Esztergom és Vidéke, 1996

1996-08-01 / 31-32. szám

1996. augusztus 1. Esztergom és Vidéke 253 Emlékezés Kertvárosban Július 20-án fél háromkor pattogó zene hangjaira gyűltek a vasútállomás mel­letti térre a repülés szerelmesei. 1911. július 19-én érkezett Esztergomba az első repülőgép, és az akkori Kenyérme­ző vasútállomás közelében szállt le. Ve­zetője Székely Mihály voll. Az esemény 85. évfordulójára emlékkövet állított az Esztergomi Repülés Baráti Köre, az Esztergom Barátainak Egyesülete, a Repülő Klub és Kertváros részönkor­mányzala. Székely Mihály fiatal egyetemista­ként 1904-ben került először Eszter­gomba, ahol két évig házi tanítóskodott Tanítványának szülei támogatták első repülőgépének felépítésében. 1910-ben vett részt először nemzetközi verse­nyen, majd 1911 júniusában egy Bécsúj­helyen rendezett versenyen 1060 m-es magassági eredményével első díjat nyert. Kiváló műszaki érzékével elérte, hogy ösztöndíjjal Párizsba utazhatott ta­nulmányozni az akkori Európa legmo­dernebb repülőgép-konstrukcióit. A re­pülés fejlesztésének előmozdítása volt a Zeit című bécsi újság célja, amely díjat tűzött ki annak a pilótának, aki elsőként teljesíti a Bécs-Budapest távot a Bécs­Győr-Komárom-Leány vár-Budapest vasútvonal fölött. Székely Mihály ké­szült erre a feladatra, de egy korszerűbb, gyorsabb Lohner biplán géppel meg­előzték. Székely elhatározta, ő is teljesí­ti ezt a távot néhány helyen leszállva, azzal a céllal, hogy a repülést népszerű­sítse Magyarországon. Július 19-én Bé­csújhelyről indult egy Pischof-féle gép­pel, Miklósfalva és Győr után 17.40-kor szállt le Kenyérmezőn, a katonai gya­korlótéren, ahol éppen a budapesti ludo­vikások gyakorlatoztak. A parancsno­koló alezredes szeretettel fogadta az ak­kor 26 éves fiatal aviatikust, és felkérte, tartson a növendékeknek egy kis előa­dást a repülés mesterségéről. Szívesen megtette, s nemcsak az aviatikáról be­szélt, de gépének szerkezetét is elma­gyarázta. Hallgatói lelkes éljenzéssel vettek búcsút Székely Mihálytól, aki mintegy 200 m gurulás után felszállt, és 20.35-kor megérkezett a célállomásra, Rákosmezőre. Öt nappal később, július 24-én újból Kenyérmezőn landolt, ezút­tal hosszabb időt töltött Esztergomban. Ennek az eseménynek van mostantól köztéri emléke Kertvárosban. Az em­lékkövet dr. Amon György alpolgármes­ter- ünnepi beszéde után-Rexa Ivánnal közösen leplezte le. Majd Esztergom önkormányzata, a Kertvárosért Baráti Egyesület, az Esztergom Barátainak Egyesülete, a Magyar Veterán Repülők Szövetsége képviselői helyezték el ko­szorúikat. Ezalatt - stílszerűen - egy motoros repülőgép - Bán József repülő­oktató pilóta vezetésével - tiszteletkö­röket írt le az emlékhely fölött Az ese­ményt követően a Féja Géza Közösségi Házban a látogatók repüléstörténeti ki­állítást tekinthettek meg. Az esztergomi repüléstörténet dokumentumai mellett annak a gépnek a modelljét is megszem­lélhették, amellyel Székely Mihály az emlékezetes légi útvonalat megtette, és leszállt a térségben. E modell Rexa Iván munkája Akiállítás valamennyi látoga­tója egy emléklapot kapott, mely az ün­nepelt eseményt örökíti meg. Nagy Tibor E sorok írója egy éve költözött el a szőke Esztergomból, ahol tizenegy évig lakott. S mivel anno ígéretet tett, hogy a veszprémi polgárosultság je­gyeit is számba veszi - mintegy tük­röt tartva az esztergomiak elé ­ideje, hogy tollat ragadjon. A minap olvastam a Vidékében, hogy a Szalma Csárdában tartott vállalkozói fórum egy téma körül csapongott: a szőke Esztergom igen­csak fésületlen és áf)olatlan, s így bájai nem villanhatnak elő. Mintha csak eme állapot ellen­pontozására találták volna ki a veszprémiek a Virágozzék a király­nék városa! című környezetszépítő versengést - immár negyedik éve. Az idén minden eddiginél több, 120! nevezés érkezett a polgármes­teri hivatalba. Korábban a városla­kók itt is elvárták, hogy az önkormányzat nyírja a füvet, ültesse a palántákat, gondozza a fákat. Ma­napság a területileg illetékes képvi­selőket ostromolják, szerezzenek fűmagot, fűnyírót, virágmagot, pa­lántát... Először inkább csak a belváro­siakmozdultak, amiért a város veze­Az aranymisés Móder Mihály köszöntése Július 21-én a kertvárosi plébánia templomban paptestvérei és a hívők kö­szöntötték Móder Mihály plébánost, címzetes prépostot. A Szent István templomot zsúfolásig megtöltő hívek között voltak tárdoskeddiek, nógrád­marcaliak, győrladamériek, piszkeiek, piliscséviek és más településekről va­lók, mindenhonnan, ahol 50 éves papi pályafutás során Mihály atya lelkészke­dett. 12 pap koncelebrált