Esztergom és Vidéke, 1996

1996-11-28 / 48. szám

1996. november 28. Esztergom és Vidéke 5 ~ÉRTÉKEINK Simon Tibor Kurrer Vicla és Harcsa Pál a megnyitón Barcsa Pál és Furrer Vida festményei a Zöldházban November 15-én Csernus Ferenc igazgató köszöntötte a Szabadidőközpont aulájában megjelenteket, majd Simon Tibor tanár ajánlotta figyelmünkbe a kiállított műveket. „Barcsa Pál lágyan fogalmazott, pasztellfinomságú aktjai sajátos világot képeznek alkotásai között is. A képek - mert természetesen ezt a témát is sorozatszerüen körüljárja - az emberi test erotikus zónáira szűkített tekintettel, a barnák, sárgák, feketék árnyalataival, a formák és idomok izgató ritmikcíjával egyszerre akarnak csak szépek, érdek nélkül tetszöek és egyben erotikusán vonzóak lenni... Egészen más világot alkotnak tájképei, a visi öbölt ábrázoló sorozatéinak néhány darabja. A reális élmény lüktető örömét érezzük, a léitvány csodálatéit, hiszen az ihlet valóban valóságos: az öbölkaréj, az ezer színű égbolt, a sötét hegyvonulat, a fények és a tükrözések. A kék ezer árnyalata, a tőle megszokott, határozott ecsetvonásokkal felhordott erős, tiszta színek: a vörösek, a zöldek, a barnák és a sárgák mély tüze és tobzódása..." „Furrer Vida világa egy nem kevés vívódással és energiával kialakított alkotói világ amire ma már méltán lehet büszke. O a pozitív értelemben vett autodidakta, aki az önkifejezés kényszerének hatáséira, mesterek nélkül, mindvégig belső sugallatára hallgatva tudatosan, folyamatos önképzéssel és nagy művészi alázattal megy végig az önmaga által kijelölt úton. Egyetlen társa isteni adottsága, vitatluitatlan tehetsége... Viszonylag keveset dolgozik, képeit először gondolati síkon komponálja meg, majd a megérlelődött gondolatot folyamatosan, nagy lendülettel és teljes biztonsággal viszi vászonra. Ebből is következik képeinek gondalatgazdagséiga, az asszociáció és jelképrendszerek felépítettsége. Képcinek fő témája az ember, a midennapi emberi örömök és bánatok... Képei művészetének egy másik vonására is felhívják a figyelmünket: a megélt valóság szerepére, a személyes múlt lelkünkbe kitörüllietetlenül bevésődött emlékképeire. Az elvesztett szeretet szimbólumaiban ott van a régmúlt és közvetlen múlt is. E nehezen gyógyítható sebek áttételeken, asszociációkon keresztül a megszületett alkotásoknak valami sajátos, belső szomorúságot adnak." Mindkét művész Neszmélyen él és alkot. Barcsa Pált jól ismerik az esztergomiak, Furrer Vida pedig képeivel, kedvességével, közvetlenségével most szerzett nálunk tisztelőket. A kiállítás december 8-ig tekinthető meg. -los Egyre helyrébb igazítás; - avagy egy a Bozsó! A november 21-ei számban közölt helyreigazítás a Bozsók díjait osztja kétfelé, igazságosan. Csakhogy van egy nagy gond, ugyanis e díjakat mind EGY fotográfus, Bozsó András nyerte, az, aki Pilisszentléleken él és a fővárosban van műterme. O a „Bozsó". Több ilyen nevű fotográfus nincs a világon. Névnapunk alkalmából sikeres, boldog életet kívánok neki! Balla András (Ui.: Az újabb helyreigazítást elkerülendő- e pár sort nem az a Balla Gergely írta, aki a Képzőművészeti Főiskola hallgatója!) Kiállítás a golyóstoll feltalálójáról Szerdán délután a Technika Házában dr. Könözsy László polgármester köszöntötte a megjelent érdeklődőket a golyóstoll feltalálójára, Bíró László Józsefre emlékező kiállításon. A neves magyar műszaki szakembernek több mint 100 nemzetközi szabadalma van, alkotásainak javát Argentínában jegyezték be. O is, mint 12 magyar származású Nobel-díjasunk, valamint számos tudósunk nem itthon, hanem külföldön érvényesült. A helyzet máig sem sokat változott, nagy az „agyelszívás" - mondta a polgármester. A két héten keresztül látható, tanulságos kiállítás az Argentin Nagykövetség, a Művelődési Minisztérium, valamint a feltaláló lánya, Mariana Bíró-Sweet segítségével jutott el hozzánk, s innen folytatja majd országjáró körútját. Minden diáknak, tanárnak, érdeklődőnek figyelmébe ajánljuk, hiszen ritka dokumentumokat láthatunk. Németh János, a MTESZ esztergomi szervezetének ügyvezető elnöke az alábbi szavakkal méltatta a feltaláló munkásságát: „Bíró László József 1899-ben született Budapesten. Már 16 évesen, az első világháború katonájaként megismeri az emberi élet kemény old a leit. A politikai, gazdasági válság évei sem kedveznek a kibontakozó fiatal életnek. Önfenntartási kényszere és útkeresései a legkülönbözőbb területekre sodorják. Volt újséigíró, orvostanhallgató, szobrász, festő, műkritikus, autóversenyző, tőzsdeügynök, hipnotizőr, autókereskedő és - mindezekkel párhuzamosan - feltaláló. A második világháború menekülésre kényszeríti, így kerül Argentinéiba. Mindenben azt keresi, miként lehet egyszerűsíteni, ésszerűsíteni, valamely problémát mcisként megoldani. Bár nevéhez a köztudat a golyóstoll felfedezéséi köti, nemzetközi szabadalmainak száma meghaladja a százat, amelynek mindegyike jelentősen járul hozzá az emberiség technikai fejlődéséhez. FcItalédói életművének méltó elismeréseként az Argentin Feltalálók Napját az ő születésnapján, szeptember 29-én ünneplik. Ha végigszemléljük a kiállítás tablóit, a tárgyakat, egy tiszteletet követelő élet momentumaival találkozunk, amely igényli a továbbgondolkodást. Igényli, mert a kor, amelyben élünk hasonlóan terhes problémákkal, megoldásra váró feladatokkal, kihívásokkal." P.I. Szekeres János és Galyasi Géza fotódíjas A Nimród természetfotó-pályázatot évről évre megrendezik. Hozzászoktunk már, hogy ezeken Szekeres János, a Dobó gimnázium testnevelő tanára, természetfotós díjakat nyer, díjazott képeit láthatták lapunkban is. Szekeres tanár úr az idén tovább öregbítette nemcsak természetfotós hírnevét, de nevelői rátermettségét is újfent bizonyította: egyik volt tanítványa, Galyasi Géza is Mestere nyomdokába lépett, szintén díjazott lett! Géza szerepelt már az esztergomi nagyközönség előtt, az utóbbi hat évben rendszeresen láthattuk képeit a különböző tárlatokon. A Dobóban szerzett érettségi után elvégezte a Práter utcai fényképész iskolát, most e szakmában dolgozik, Mudrák Attila mellett. Az itt közölt - a Köd-sorozat részét képező - díjnyertes fotója, mellyel az ifjúsági kategóriában aratott sikert, bizonyára Önöket is meggyőzi tehetségéről. Mindkét fotósnak - a tanárnak és tanítványnak - gratulálunk! (P.)