Esztergom és Vidéke, 1996

1996-11-07 / 45. szám

1996. szeptember 367. Esztergom és Vidéke HALOTTAK NAPJÁN Ideiglenesen: emlékkereszt... Mint arról annak idején lapunk is hírt adott, városunk önkormányzata elhatározta: örök emlékeztetőként a II. világháború esztergomi áldozataira és hőseire, méltó emlékművet emeltet. E célból a képviselő-testület alapítványt hozott létre és összeállította annak kuratóriumát. Köztudott, hogy azóta elkészült az emlékmű terve is, de utóbb kiderült: a leendő környezetéhez képest kissé túlméretezett, ezért más megoldásban kell gondolkozni. Az önkormányzat, természetesen, továbbra is fenntartja korábbi határozatát az emlékmű állítását illetően. Esztergom két civil szervezete, az EBE és a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület - „addig is amíg a város hivatalos emlékműve elkészül" - múlthét péntekén, Halottak Napján, régi szokásjog alapján emlékkeresztet állított a Hősök terén az I. világháborús emlékmű szomszédságában. Azötméteres feszületet Nemes László fafaragó készítette a György Sándor vállalkozó által adományozott vörösfenyőből. A kovácsmunkát Horváth György végezte, szintén térítésmentesen. A keresztállító ünnepségen Koditek Pál, az EBE elnöke emlékeztetett a város háborús ember-veszteségeire: „Besorozott polgártársaink közül mintegy 200-an haltak hősi halált a keleti fronton, tűntek el az orosz hómezőkön, vagy a hadifogoly-táborok mélyén. Városunkból és közvetlen környékünkről zsidó származású polgéirtársaink közül 556-ot hurcoltak koncentrációs táborokba.(...) Esztergom 1944. december 5-tői 1945. március 21-ig frontváros volt. A közel 4 hónapos ostrom mintegy 600 civil áldozatot követelt. Városunk ember-vesztesége az elhurcoltakkal együtt az akkori lakosság mintegy 5 százalékéit tette ki!" Az emlékező a városkörnyéki harcokban elesett német és orosz katonákról sem feledkezett meg: „Áldozatok ők is, akiket a parancs vezényelt idegen földre, és estek el itt. Legyen nékik is könnyű Esztergom földje nyugodjanak békében!" Az emlékkereszt alatt, a város mintegy háromszáz polgárával együtt Németh Lajos református lelkész ökumenikus imát mondott, majd dr. KissRigó László katolikus lelkész könyörgött az elhunytakért. Az est folyamán dr. Ladocsi Gáspéir dandártábornok, tábori püspök is tisztelgett és imádkozott a kereszt előtt. AZ ANYAGGAZDALKODASROL Az elmúlt héten a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, valamint a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Esztergomban rendezte meg a VHI. Országos Anyaggazdálkodási Konferenciát. Brunszkó Antal, az SZVT megyei elnöke köszöntötte az ország minden vidékéről és a határon túlról érkezett közel 200 résztvevőt. Szólt arról, hogy Esztergom a Technika Háza adta konferenciatenni lehetőségével, kulturális és történelmi adottságaival érdemelte ki e nagyszabású tanácskozást, ahol egyetemi, főiskolai oktatók, vállalati vezetők tartanak előadásokat a rohamos léptekkel fejlődő anyaggazdálkodásról, a logisztikáról. Botka Sándor, az OMEB ügyvezető elnök-helyettese nagy érdeklődéssel kísért előadásában kitért a hazai életminőségre. Ma a fejlett országokban 20 ezer dollár a nemzeti össztermékből az egy főre jutó rész, míg nálunk nincs 3 ezer dollár sem. A mostani 2 %-os évi fejlődés mellett ezt a lemaradást 65 év múlva érnénk utói. De akkor ők már 50 ezer dollárnál fognak tartani! Az ilyen elmaradás tűrhetetlen, ezen csak a technika és a külső tőkebeáramlás, valamint az emberi képesség, a szaktudás maximális kihasználása, a termelési fegyelem, a beszállítói pontosság, az anyagraktározás magas színvonala és-nem utolsó sorban - a minőségi termék segíthet. Mindezekről külön-külön is szólt a több mint harminc előadó. A négynapos konferencia során lehetőség nyílott a résztvevőknek arra, hogy meglátogassák a Magyar Suzuki Rt. autógyárát és a Dorogi Hulladékégetőt. A kulturális rendezvények keretében múzeumlátogatás, városnézés, folklórműsor is szerepelt, a Bazilikában pedig Baróti István koncertjét hallgathatták meg. Vass György, az SZVT anyaggazdálkodási szakosztályának titkára zárszavában hangsúlyozta, hogy a modern piacgazdaság feltételei egytől egyig fejleszthetők, ehhez viszont korszerű kormányzati iparpolitika szükséges, ami jelenleg nincs. Ez volt az országos tanácskozás általános véleménye is, és így most már érthető mindenki számára, miért csak egyhatoda náluk a nemzeti össztermék annak, amit a Lajtától nyugatra produkálnak. (os) „A KÖRNYEZETTUDATOS CSALÁD" Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület október 26-án a Szabadidőközpontban a fenti címmel tartott konferenciát. A tanácskozás előadói és témái a következők voltak: Széli Kálmán „Alternatív energiahasznosítás" címmel az egyes fűtőanyagok környezetkárosító és környezetkímélő felhasználásával és az energiatakarékossággal foglalkozott. Szendi Gábor előadásában a háztartási hulladékkezelésről, a szelektív hulladékgyűjtésről és a hulladékok újbóli felhasználásáról szólt. Szegő Katalin „Környezetbarát vásárlási és vízgazdálkodási ötlettár" címmel a műanyagcsomagoló eszközök kiküszöbölését, a mosószerekkel és a vízzel való takarékosságot sürgette. Horváth Piroska „Környezettudat formálása iskolatáskavizit apropóján" címmel tartott előadást a korszerű iskolaszerekről. Dr. Károlyi Péter „Terhelt környezetben egészségesen" címmel adott hasznos egészségügyi tanácsokat. Tóth Zsuzsanna a helyes táplálkozásról, a gabonamagvak, a gyümölcs- és zöldségfélékjótékony hatásáról szólt. Klotz József „A kert mint ökológiai egység" címmel a biológiai növényvédelmet, a növénytársulásokat ismertette, és foglalkozott a kert hasznos állataival is. A népes hallgatóság különböző korosztályokból tevődött össze. Az előadásokkal kapcsolatban több kérdés, hozzászólás és kiegészítés hangzott el. Egyes előadók szórólapokat, ételrecepteket és plakátokat adtak át ajelenlevőknek. Úgy gondoljuk, a rendezvény hasznos volt, és mindenkinek nyújtott megszívlelendő tanulságot. K.J. PHARE - VEDNOKSEGGEL Az Esztergomi Német Kisebbségi Önkonnányzat halottak-napi megemlékezést szervezett idén is a német katonai temetőben. A kegyeleti összejövetelt megtisztelte jelenlétével dr. Ladocsi Gáspár dandártábornok, tábori püspök is. Kétnapos tanácskozásnak adott helyet október 28-29-én a Relabor Rehabilitációs Célszervezet Kft. reprezentatív előadóterme. A konferenciát a Phare védnökségével a Hátrányos Helyzetű Fiatalok Dunántúli Regionális Munkacsoportja rendezte. A nemzetközi konferencia két fő szervezője a komáromi Móra Ferenc Általános és Speciális Szakiskola és a berlini Jugendaufbaumwerk volt. A konferencián Phare-projektekben dolgozó esztergomi, tatai, tatabányai speciális szakiskolák, valamint a várpalotai, a budapesti, a zalaegerszegi speciális iskolák és képzőközpontok szakemberei tanácskoztak német és osztrák kollegáikkal együtt arról, hogy a hátrányos helyzetű, fogyatékos fiatalok és a megváltozott munkaképességű pályakezdők számára milyen munkahelyi lehetőségek vannak. A konferencia keretében kiállításon mutatkozott be az ALFA Ipari Vállalat és a házigazda, a Relabor Rehabilitációs Célszervezet Kft. A munkaügyi minisztériumot Jakab János képviselte, aki előadást is tartott. A kormányzatnak a rehabilitációs foglalkoztatásról vallott felfogását tükrözi Kiss Péter munkaügyi miniszter nyilatkozata, amelyet a Relabor lapjának, az Érintőnek adott a célszervezetnél tett látogatásakor: „A foglalkoztatási rehabilitáció a mostani reformtörekvésekkel együtt azt jelenti, hogy mindazok, akik rokkantséigi vagy valamilyen mcis ellátásban részesülnek, ebben az ellátó rendszerben a foglalkoztatottak körébe kerülhessenek ál. Támogassuk azokat a véillalkozókat, véillalkozéisokat, ahol megoldható, védett munkahelyeken a sérüllek foglalkoztatása." Muzsiai Zsitva Ágnes