtak ki, ezt a vadi újat is beleszámítva. Amit ezen a hatodik albumon művelnek, az valóban furcsa. Az első három kiadványuk az igényes progresszív metál híveinek dobogtatta meg a szívét. A negyedikkel egy szélesebb réteget céloztak meg. Lágyabbak, egyszerűbbek, hogy ne mondjam sláge­resebbek lettek. Az eredmény négy millió eladott példány. Majd jött 1994 és & Pro mised Land című album. Azóta alig telik el úgy hét, hogy ne hallgassak bele legalább egy szám erejéig. Ezek után '97 meghozta a friss Queensryche termést, amit már tavaly év eleje óta várok, s amely egészen más mint az eddigiek. Ez egy változatos zenei csemege, amely csak három-négy meghallga­tás után engedi megszerettetni magát. Addig kissé idegen. Az együttes az utóbbi időben rengeteg hatást engedett beszivá­rogni muzsikájába. Az általam éppen e percben hallgatott Ali I Want például Beatles hangulatú, zongorával megerősítve. És szinte az egész albumot áthatja némi „grunge" íz (nem véletlen, hogy Seattle-iek), kis alternatív beütéssel együtt. Amolyan „mi is tudunk irtóra lazák lenni" hangulata van egy-két nótának (pl. Anytime / Anywhere). A hangszerek amúgy nagyon „vastagon" szólnak - köszönhető ez Peter Collins producer-varázslónak -, arányosak, a basszgitár is „dögösebben" szól, megadva a számoknak az alaplüktetését. A legjobban ez a Spool című nótában érezhető. Szóval a változások ellenére az igényes rockzene szerelmeseinek ez kötelező anyag! Jó szórakozást hozzá! (ui.: Ne ítéljetek elsőre!) -b­Nemcsak ári Szerkesztőtársaimtól azt a feladatot kaptam, hogy mutassak be egy érdekes foglalkozású embert. Már napok óta azon törtem a fejem, kiről is íijak, ami­kor - talán a sors játékaként - összeta­lálkoztam egy érdekes emberrel. Éppen Károly Róbertről kerestem valamilyen könyvet, de sajnos, nem volt, s az az utcai könyvárus, akinél utoljára próbál­koztam, segítségemre sietett, és elme­sélte nekem az anjuk történetét. Megle­pődtem tájékozottságán, s mindjárt lát­tam, hogy egy különös személyiséggel állok szemben. Miért ne legyen hát ő, SziklaiAmadeusz ariportalanyom, az az ember, akit bemutatok nektek! ? - Kiskorában mi volt az elképzelése Önnek a leendő munkájáról? - Több elképzelésem is volt a jö­vőmről. Először vadász szerettem volna lenni, majd volt egy időszakom, amikor Robinson Crusohoz hasonló életmódot szerettem volna folytatni. Ezt megúnván, - mivel szerettem az állatokat, - az állatorvosi pályával ke­cérkodtam. Gimnazista koromban ezeket az elképzeléseket könyves­polcra téve az agronómus és a film­rendező szakmák felé kacsingattam. - Milyen iskolákat végzett, és me­lyik az a téma, mi igazán érdekli Önt? - Természetesen elvégeztem az álta­lános iskolát, s mikor ezt befejeztem, a Madách gimnáziumba mentem. A leg­végső állomáson pedig a főiskola volt, ahol elvégeztem a tanító, művelődés­szervező, újságíró és filmterjesztő sza­kokat Ezt felhasználva egy időben dol­goztam a filmgyárban is, de az volt a baj, hogy akkor abból még nem lehetett megélni. - Mint hallom, elég sokrétű érdek­Ija, olvassa is lődési körrel rendelkedik. De akkor miért épp a könyvárus szakmát vá­lasztotta? - Értek a könyvekhez, nemcsak is­merem, de szeretem és tisztelem is őket. Úgy gondolom, hogy ha az em­ber azzal foglalkozik, amihez igazán ért, abból csak jó sülhet ki. - Mivel szeret foglalkozni a szaba­didejében? - Játszom a gyermekeimmel, Miki­vel és Amadeusszal. Sétálunk, kirándu­lunk a természetbe, de a legjobban me­sélni szeretek. Csak úgy magamtól mondom a folytatásos meséimet me­lyekben a főszereplők nyuszik, macik és persze az emberek. A témájuk válto­zó. Megjelenik előttem egy kép, ami filmszerűen pereg, s már csak mondani kell azt amit lelki szemeimmel látok. - Mostanság vásárolják-e még az emberek a könyveket? - Sajnos, nem olyan mértékben, mint ahogy kellene. Évről-évre kevesebbet vesznek. Egyébként a legkülönfélébb könyveket viszik. A ponyvát épp úgy, mint az értékesebb műveket. - Mennyire elégedett az ifjúság ér­deklődési körével? - Mivel más korosztályhoz tarto­zom, nem ismerem igazán az érdeklő­désüket, s ezért megítélni sem kívá­nom őket. Különben is tartózkodom mindenféle ember és embercsoport megítélésétől. Amíg beszélgettünk, elloptak tőle ­no, nem egy könyvet - csupán egy értékes szemüveget. Úgy látszik, a tol­vajok nem szeretnek olvasni. Nem mindenki éhes a kultúrára. Szűcs Vera

Next

/
Oldalképek
Tartalom