Esztergom és Vidéke, 1996
1996-11-21 / 47. szám
1996. szeptember 383. Esztergom és Vidéke l\>lgáriiicstcrünk köszönti a közönscget s Évadnyitó hangverseny Csütörtökön este a Szent István gimnázium dísztermében dr. Könözsy László polgármester nyitotta meg az esztergomi Városi Szimfonikus Zenekar új hangversenyévadját. A polgármester értékelte a szimfonikusok és a Pro Urbe díjjal, valamint kétszeres Kiváló Együttes címmel kitünetett Balassa Bálint Énekkar kulturális küldetését városunkban. Kitért azokra a külföldi sikerekre, melyeket együtteseink az utóbbi időben elértek. Az énekkar legutóbb a franciaországi Allingesben aratott forró közönségsikert a Chouer de Savoy nemzetközi kórusfesztiválon. A koncert mintegy főpróbája volt az együttes november 16-i önálló rádióműsornak, ahol a kórus Arcadelt, Kodály, Nystcdt, Rossini. Schiitz és Scarlatti műveket adott elő a Bartók Rádióban. Gyönyörűen énekelték Kodály művei közül a János köszöntőt, a Sík Sándor versérc írott Te Dcumot, a Nap Ilimnitszt és ráadásként a sodró lendületű Túrót eszik a cigányt Arcadelt Madrigálja, Rossini Végtére is... azt sejtöttem eddig, hogy Pétör Mestör vendégfogadójának, utódaként a Fürdő Szállónak, majd a néhány évtizede hozzáragasztott szárnynak, az alattuk felfutó hévforrásnak és a köréjük települt fürdőknek világhíre van"-sokszor és sokhelyütt emlegetik. De hogy a káptalan áldozatából 1842-re felhúzott fogadóháznak korszakos jelentősége lehet, erről is értesülhettem nemrégiben. „... 1914. március 7-én itt játszották az első hangosfilmet a városban" - olvasom Pifkó Péter utcanévgyűjteményének 40. lapján (1990). Talán túlzottan szemérmesek vagyunk. Mert ha valóban hangosfilm volt az akkor és itt előadott, városunk e nemben farhosszal előzte New Yorkot, hiszen Lee de Forest „Phonofilmjét" ott mutatták be 1926 tavaszán, az első hangos játékfilmet ugyanott augusztus 7-én. Stábot Matere. Schiitz Jónás passiója nagy technikai felkészültséget, tiszta, szép énekkultúrál árult cl. A Bartók Rádióban elhangzott adás után különösen büszkék lehetünk kivételes képességű énekkarunkra és Reményi Károly zeneigazgatóra! A csütörtöki hangverseny másik nagyszerű együttese, a Brass Rézfúvós Quartett egészen más zenei élményt nyújtott. Könnyed, szórakoztató válogatásuk vastapsot hozott számukra. Reményi László és Petróczy István trombitán. Huszár Péter harsonán és Petróczy Csaba tubán játszva igazolta, hogy az együttes képes koncert-színvonalon előadni olyan nehéz műveket is. mint Gershwin: I've got plenty, Roblee: Blues, Charpentier: Te Dcum. Scheieht: Galliarde, Bach: Prelúdium és fúga. valamint Dvorák: Humoreszk című zenedarabjai. A volt zeneiskolásokból alakult négyes belopta magát a hallgatóság szívébe. Csakúgy mint a nyár derekán az ehingeni fellépésük során. -los Témája és címe eléggé el nem ítélhető módon a Don Jüan vala. Csupán reménykedem, hogy az itteni hangosfilm-bemutató nem ezt a lérl'i- és nőnemre egyaránt kedvezőtlen témájú művet pergette 12 év előtt. Mert ahhoz, hogy csábítgassunk, csábulók is szükségesek, ebben egyetérthetünk. Abban már aligha, hogy az elcsábult itt hangosan sóhajtozott. Ha pedig néma maradt, mint feltételezhető, a bemutatóval is lemaradt eléggé a város és a cég. Hiszen Babits Mihály már 1906-07-ben láthatta egy vándorkinematográfus Szegeden feszülő lepedőjén az angol Collins „üldözéses némafilmjét". AMozgófény képhez ihletet a végtelen felé száguldó autó adott, az idézetekhez a feliratozás ötleteket, a gyors képváltások a lüktető anapesztusokhoz nyújtottak verszenét. Lehet, még ma is száguld az autó a nézőtől elfelé. Végül valóban nyílt „állandó Nagyszámú érdeklődő és értő közönség előtt nyílt meg november 15-én 17 órakor Kertvárosban Varga László: Természetfotók című kiállítása. A kiállított képek mellett csodálatos ásványokat is bemutattak, tudniillik a fotós ásványkutató is! Szekeres János tanár ajánlotta „a szenvedéllyel, megszállottsággal, elmélyüléssel készített, az erdélyi táj hangulatát visszadó, a Szent Anna-tó vizéből tükröződő fonnák, csiszolt kövek Jelű leli finomságát, a szakmai tudást és-a természet nagyfokú szeretetéi sugárzó anyagól" a látogatóknak. „A fejünk búbját masszírozzuk...! Ez hangzott el jótanácsként azon az összejövetelen, amelyei a Dorogi Mozgássérültek Regionális Egyesülete szervezett a helyi Közösségi Házban. Ezen a délutánon ugyanis dr. Für László, Piliscsev körzeti orvosa volt az egyesület vendége, akt akupunktiírűs gyógyítással is foglalkozik. Előadásában hasznos tanácsokat adott azoknak, aki gyógyszerek nélkül szerelnének kínzó fájdalmaiktól megszabadulni. Für doktor előadása után a ReCom-Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. mutatta be a mozgássérültek életét könnyebbé tevő gyógyászati segédeszközöket, amelyek egy része közgyógyellátási igazolványra térítésmentesen kapható. (I«y például az ST-2 kerekesszék, a Rebolee felnőtt könyökmankó, lepegetős járókeret, méretes támbot, stb.) Az ülésen Bokros László elnök tájékoztatta a tagokat arról, hogy a sérült, beteg emberek most kedvezményes áron juthatnak telefonhoz, úgy, hogy az összegből az önkormányzat egyharmad részt, az UTI szintén egyharmad részt vállal, és az igénylőre is egyharmad résznyi befizetési kötelezettség hárul. (Az Érintő november 17-i számából) mozi" az imént említett helyen. Röviddel a háború után és még a szellemi vasfüggöny bezáródása előtt. Magam is ültem nézőtéren: a legemlékezetesebb élmény Bemard Shaw Caesar cs Kleopátra című történelmi szatírájából készült színesfilm volt kitűnő színészekkel, az antikvitáshoz eléggé illetlenül. Közel másfélszáz esztendeje Kenessey Albert hajón járta be „a magyar Duna mellékét Dévénytől Orsováig"\ élményeiről öt részben számolt be a Vasárnapi Újság olvasóinak (1869). Hozzánk természetesen a víz felől érkezett: „...ű Duna széles itt, éppen a város előtt húzódik valamivel összébb, hol Esztergomot (németül Gran) a bal parton eső Párkány mezővárossal derék hajó-híd köti össze, melyet 1842-ben Kopácsy József érsek állíttatott fel. E híd fölött van a gőzhajók állása s a parton nem rég ültetett sétány, hol csinosfakunyhóban üdítő csemegék, italok várják a jövő-menőket. És itt egy kis sziget, melyen a gőzhajózási ügynökség irodáján s a mellelte lévő prímást fűrészmalmon kívül egyéb lakóház nincs, de annál több nagy kert. A kertek kőfala mellett egy kis hídon át jutunk a városba, - mondhatjuk: a magyar Rómába..." Majd remek történelmi visszatekintés után pár mondatban beszámol a város „hévvizeiről" is: „... Nevezetes a Szent Tamás városrészben, a Sz. Tamáshegyről szivárgó keserüsósvíz, mely a szaidschützi gyógyvízhez hasonló s újabb időkben orvosi használatra nagy kclendőségü mint a város több hővizei közül kitűnő a ( )város közepén lévő, melynek 23 (Reaumur) meleg s már a törököknél híres fürdője volt és 1844. óta ujdonta kényelmes fürdő- és vendégházzal van ellátva. E hővíz egy angol-amerikai mű ma lmot is haji, melyet Gramling Ignácz épített..." B.F.
