Esztergom és Vidéke, 1996

1996-02-29 / 9. szám

Az egyesült Esztergom. (Száz esztendő múlva.) Egy század szép kerek szám az emberi életben, de nem oly hosszú idő nagy átalakulások megvalósítására. Biz' én nem mernék jótállani, hogy még az 1980-ik esztendőben is fogják olvasni a „Gomi Misit," de azért az nem tesz semmit, élni fog — emléke! ; Száz esztendő múlva az idegen vasúton érkezik meg Esz­tergomba, palotaszerö indóháza a mostan élő derék Vezér János hévvizes fürdőintézete mellett van, mely szintén nagy­szerű gyógy csarnokká alakult, remek kertjének exotikus virágai lűszeres illattal töltve be a levegőt. Innen a gyönyörűen par­kírozott dunapart asphaltján gyalog sétálhatni a „Kossuth Lajos" czimíí szállodába, mely a jelenlegi „Magyar Király" vendéglő helyén álló két emeletes épület reiiessauco stylbon ; körülte szín­ién csak emeletes házak láthatók, A több mint száz évet átélt takarékpénztár épületén át, a Széchenyitérre juthatni, mely meg­kapó látváuyt nyújt Ízletes palotáival és nagyszerű keres­kedő— boltjaival, melyeknek külső pazar fénye, a-belső gazda­ságról igazi tanúságot tesz. Az egyesült városok községháza teljesen uj palota, remeklése a raűépitészctnek, előtte egy szö­kőkút, mint szobrászati csudamíí lövelli az ég felé ezüst sugá­ráit, melyek milliárd gyémánt cseppekben hullanak vissza az alabastom medenczébe. . A Bottyánutczában a megyeház két emeletes imposant épületté változott, melyben egyszersmind a valahára visszanyert törvényszék is székel, miért is homlokzatán az igazság nerato­jének szobra látható allegorikus jelvényeivel. Átellenében a főgymnasíura két sarkán két érczszobort pillantunk meg, s a portás készséggel megmagyarázza, hogy az egyik Palkó vics Károlyé, ki ezelőtt száz esztendővel polgármester volt, s eme közmivelődési intézet építtetését kezdeményezte és végre­hajtotta; a másik dr. Kruesz Clirysóstóra benczés főapáté, ki 20.000 ftnyi fejedelmi bőkezűséggel járult a nemes és szent czél kiviteléhez. Belépvén az épületbe, a tágas előcsarnokban egy carrariai márványból készült szobor lep meg berniünket, mely hamuszín szürke piedestálon komoly ünnepélyességgel üdvözölni látszik a belépőt. Ez Fehér Ipolyé, kinek igazga­tósága alatt a főgyranasium felépült ezelőtt száz esztendővel, s épen 1980-ban készülnek fenállásának százados jubilaeumát méltó szertartással megünnepelni. Tovább a kisdedovoda fenségesen egyszerű palotája lát­ható, melynek homlokzatán piros márványszobor áll ezen felí­rással: Majer István, az áldott jó István bácsi emlékére, a hálás utókor. . O .'.Itt felülünk" a gőzvasutra, mely az egész város utczáit kere3ztiilkassul behálózza, s eljövünk a plébánia templomhoz, melybe elég bepillantani, hogy, nagy dísze és fénye által áhítatra és buzgóságra ragadjon. Egész falzatát remek freskók ékesítik, s a sanctuárium mint a menny dicsősége, arany és ezüst mivek ragyogó glóriájában tündöklik. Merényi Bonifácz sekrestyés hosszú szuszszal és érdekes bŐbeszédüséggel előadja, hogy ezelőtt, száz esztendővel, ősatyja.idejében. Pór Antal mily siralmas állapotban hagyta itt a templomot és még a hanyagság védelmezésére keltek akkor; Pha­piceus Péter és Birka Srnuczián bojtárjai, kiket kora ha­lállal sújtott az ur angyala. Egyéb baj nem történt. . • Altalellenben a tér 'parkírozva van, s közepén szt. István királyunk érczszobra emelkedik, körülvéve illatozó virággruppokkal, melyekből a Georgiából hozzánk átül­tetett Pálmaliliomok, (vagyis az úgynevezett Yucca re­curva) ékesen tűnnek elő, levén az a sajátságuk, hogy igen ritkán virágzanak, s virágzás után egészen el­enyésznek. Menjünk tovább . . . Az alsó dunapart platán ,fái között kellemetes' sétányon haladva, nem győzzük bá­mulni a hemzsegő hajókat, melyek a város által nagy költséggel