aranymiséjén Mihály atyával. Móder Mihály a felvi­déki Tardoskedden született 1919. októ­ber 12-én, pappá szentelését az eszter­gomi bazilikában 1946. június 10-én Mindszenty József hercegprímás végez­te. Káplán volt Nógrád marcaliban, Pisz­kén és Budapesten a Szent Rókus plébá­nián, ahol 1949-51 között hitoktatóként is működött Kisegítő lelkész lett Győr­ladamérban, majd plébános 1958-72 kö­zött Piliscséven és 1972-től Esztergom­Kertvárosban. Papi pályafutásához tar­tozik még, hogy 1979-től címzetes pré­post és 1982-től kerületi esperes. Dr. Dékány Vilmos püspök köszöntő­jében többek között ezeket mondta: „Azt kívánjuk, Mihály atya, hogy a hát­ralévő pályaszakasz sikeres legyen szá­modra, mint volt az elmúlt 50 év is. lése meg is kapta a magáét: csupán az ott lakókkal törődik, a lakótele­pekkel nem. A válasz: a következő évben „tömbház" kategóriát is hir­dettek. A termőföldet, valamint az igé­nyelt növényeket az illetékes képvi­selők felmérései alapján szállították a megadott helyszínekre. Termőföld­ből 440 köbméter, fűmagból 400 kg, cserjéből, örökzöldből 2500 tő, egy­nyári virágból pedig 1000 palánta tő versenyt. A zsűri dr. Bálint György (Bálint gazda) vezetésével négy napig szemlézte a város kertje­it, portáit, parkjait. Segítőtársa a polgármester, a Kertészeti Egyesü­lés elnöke és a kertészeti egyetem egyik docense volt. Szerintük az idén elsősorban a tömbházak környéke lelt szembetű­nően szép. S néhányan már a tavaly nyert fűnyíróval „álltak rajthoz". Az ünnepélyes eredményhirde­Levél Veszprémből Egy év múltán jutott a lakótelepekre. Az elmúlt években kiadott fűnyíró mellett az idén újabb 7 segítette a munkálkodó­kat. Sőt: most már kertész szakem­berek segítségét is kérhették a versenyzők. Mindez természetesen csak szponzorok támogatásával va­lósulhatolt meg, hiszen a város költ­ségvetésében mindössze félmilliót különítettek el e célra. A fő támoga­tók - az OTP és a Szerencsejáték Rt. - mellett 23 cég anyagiakkal és „ ter­mészetben" is segítette a városszépí­tésre július 12-én, pénteken a város főterén került sor. Összesen 22-en részesültek díjazásban, családi ház, tömbház, lakóterület-utca és intéz­mény- vendéglálóegys ág kategóri­ákban. Kedves Esztergom, mikor leszel ilyen virágos kedvedben?... Polgármesterünk a közelmúlt­ban egy várbeli Európa-ház építésé­ről tárgyalt az Európa Unió magyarországi megbízottjával. Az itteni, május 10-i Európa-nap sikere Kívánjuk, hogy Isten áldásától kísérve még sokat tehess Isten országának épí­téséért. Kívánjuk, hogy majd egykor az örök korona elnyerésekor magad mel­lett láthasd azokat, akiknek ebben az életben hűséges pásztora voltál. A jó Isten áldása kísérje földi életedet!" Az önkormányzat nevében dr. Amon György alpolgármester üdvözölte a ju­bilánst. A kertvárosi fiatalság, a hívők, a plébániák vallási közösségei külön-kü­lön köszöntötték az aranymisés plébá­nost. Figyelemre méltó, hogy ma már Szabó Lászlóné tanár és Villányiné Bö­szörményi Mária hittantanár vezetésé­vel az óvodáskortól kezdődően 170 gye­rek tanulja a hittant, melyet az elmúlt évtizedekben Mihály atya csak a plébá­nián oktathatott. A kertvárosiak becsülik és ragaszkodnak papjukhoz, aki gyakori látogató az öregeknél és elesetteknél. Most, az aranymise után őt látogatták meg és köszöntötték sokan a plébánia kertjében, ahol Margit nővér és segítői finom falatokat is kínáltak a vendégek­nek. Mi is csatlakozunk a gratulálok táborához, és jó egészséget kívánunk Móder Mihály plébánosnak! P.I. kapcsán vetődött fel: az észak-du­nántúli régió polgárai számára hoz­záférhetővé tegyék az unióhoz való csatlakozás feltéleleiről, előnyeiről, hátrányairól szóló információkat. A veszprémi költőként tavaly el­hunyt Vaderna József költőről - aki hajdan a Komárom megyei Dolgo­zók Lapja Esztergomi Krónika című rovatát szerkesztette - közöli szép írást a Székesfehérváron megjelenő Árgus című irodalmi folyóirat. „... lírikusok középnemzedéke és a ma­gyar irodalom egyik megkerülhetet­len alkotóját veszítette el Vaderna József személyében" - szól a mélta­tás. Az itteni megyei napilap is szép, fényképes írással emlékezett meg ró­la. Talán esztergomi témájú verseit is érdemes volna elővenni. Végül egy helyreigazítás: az ... és Vidéke a múltkor arról tudósított, hogy emlékmise volt a Bazilika al­templomában Lékai László bíboros­érsek halálának 10. évfordulóján, aki nagykanizsai diák volt. Nos, a veszprémi Lovassy gimnázium di­csőségkönyve szer int az itteni piaris­táknál érettségizett, 1928-ban. Sebő József Vt»h f SUUl!

Next

/
Oldalképek
Tartalom