Esztergom és Vidéke, 1996

1996-06-27 / 26. szám

1996. június 13. Esztergom és Vidéke 3 ÉRTÉKEINK Esernyős" emlékezés dr. Kőrösy László sírjánál ; i 'wfSi-i á.' v - '-sfll 35 t£ B 1 B jUfc, • ^K'aái jPST' Wk M v^^jpiii 3r ^ I ""v'4 • N i x \ üm i 1 > ; r | , 199 99' * "jw , Immik c w ÉKrL i Jfl§ ­Június 22-én, szombaton dél­előtt az eső ellenére is számosan eljöttek Esztergomból és Dömösről az Esztergom és Vidéke szellem­i megteremtőjeként ismert dr. Kő­rösy László sírjához, a csodálatos fekvésű dömösi temetőbe. Dömös polgármestere, Fehér Károlyné, a helyi polgármesteri hi­vatal munkatársai, lapunk szerkesz­tői műhelye és leghűségesebb olva­sói rótták le kegyeletüket a sírnál, ahol Bencze Cs. Attila főszerkesztő méltatta a nagy előd érdemeit, aki így fogalmazta meg a mindenkori Esztergom és Vidékével szembeni elvárásokat: ,JCi tudassa velünk, hogy mikép jár el érdekeinkben az a férfiú, aki alkotmányos képviselőnk, ha lapunk nem tudatja? Ki bírálja eljárását méltánylattal vagy gánccsal, ha la­punk nem bírálja? Ki hidalja át a mi sérelmeinket, fájdalmainkat és ba­junkat, ha lapunk nem hidalja? I..J Minden valamirevaló vidéki lap csak annyiban jogosult, amennyi­ben közönsége érdekeit képviseli. A közönség pártfogásaped ig csak any­nyiban megérdemelt, amennyiben a vidéki lap érdekeink hű képviselő­je." - Ma sem tehetünk mást, ha hű­ek akarunk maradni szellemi alapí­tónk hagyatékához - húzta alá mai főszerkesztőnk -, bár e lap törté­netében arra is van példa: ha hű maradsz, elnémítanak. Ám az Esz­tergom és Vidéke minden feltáma­dása inkább arra példa: ha hű maradtál, az olvasó életre ítél! Mert csak az Olvasó örök, a megtépázó forgószelek jönnek-mennek. Ezért­hát: vitorlaszaggató időben is vin­nünk kell a hírt, a reményt, de ha úgy adódik: elő a lármafát is! Egy pilla­natra se felejtsük dr. Kőrösy László figyelmeztetését: ,A hol szabad szó Egy esztergomi polgári és látogatói (?) információs kiadvány (3.) ,,..A felső Kálvária-hegy (?) ábrázo­lást 1402-ben Párizsban készítették, az alsó részt 1480-as években Firenzében egészítették ki." Helyesen: A Mátyás kálvária gótikus felső része 1400-1410 között készült párizsi királyi ötvösműhelyben, míg reneszánsz talapza­tát Mátyás király készíttette Budán itáliai vagy lombard ötvössel. (Mátyás fia, Cor­vin János herceg zálogosítja el Bakócz érseknél, majd 1494-ben neki ajándékoz­za, így kerül a Kincstár birtokába.) „...A török uralom alatt betemették, s csak 1930-ban és 1960-ban ásták ki részben." Helyesen: Az Árpád-házi királyi palota feltárása Lepold Antal kanonok kezdeményezé­sére 1934-ben kezdődött meg, első sza­kasza 1938-ig tartott. Az 1950-es évek végétől folytak kisebb munkák, ezek kö­zül jelentősebbek a Nagy Emese és Hor­váth István régészek által vezetett ásatá­sok. A Dr. Horváth István által vezetett ásatás tisztázta végérvényesen a 70-es évek végén az ún. barokk kaszárnya kö­zépkori állapotát, vázolta fel a Vitéz Já­nos-féle reneszánsz érseki palota lehet­séges rekonstrukcióját. „... Itt található a „Porta Speciosa" egy romantikus (?) díszkapu is, valamint az első magyar király, I. István (Szent István) szülőszobája (?)." Helyesen: I. István születésének helyét a hagyo­mány a ín. Béla király (1172-96) által épített XII. szd.-végi lakótorony föld­szinti terméhez köti. A lakótoronynak a külső várfalból megközelíthető termét 1874-ben kápolnává alakították, falait freskókkal díszítették, oszlopainak egy részét átfaragták. A terem az 1960-as években nyerte vissza eredeti középko­ri arculatát. István a Várhegy északi oldalán álló fejedelmi palotában szület­hetett. Géza fejedelem palotájának és a vele egybeépült Szent István vértanú templomának maradványait a Bazilika építésekor bontották el. „... A városi (?) kápolna a királyi építészet kiemelkedő remekműve... A megtalált eredeti részek felismerhetően téglából épültek (?).A korábbi építészeti műveknél így (?) tágas térség keletke­zett, így látható mi maradt meg eredeti­nincsen, ott ne keressünk szabad \ sajtót!" A megemlékezés befejezése- jj ként a szerkesztőség koszorújával I; együtt a lap legutóbbi száma is a ji sírra került. A kegyeleti pillanatok után ij Szánt hó Barna, lapunk főmunkatár- ij sa, vetélkedőink szerkesztője kihir- ji dette a Dömösről szóló kakukk-kvíz ji játékunk eredményét. A jutalom- ij könyveket dr. Babják Lajosné nyer- ji te el, a sok helyes megfejtő közül a ii szerkesztőség az ő nevét sorsolta ki. ij A hivatalos program után a pol- ji gármesternő a résztvevők rendelkezé- ji sére bocsátotta hivatali épületének ii üvegezett verandáját és a hozzá csat- í lakozó kertet - amit ezúton is köszö- ii nünk!-, ahol a nagy előd szellemének ji idézésével, majd kötetlen beszélge- ii téssel, flekkensütéssel „fűszerezett" | néhány kellemes órát töltöttek el ii együtt az újság írói és olvasói. ben. Az épület a romantika (?) és a gótika közötti éltmeneti időben épült." Helyesen: A várkápolna (a német szövegben he­lyesen: Burgkapellé) eredeti, jórészt fres­kóval díszített, faragott kváderköveit, ro­mán (és nem romantikus!) boltozatának elemeit az 1934-ben kezdődött feltárás során a földdel vegyes omladék között többségében in situ (helyben) találták meg. Lux Kálmán, Lux Géza és Gerevich Tibor építész és régész professzorok irá­nyításával folyt a feltárt kápolna helyre­állítása. Az eredeti, faragott köveket elté­rő színű, anyagú, ún. múemlék-téglával egészítették ki, pótolták a hiányzó eredeti részleteket A kápolnát sikerült rekonst­ruálni úgy, hogy a pótlások érzékletesen elkülönülnek (Az 1938-as Velencei Mű­emléki Világkongresszuson elfogadott ún. Velencei Charta éppen az esztergomi királyi palota kápolnáját hozza példaként a középkori épületek hiteles helyreállítá­sára) A tágas térség a stilizált ülőfülkék­nek és az alapterülethez viszonyítottan a belmagasság 1/3-dal történő megemelé­sének köszönhető. A kápolna (és az egész palota) freskó-töredékeit az olasz Mauro Pelicioli professzor irányítása mellett Ni­kássy Lajos és Deéd-Dex Ferenc festő­művész-restaurátorok konzerválták. -koditek­(Esztergom I ' [SIyáHy '96 ví. VÁRSZÍNHÁZI ÉVAD Június 21-én nyitotta meg az idei Várszínházi évadot - dr. Könözsy László bevezető gondolatai után ­Szabó Zoltán, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium államtitkára A politikai államtitkár kiemelte a Vár történelmi jelentőségét - mint a törté­nelmi drámák színhelyét -, ahonnan a magyar államiság elindult. Megtud­tuk: 2000-ben Esztergom lesz az or­szágos ünnepségek legfontosabb helyszíne. A méltó megünneplésre a Vármúzeum a Nemzeti Múzeummal együtt nagyszabású rekonstrukciós munkálatokkal készül. A megnyitót követő operagála jól hangzott a történelmi falak között (a kedvezőtlen időjárás miatt a Rondellá­ban). A jelenlévők felemelő művészi élményben részesültek. Az est második felében a Four Fathers férfi kvartett amerikai spirituálékat és világslágere­ket adott elő — nagy sikerrel. VÁRMÚZEUMI ÉRTESÍTŐ A Rondellában nyílt meg június 21-én Markovics Árpád festőművész tárlata. A bevezetőt dr. Gál Péter, a MNM munkatársa mondta. Az előtérben kiállított képek - el­sősorban grafikák - a XX. század tör­ténelmi tragédiáit ábrázolják, átszűrt módon (Hotel Trianon stb.). A nagy­teremben is fő hangsúllyal szerepel­nek a grafit rajzok. A művész Gyökerek című sorozata valóságos flórát mutat be áttételes jelentéssel, hiszen ezek számára a hazához, a szü­lőföldhöz való ragaszkodást tükrözik. (A festő jónéhány évet töltött Liba­nonban). Markovics szemlélete és életfelfogása ebből a földből táplálko­zik, innen ered s ide is tér vissza. A színek feloldó hatása erről tanúsko­dik. A mikro és makrovilág megjele­nítésén kívül jelentősek a portréi, melyek, a valósághű ábrázoláson túl, gondolatiságukkal gyönyörködtet­nek. Markovics Árpád e tárlatával­amely július 21-ig tekinthető meg a Rondellában - már az életmű-kiállí­tásra készül. M-K. L. ÉVFORDULÓ Június 30-án lesz tíz éve, ii; ii hogy meghalt Lékai László bíbo- ii I ro s- I 1910. március 12-én született f ijj egy zalai fazekasmester fiaként jij | A kanizsai piaristákhoz járt gim- | ij náziumba, majd Rómában böl- ijj ijj cseletet és teológiát tanult. 1976 februárjától esztergomi jjj ijj érsek, prímás, a Magyar Katoli- ijj jji kus Püspöki Kar elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom