Esztergom és Vidéke, 1997

1997-04-24 / 17. szám

1997. április 24. Esztergom és Vidéke Változatos témák a képviselő-testületi ülésen MEGTUDTUK, hogjy... - a Gerlaeh Rt. vezetői a „fülük botját sem mozgatják", - 678 művi vetélés volt tavaly kórházunkban, - nem kapkodnak a vállalkozók a lerobbant laktanya-épületek után, - fejenként még 1.500 forint sem jut a pedagógusok jutalmazására, - sok pénzbe kerül a műemlék-házak rendbehozatala. És még sok minden mást. Régen fordult eló olyan, mint az április 17-i képviselő-testületi ülésen: mindössze három óra alatt „lepörget­ték" a 14 napirendi pontot. Igaz, a döntést igénylő témák többsége „si­ma ügy" volt: kiegészítés és hozzá­szólás nélkül, egyhangúlag szavazta meg a testület. Ilyen volt a Pénzügyi Iroda beszá­molója az önkormányzat 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról, az 1997. évi pénzügyi ellenőrzési terve­zet, az általános iskolák pedagógiai programja, a Komtávhő beruházási terve. Vita nélkül szavazta meg a tes­tület a Pala-tó és a volt laktanya-épü­letek hasznosítására kiírt, valamint a Szociális Otthon és a Városi Könyv­tár működtetésével kapcsolatos pá­lyázatokat. Némi vita után jóváhagyták a „vá­rosatyák" a Várszínház Alapítvány és más kulturális alapítványok támoga­tásának összegét - miután Csernusné Láposi Elza meggyőzte a kétkedőket azok szükségességéről, - és a sport­csarnok vezetésére kiírt pályázat bírá­ló bizottságának összetételét - lesza­vazva néhány módosító javaslatot. Elfogadta a testület a pedagógus­napijutalmazások végső összegét is ­egyetértve abban, hogy ez az összeg szégyenletesen kevés (kb. 1.000­1.500,-Ft jut egy pedagógusra). Kide­rült e téma kapcsán az is, hogy az iskolák csupán a nyugdíjba vonulók jutalmazására tervezhetnek jutalom­keretet, mégpedig az illető egy havi bérének megfelelő összeget. (Vérlá­zítónak tartom egyébként, hogy 40 évi áldozatos nevelő-munka után 20­25 ezer forintos „végkielégítéssel" küldenek el embereket a munkából, ugyanakkor a bankok, országos intéz­ményekvagy nagyvállalatok mulasz­tásokban vétkes, eredménytelen ve­zetői ennek az összegnek százszoro­sát - nem ritkán többszázszorosát ­kapják elbocsátásukkor 1-2 éves munkaviszony után!) Megtudtuk, hogy ha maradna is az iskoláknál olyan évvégi bérmegtakarítás, amely jutalomként kiosztható lenne, azt in­kább a különféle nélkülözhetetlen ja­vításokra vagy vásárlásokra használ­ják, esetleg épp ebből pótolják a fűtési díj hiányzó összegét. Teljes volt az egyetértés abban. hogy Géza fejedelem emlékére ideje végre egy méltó közterületet elnevez­ni városunkban, sőt most, halálának ezredik évfordulóján emléktáblát kell elhelyezni valahol. Eme ünnepélyes aktusra augusztus 19-e tűnik legmeg­felelőbbnek. Tudomásul vette a testü­let a Városfejlesztési Bizottság előter­jesztését, mely szerint a város neveze­tesebb épületeinek rendbehozatalát a Meszéna-házzal, a Mattyasovszky­házzal, valamint a Széchenyi tér 21. sz. alatti un. átjáró-házzal kell meg­kezdeni. Sajnos, kevés az erre fordít­ható összeg, s - mint dr. Etter Ödön, a bizottság elnöke elmondta, eme épületek műemlék jellege jelentősen megdrágítja a költségeket - nem is beszélve arról, hogy a tervezési és engedélyezési eljárásokat is nagyon megnyújtja. Sok képviselőt késztetett hozzá­szólásra dr. Nemes Tamásnak, Eszter­gom tisztifőorvosának beszámolója városunk egészségügyi helyzetéről. Főleg a háziorvosi körzetek számá­nak növeléséről és a gyermekfogászat helyzetéről cseréltek véleményt a je­lenlévők. Új háziorvosi körzet kiala­kítására egyelőre nincs pénz, - talán bizonyos feszültségeket is gerjeszte­nek, - Kertvárosban azonban meg kell oldani egy orvosi szolgálati lakás és egy új rendelő mielőbbi létrehozá­sát. Egyetértés született abban is, hogy a gyermekfogászati rendelőt a Táti útról be kell telepíteni a város­központba - felvetődött, hogy esetleg a Szent István patika épületébe -, s a helyén egy új gyermekkörzeti rende­lőt lehetne létesíteni, hiszen abban a városrészben ez már régóta hiányzik. A beszámoló számszerű adatait vizs­gálva dr. Magyarsóki Ferenc, a ESZB elnöke szembeállította a tavalyi 309 esztergomi szülést a kórháznak azzal az adatával, mely szerint 1996-ban 148 spontán és 678 művi vetélés tör­tént a szülészeten. Ez még akkor is megdöbbentő arány, ha - mint dr. Ne­mes Tamás hozzáfűzte - ez utóbbi adatok nemcsak Esztergomra, hanem a kórház egész vonzáskörzetére vo­natkoznak. A leghosszabb vita az ülést vezető dr. Amon György alpolgármester be­számolója után robbant ki - aki a sza­badságon lévő dr. Könözsy László polgármestert helyettesítette ezen a délutánon. Abban még csak belenyu­godtak a képviselők, hogy a most át­vett laktanya-épületek hasznosítására alig van érdeklődő vállalkozó, őrzé­sük méregdrága, rendbehozatalukra pe­dig nincs a városnak fedezete. (Szakér­tői becslések szerint egy itteni lakás felújításának, összkomfortossá tételé­nek költsége azonos lenne egy Budai N.A. utcai lakás jelenlegi forgalmi ér­tékével!) Az viszont felháborította a jelenlévőket, hogy a Polgármesteri Hivatal illetékesei rendkívül erélyte­lenek több olyan ügyben is, mely sok városi polgár érdekét sérti. Ilyen pél­dául a Fürdő Szállóval szembeni épít­kezés, ahol - a hivatal tiltása ellenére - beépítették az ott lévő sikátor jelen­tős részét, amely pedig gyalogos ösz­szeköttetést volna hivatott biztosítani a Bajcsy-Zs. és a felette lévő utca között. Még ennél is felháborítóbb, hogy a Megyei Közigazgatási Hivatal má­sodfokú döntése ellenére sem hajlan­dó beszüntetni működését a kertváro­si vámvizsgáló telep. Az utak tönkre vannak téve, a házak megrepedtek, jogorvoslat sehol - mondták többen is a képviselők közül. Nevetséges, hogy a város 10 ezer forintos büntetéssel ijesztgeti a Gerlach Rt. vezetőit, akik bizonyára jól mulatnak a dolgon. Új­ból fellebbeztek, s bár ennek nincs halasztó hatálya a megszüntető dön­tésre, - ez egyértelműen kiderül az iratból, - a jegyzőnő mégis ezzel pró­bálta indokolni a jelenlegi helyzetet. Sajnos, döntés nem születet, s az alpolgármester azzal zárta le e témát, hogy dr. Takács Márta majd írásban fog válaszolni a felvetésekre. Kár, hi­szen a határozott fellépést nem volna szabad tovább odázni. A felháborodás igen nagy az ott lakók körében, s mint Horváth Mihályné, a kertvárosi ré­szönkorányzat tagja elmondta, ha nem tesz sürgősen hatékony lépéseket a város vezetése, háromnapos blokád­dal fognak tiltakozni a kertvárosiak, ami meggátolja majd a kamionok be­kanyarodását a megvédendő terület­re. Mint magánember, megértem a kertvárosiak elkeseredését, s az ebből fakadó figyelmeztető demonstráció­val is egyetértek. Mint a város polgá­ra, viszont féltem Esztergomot, hogy hírét pont egy ilyen esemény kapcsán kapja majd szárnyra az országos mé­dia. Nem hiszem, hogy mindez elke­rülhetetlen lenne. Nem hiszem, hogy határozott intézkedéssel ne lehetne érvényt szerezni a hatályos döntés­nek. Nem hiszem, hogy megoldhatat­lan feladat lenne a városrész lakóinak érdekében beszüntetni a Gerlach Rt. itteni tevékenységét, illetve áthelyez­ni azt a városon kívülre, valahová az új kesztölci útközelébe, ahol zavarta­lanul folytathatná működését. Sajnos, ilyen javaslattal a testület nem élt. Ezirányú döntés nem szüle­tett. Kár. Szába 3 Deutsch Tamás vállalkozásbarát gazdaságpolitikát sürgetett Április 14-én este a tanítóképző főis­kola dísztermében sokan jöttek össze a Magyar Katolikus Püspöki Kar körleve­lének és a FIDESZ Magyar Polgári Párt vitairatának bemutatására. Először Lak­ner Zoltán ismertette az „Igazságosabb és testvériesebb világot!" címmel az el­múlt évben kiadott 70 oldalas egyházi dokumentumot. Hasonló terjedelemben jelent meg a FIDESZ vitairata „A polgári Magyaror­szágért" címmel, amelyről Deutsch Ta­más., a FIDESZ alelnöke beszélt a jelen­levőknek. Előadásának elején a vendég arról szólt, hogy a FIDESZ megalakulá­sa óta nyolc év telt el, hat év parlamenti gyakorlatuk van, tehát kellő tapasz­talattal rendelkeznek országunk helyze­tének megítélésében. Több tárgyalást folytattak érdekképviseleti szervezetek­kel, szakmai érdekcsoportokkal, egyhá­zi vezetőkkel is, amelyeken a rend­szerváltás tapasztalatait próbálták ösz­szegezni. Előadásában kitért a jelenlegi helyzetre, a kormányzó pártok felelős­ségére. Az oly kívánatos hárompólusú társadalom-szerkezet - a gazdagok, a középréteg és az alsó osztályok - szerin­te kettőre zsugorodott, általánossá vált az elszegényedés. Az alelnök szerint az MSZP a szociáldemokrata „cégér" elle­nére nem rendelkezik pozitív jövőkép­pel, érintkezési stílusa, hangvétele a ká­dári rendszer ismert mintáját követi. Az SZDSZ-t olyan erőnek tartja, amely a számára veszélyesnek ítélt eszmékkel szemben a legagresszívabb. A FIDESZ célja világos - szögezte le a szónok - : egy valóban polgári és demokratikus fejlődés! Gazdaságpoliti­kája növekedés- és egyensúly-orientált. Vissza kell szorítani a jelenlegi pazarlást az államháztartásban, de ahol indokolt ­egészségügy, oktatás, kultúra - növelni kell a kiadásokat - mondta. A gazdaság­politika sikerének a titka, hogy a nagy­tőke törekedjen a tőkefelhalmozásra, és hogy a középvállalatok minél előbb megerősödjenek. Olyan rendszer kell tehát - fejtette ki Deutsch Tamás - ahol a tőke valóban működik, termel, új érté­keket állít elő, s amelyben a jövedelem a tisztességesen adózók felé áramlik. Szólt még az alelnök a mértéktelen kor­rupcióról, a bűnözés terjedéséről, az ál­lamadóságról, a területi egyenlőtlensé­gekről és a munkanélküliségről. Szegé­nyek vagyunk, de ez nem ok arra, hogy ostobák maradjunk - mondta, mikor az oktatás került szóba. Az egyházakkal kapcsolatban így fogalmazott: a vallás az egyik legszemélyesebb közösségi ügy. A külpolitikáról: természetes igé­nyünk Európához, a NATO-hoz való tartozás. Pálos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom