Esztergom és Vidéke, 1996

1996-11-21 / 47. szám

4 Esztergom és Vidéke 1996. szeptember 382. Polló Károly (1926 — 1986) emlékére Karcsiba Egy város története során felbuk­kan néha egy-egy meghatározó sze­mélyiség: egy tanító, aki fél évszázadon át neveli a gyerekeket, vagy egy orvos, aki generációkat gyógyít. De játszhat-e ilyen szere­pet egy úszóedző, aki nógy és fél évig volt csak itt - ós ráadásul még itt se lakott, csak lejárt? Alig hihető, de igen: ilyen volt Folló Károly, fiatalkorunk legendás Karcsibája. Harminckét éve, hogy elment Esztergomból, november 18-án volt tíz, eve, hogy meghalt - de ha összefut városunk két, negyven- ós ötven év közti lakója, előbb-utóbb szóba kerül Karcsiba. A róla szóló anekdotákkal könyvel lehel meg­tölteni. Hogy került Karcsibá Eszter­gomba? Nehéz kideríteni. Akkor­tájt azt mondta: azért, mert az ország hét fedettuszodája közül Esztergom van a legközelebb Pest­hez. Neveltfia hozzáteszi: túl sokat szerepelt 56-ban a forradalom alatt és jobbnak látta eltűnni szem elől. Tény, hogy 59-ben, egy őszi dél­után, leállította otromba motorját a Fedett előtt, bement, és közölte: inától ő az Építők edzője. Tavaszra országos versenyeket nyertek az úszók. Delceg termetére leifigyeltek a lányok-asszonyok - és így rövide­sen a fél jek is. Ekesszólását a leg­I R A J ?oli<í Károly úszó-szakedző Születtem,1926.febr.25.én Nagykőrös -n. Apám és anyám elváltak egymástól és én anyámmal maradtam axiaek a foglalkozása zöldkeresztes egészségügyi védőnő volt.^ltartáaoraat n agynénéim segitették éa azoknál nevelkedtem fel.A férje cipész mester volt. Iskoláimat Cegléden kezdtem el és V.gimnáziumomat már Mezőtú- , ron,mivel a Ceglédi pappal nem tudtam ki Jönni.Sésőbb Nagykőrösre kerültem éa ott folytattam a Gimnáziuni tanulmányaimat amelyet a felszabadulís utáni évben a Madách gimnáziumban fejeztem te Buda­pesten. Érettségi után elmentem dolgozni A Postatakarék Pénztárhoz éa közben az egyetem jogi karára Jártam és ott két évet elvégeztem, de a 3.évben abbahagytam,mert a vízilabdázás és munka mellett nem volt elég lelki erőm a tanuláshoz.Az MXP.nek két-hároa hónapig voltam tagja ahonnan a nagy tagrevizió után kizártak. A Postatakarék Pénztárt a Magyar üemzeti Bank vette át é3 én ott dolgoztam tovább egészen 1952,év .októberéig ko.és akkor elmentem a Kistext vizilabdacaapatához Játékos-edzőnek. Onnan úszómester,uszodavezető s edzői munkaköröket töltöxtem be, 1956.körül A Budapesti-Szpaxtakusztan dolgoztam mint edző éa ab'oan áz időben egy évig a gyomrommal ideiglenes rokkant állományban vol- 1 tam. Később 2 évet á Főv.Gyógyfürdőknél mint úszómester töltettem, majd elmentem Esztergomba úszóedzőnek.Ott 4 és fél évat dolgoztam és válogatott úszókat neveltem fel. Mielőtt Esztergomba mentem 1949. ben megnősültem és csak 13 évvel később váltam el. Esztergomból a szakosztály megszűnése miatt az U.Dózsához majd a KSI.hez kerültem edzőnek. Az OSC.hez l°7o.ben kerültem s ot/ töltött évek során elváltam volt feleségemtől ás két évvel ezelíxt ^Jból megnősültem és rá egy évre született Diána nevű'gyermekem.Lakásom nincs és a feleségem szü­leinél lakunk egy szobában. / Budapest,19ő4.márc.15. -u / / Polló Káróiy úszó-szakedző r r. Eltávozásának körülményeiről pontosat most se tud senki: ki erre emlékszik, ki arra. Van, aki azt mondja: akkor jutott föl a MIM Va­sas focicsapata az NB II-be, kellett a pénz. Van, aki nőügyekre céloz; van, aki szerint nem vették tőle jó­neven, hogy a Pártház elé vitte tün­tetni az úszókat, mikor nem volt fűtés, friss víz az uszodában. De abban mindenki egyetért: Karcsibá „zavart". 1964 februárjában, miközben Karcsibá külföldön volt, az egyesü­letet föloszlatták - ós mi (egy kivé­tellel) nem vártuk meg őt. Hatalmas csalódás volt ez számára. Edzői karrierje megtöri, sose heverte ki igazán. Most, harminckét évvel később, a kemény edzések, versenyek és csalások, a buszozás cs szőlő-„lo­pás" a 66-os kilométerkőnél, az ul­tipartik: fiatalkorunk legszebb, örökre velünk maradó emlékei. Nem csak a bajnokoknak - vala­mennyiünknek. Kövessük hát meg - mégha így, megkésve is - emlékét ott fönn, a Mennyei Úszómedence partján... Horváthy Péter ftóst^r ­M r- , mwm u«r« i 'i" jobb ügyvéd is megirigyelhette. Eletéről nehéz adatokat szerezni. Heti négy edzést szenvedtünk át ve­le - de igazából nem ismertük őt. Sommás önéletrajza se ad sok el­igazítást, de egyvalami bizonyos: az esztergomi „intermezzo" Karcsi­bá életének fontos - talán legfonto­sabb - mozzanata volt. Itt érte el legnagyobb sikereit: 1962-ben az Esztergomi MIM Vasas úszóegye­sülete - a Budapesti Honvédot megelőzve - az országos pontver­senyben hetedik, a vidéki egyesüle­tek közt második lett. Tanítványai közül válogatott lett Lázár Péter és Szendrő Miki, országos serdülő bajnok Tarján Pista. Es ki tudja, mi leheteti volna a többiekből - hanem küldik el Karcsibát a városunkból! Helyreigazítás Amikor az Esztergomi Művé­szek Céhe két új tagjának novem­ber 8-án megnyílt bemutatkozó kiállításáról legutóbbi számunk­ban hírt adtunk, két fotóművészt egynek vettünk. Felületességünkre nem mentség, hogy vezetéknevük azonos, s hogy mindketten jelentős díjak birtokosai. Azonban a X. Esztergomi Fotóbiennálé fődíját ­ahogy szintén a legutóbbi szá­munk tudósításában helyesen kö­zöltük - Bozsó Károly budapesti fotóművész kapta; a Céh új tagja, a pilis sze ntlé le ki Bozsó A ndrás pe­dig még ezév január elején, a Fő­városi Ernst Múzeumban rende­zett országos tárlaton nyert fődí­jat. Az érintettektől elnézést ké­rünk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom