Esztergom és Vidéke, 1996

1996-08-15 / 33-34. szám

ESZTERGOM es VIDÉKE Megjelenik hetenkint kétsier : csütörtökön és vasárnap. - | Előfizetési ár.: | Egé<i évre 6 fit — kr. | Fél évre 3» — » $ Negyed évte I » 50 > $ Egy hónapra — »5o> | Egyes szám ára — > 7 » 5 VÁROSI ES MEGYEI ERDEKEINK KÖZLÖNYE. Szerkesztőség: Bottyán János-utcza, Spanraft-féle ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Hlvatnlot órák : d. «. 9-ll-lg, d. u. 3 5-1Q• Kiadóhivatal: Bottyán János-utcza, Spanraft-féle ház. hová a hivatalos és magánhirdetések, nyilttcick, előfizetési pén/ck és reklamálások is küldendők. —= TELEFON 59. SZÁM. ==— Kgyes számok kaphatók a kiadóhivatalban, Sziking Nándor, Tábor Adoll papir­keresUeilésél>en, a Wallllucll- cs Mauglt-féle doliánylöindékben. Hirdetések a kia<lóhivataH)an és labor AdolC könyv­kereskedésében vétetnek fel. Minden egyes hirdetés után 30 ki. kincstári bélyegilleték fizetendő. Nyilttér ára soronkint 20 kr v Aimon FÖLÖTT. Hány vihar vonult át ormaid fölött Záporával förösztve kormos falaid, 8 mindannyi rombolva beléd ütközött Megbontva repkényzett ó ablakaid: 8 már századok óta porladoznak Köveid, melyek balomra liultak. -— Ks 11 gy állhz te most a hegytető fokán, Mint; gazdag szülőknek rougyoB gyermoke, IC I hagyottan, dísztelenül és árván, Mint akit losz mostohája megvete: S nincs kéz, mely rongyaid fedezné ft dicső multadért felépítené. llgy tűnnek fel nekem szétdúlt romjaid, Mini. a lefolyt nagykor öireinlékei S eletntusában meghajolt tornyaid Mint ar, elhunyt hösölc gyászkeresztei, Takarva annyi liös szent hamvait Mélyen rejtve századod titkait. Es Uhuit kövednek minden darabja A történelemmel öszfiiggósben áll, Reá van róva öröme bánata, Mi e nemzt tie végzetszerűbb szállt, S mit reá a történet véibetiikkel rőt, t t , * t At élted e néppel rosszat es a jot. H'ií; most. az ősapák büszke vállaltán V'ji rém baglyok rút Iáimra tanyáz, Vadfű é.s gyom tenyész téres udvai/m, S lakatlanul áll mint megátkozott, ház, fisak ii vár szelleme tiizoRÜlt méneken Kíséri. lángpallossal minden éjjelen. T. O A millenium. Ksztargnm, f(>lir. V Észrevétlenül, do gyois léptékkel Jiözolodiink nniH 11:1 plior, időhftz, melyen nemzeti niigylélflnk nzrodnvcs múltjára lokinflioUink viasza. jjfiszbón nézhetünk viwza nz ezred­éves kílszűbröl ós hálálkodva ömölhet­jük fel kezeinket, a (tondviseléshoz, mely ulninkon vezérell, Magyarország Yédasszoiiyához, ki bonnünliot. meg­oltalmazott. 13itszkén, hogy annyi vész ós oly sok csapás után nemcsak vagyunk, de számítunk is az európai nemzőtök sorában. Van-e magyar emlier kinek szive örömtől ne dobbanna fe!, vnn-n magyar ember, kit a lángoló haza­szeretet leltre, nunikára ne serkentene, hogy a nagy nap mólló megünneplés­ben ne részeeitessék ? A nagy mozgalom 1 (léit m. orsóiig szive Btidnpeít áll, olt fognak az ün­nepélyek lefolyni, fővárosunk lesi faunja az Orömkönnyoknek, a nagy pompának ós ünnepségeknek, mi pedig jó vidékiek itthon csendben fogjuk ol­vasni u napi sajtóban a tflrtéutoket., avagy lia kedvünk és pénzünk lelik, ngy lorándiilutik, hogy bámuljuk az ün­nepi szint Öltött fővárost. De vájjon a hazaszeretet nyilvánulása csak a fővárosra maradjon korlátozva ? Jíem ! Az iinnep nemzeti, n liazaszerotot tüze a Kárpátoktól az Adriág, hol csak egy magyar van, fellángol s kész áldo­zatot hozni a nagy nap emlékének. A főváros nagyszabású ünnepélyek rendezését tervezi, melyek részben ma­radandó ÓH Iái haló nyomokat, emléke­ke!, fognak maguk ulán hagyni, rész­ben pedig csak az emlékezetben fognak ólui. Az ünnepélyeket. a főváros ren­dezi, moly rendezésben a vidék részt venni, befolyni nem fog. Jelen lehel ugyanis mint szomlélő, do nem mint, intéző. Az ünnepélyességek műsorának egyik része a kiállítás, alkalmai, fog ugyan nyíljbini a vidóluiok a rAsztvótolbon, do ii vidék szornpo ill, ím csak passiv ívsz,, morf. az pgósz kiállítás az ünii"pi mű­sornak r.suk opy, habár nagyszabású ós fónyos, do másodrmidü rószo losz, annál is inkább, mórt, u kiállítás az eddigi torvezei-ok szerint országos és 110111 1101117,oll jollegil losz. Joggal kívánhatja a vidók, hogy a nomzHi nagy ilnnopen no csmIc hm ját. jóvótlából, >1<* lúvatatnaau h 5p\ jw>l. < logvon, hogy íi riMidf'ZÖsófiiMdí Icépvisoll jn 1 is, a fővárosival hasonló szoropit ós i<>gu tagja loj;yon. Hogy a fór ár 01 fnguá ez irányban n a mozgalmai. megindítani, nincs móg tudomásunk róla, do a tapasztaltakból mii) ktövotk07,1 olest vonni, hm Ábránd Ion no. Rajiunk, i vidékon a sor, hogy fol­otnoljiik fuavnnkat, hogy o rórtzhon készségünket. fölajánljuk, sőt — írl.vo az ország összes vidékét — hogy csat­lakozási szándékunk figyolombovótolóhcz jogokai formáljunk. A főváros fog arról gondoskodni, hogy a nagy napnak maradandó fis Iái hal ó omlókéi maradjanak. Itt-oit vi­déki városok is megiuditotlák már a mozgalmat, hogy nocsak a főváros pa­lotái, do a s/ogóiiyok kunyhói is rószt­vogyonok a nagy nap moy;itiinoplósüb<Mi. IJnnopélyok rondozóso, szobrok, omlók­láblák fölállítása slb. állal fogják tnog­OrOkiloni n napot. TOilónolmi szereplésekből! gazdag vá­rosunk no>n vonha'ja ki magái, abból, hogy az tuloli viszonyoknak tnogfololő­log ós habár lokinlot.bo vétolóvol az anyagiaknak, részt no vogyon. Gondolkodjunk o tárgy folott, üljük mog mi itthon városunk falai kOziRt nemzeti létUnk oziedóvos üunopót, hogy gyormokoink, unokáink is rónztvogyonok a hazaszeretet Iüzónok follángolásában. Hadd tudják azok is meg már kora ifjúsá­gukban, hogy mi a hazaszorotot. Emol­jfmk maradandó omlókét, vóssillc órcbo, kőbo o napot, hadd tekintsen vissza roánli ne utókor, mint M't^ynrnrszág ha» zafb'ira.

Next

/
Oldalképek
Tartalom