kikotratott kis dunaágon jönnek-mennek, árukat hoznak, vagy továbbítanak a szélrózsa minden irányába. ' — MŰkedvellő Ludmilla anionjában egy jól ismert uracs bókoló pathoszszal mondá Ő nagysámnak: „Valóban Öu ma rendkívüli szép!" „Örülök rajta uram! válaszolá a nő; de én hasonlót nem mondhatok viszonzásul." „Azt elhiszem, hogy sokkal kegyesebb, mintsem ugy merne szemtől szembe ha­zudni mint én." —- A rácz pap kim a temetőben szomorúan egy sírra hajolt és karjai közé rejté el ábrázatát. „Ugyan kit sirathat oly keservesen főtisztelendő ur?" — háborgatá egy érzékeny atyafi. „A feleségemet jó ember!" — volt a rövid válasz a nélkül, hogy felemelte volna szép szakállal ékesített arczulatát. „No ezt ne mondja senkinek másnak, — tanácslá susogva az álmél­kodó atyafi; mert még ráfogják, hogy — tátos!" — (jyőrify Iván iófü székelyt a „kivándorlók" ame­rikai segélyegylete'tiszteletbeli pártfogó tagnak választotta, miért is hálás viszonzásul a derék tanár most egy amerikai syste­májú népnevelési tankönyvön dolgozik, melynek bizonyára na­gyobb kelete leend, mint annyi sok jeles iskolai tankönyvének — saját hazájában. — A „Fürdő" kávéház börziánerei körében élénk mozga­lom indult meg, hogy idősb Jojteles Schmülét egy gőzgépsajtó­val fogják meglepni, .íogy ellensúlyozhassa azon] pamphletek hatását, melyek most jó Németországban oly sűrűen látnak napvilágot a zsidókérdésben. Ennek hallatára Buzarovics Gusz­táv az illetékes hatóságnál köríilmetéltetése végett jelentkezik. — Egy kiváló jótékonyság hírében álló úriember él Esztergomban, kinek a háza kapuja alatt öles hetükkel ol­vasható : E házban akoldulás tilos! — A „Kese rű 1 a p u a sunyi szerkesztője titok­ban nagy ebédet szándékozik adni az irók és művészek társaságának, melyen a következő étlap van megállapítva : 1. Csigabiga leves halikra gombócaival. 2. Bókaaprólék kocsonya. 3. Cserebogár, eezotes tormával. 4. Lapufőze­lék papirosból pókmellel. 5. Birkapörkölt téntával. G. Hántott tokfis lonolnjos csorliéjjal. 7. Kcsorű mondola torta. 8. Vadgesztenye sülve. G. A „Keserű lapu" éret­len gyümölcsei. 10. Punavíz, a kutyaszorító mellól. 11. Máslás aszú, Erdőkerülő Mándor híres pinczéjéből. 12. Gyöngyösi kávé, vagy theabiu iiarkotiunal. — Okos tanácsok a házasok számára. A fóvj'legyen'olyan mint az ügyvéd, ki házának minden ügyesbájos dolgát rendesen és pontosan elvégzi ; elinti • ben^a. nö-ne legyen olyan mint az ügyvéd, ki mindan pert, tellietetlenüí a maga részére akar megnyerni. A fé rj jegyen olyan mint a „Gomi Misi" tele tanulságos bolondságokkal, hogy tudja szerelmetes feleségét okosan mulattatni; de a'nő né legyen olyan mint a „Gomi Misi, melyet mindenki megvehet pénzért! • ' — „Gyermekem !. — mondja az ur egy földmives ficzkóhoz ;,tudnád-e megmondani,.hogy kit-hívnak er<Iö-_ kerülőnek?" „A csőszei" — felelt vigyorogva a gve­rek. „Hát az iskolakerülö kicsoda?"'-„A- tanfel­ügyelő !" — mondja röhögve a fiezkó és. . osonva tovább' illant. , . •; / — Egy szép özvegyet Leányvárott a bíró valami vét­ség miatt, magához hivatott és elitélte 24 órai fogságra azon szigorú meghagyással, hogy fogsági idejét a bíró lakásán tar­tozik kiülni. — Egy magyar lakodalom volt Somogyban, melyen a Császár és a Király három napig együtt ivott Kossuth­tal. Ugyanis a kisberki Császár János fia elvette Király József Juliska nevű leányát, s az egyik násznagy Kossuth István volt, s a lakodalom három álló napig tartott. — Férj és nő beszélgetése. Félj: Valóban kedvesem ! igaza van Dumasnak. midőn valamelyik regényében azt mondja, hogy halált érdemel az olyan feleség, ki a férjét megcsalja. Nő: (szórakozottan) Csudálom Dumast, mort hát édes Istenem! kit csaljon meg a feleség, ha nem a férjét ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom