Esztergom és Vidéke, 1996

1996-06-20 / 25. szám

4 Esztergom és Vidéke 1996. június 13. Egy esztergomi polgári és látogatói (?) információs kiadvány (2.) 24. oldal: „...A mongolok 1241-ben elfog­lalták és lerombolták a várost." Helyesen: A tatár seregek 1242 telén foglalták el a várost, azonban a várat, melyet a spanyol származású Simon ispán védelmezett, nem tudták hatalmukba keríteni. (A tatárok által elfoglalt város tragédiájáról Rogerius mester a szemtanú hitelességével szá­mol be Siralmas Énekében, melyben az évszámra is találunk utalást) „... az 1010-ből származó prímás templomot lerombolták (?) és egy korszerű barokk épületet emeltek a helyén (1767-74)." Helyesen: Barkóczy Ferenc prí­más 1763-ban Isidore Cannevale francia, majd Fran Anton Hillebrandt osztrák építészt bízta meg az új fő­templom tervezésével. Barkóczy ér­sek halála után (1768) a munkálatok abbamaradtak. Egy szerény, egyhajós barokk templom épült meg a Várhegy nyugati oldalán 1768-71 között, mely az érsek halálát követően a várba visz­szatelepült császári helyőrség temp­lomaként szolgált a mai Bazilika építési munkáinak kezdetéig. „...A tér, ahol az épületet (már­mint a Bazilikát - szerk!) emelték aze­lőtt az érseki igazgatóságnak (?) adott helyet." Helyesen: A Kühnel Pál és uno­kaöccse, Packh János által tervezett (1820-22), 1840-ben Hild József által áttervezett klasszicista Bazilika lé­nyegében a középkori Szent Adalbert főtemplom helyére épült a 19. századi térkialakítás eredményeként. „... Páckh 1839-ben történt halá­la után."... Helyesen: Packh János 1838. ok­tóber 9-én Esztergomban rablógyil­kosság áldozata lett. „... Az előtér (?) beépítéséről azonban lemondtak." Helyesen: Simor János érsek (1867-91) építi meg a Bazilika osz­lopcsarnokát, mely 1869-ben készült el. Még ez évben, november l-jén helyezte el Simor a Bazilika zárókö­vét - ezután már csak épületszobrá­szati, festészeti díszítő munkák folytak a székesegyházban. „... különösen érdekes (?) Bakócz Tamás hercegprímás 1510-ből szár­mazó vörösmárvány sírkápolnája." Helyesen: A kápolna építését 1506 körül kezdi építeni Bakócz ér­sek. A kupolapárkányon látható bronzba öntött felirat tanúsága szerint 1507-ben (a felirat szerint így: ANNO MCCCCCVII) készült el. Bakócz ér­sek még nem volt hercegprímás (ez a zavaró hiba a középkori érsekeknél többször is előfordul - szerk.), mert Esztergom érsekei csak 1707-től, Szász Kereszt én y herceg érseksége idejétől (1707-25) kezdve használták a hercegi címet (Folytatjuk) -k.p.­Wertner Mór-emlékülés Párkányban Az elmúlt év őszén jelent meg a Párkány és Vidékében Vércse Miklós helytörténész tollából dr. Wertner Mór orvos, orvostörté­nész, geneológus portréja. írását dr. Kiss Lásrió orvostörténész egészítette ki, s megjelölte Wert­ner Mór végső nyughelyét a pár­kányi zsidótemetőben, egyben felhívta a párkányiak figyelmét a neves tudós halálának 75. évfor­dulójára. A párkányiak mindent meg is tet­| tek azért, hogy méltóképpen emlé­j kezzenek. A Párkány és Vidéke | Kulturális Alapítvány június 8-án, | Wertner Mór halálának évfordulóján, | a Millecentenárium jegyében törté­i ne Imi emlékülést rendezett. Himler György tanárnak, a Párkányi Kulturá­j lis Bizottság elnökének fáradhatatlan ! szervező munkája nyomán szinte a S teljes wertneri életmű kirajzolódott I előttünk egyetlen nap alatt. Az emlékülést Jan Oravecz, Pár­I kány polgármestere köszöntötte, í majd Himler György levezető elnök j ismertette a napi programot. Az első előadó Kiss László csiliz­| radványi orvostörténész volt Tőle j Wertner Mór életpályájának fonto­; sabb állomásait tudhattuk meg. Wert­| ner 1849. július 26-án született | Spáczán (Pozsony m.). Az egyetemi j évek után Csuz, Szene, Pozsony, Csákóvá (Temes m.) voltak állomá­\ sai. 1894-ben Muzslára költözött, s a | párkányi járás tisztiorvosa lett. 1908­S ban Párkányban telepedett le, s itt élt 1921. június 8-án bekövetkezett halá­láig. Közben tanulmányok százait írta az orvostörténet és családtörténet té­maköréből. A következő előadó Szállási Ár­pád esztergomi orvostörténész volt, aki Wertner orvostörténeti munkáit taglalta igen szellemes, hangulatos előadásában. Különösen a Wertner ál­tal feltárt jelesebb történelmi szemé­lyiségek halálnemeinek felsorolásá­val aratott derültséget és nagy sikert. Soós István, a Történettudományi Intézet munkatársa (Bp.) előadásában felvázolta a fontosabb 19. századi tör­téneti irányzatokat, kiemelve a pozi­tivista történetírást, egyben megjelöl­ve Wertner Mór helyét, ismertetve alapos feltáró munkáját, amellyel a milleneumi történetírást is segítette. Kállay István tanszékvezető e­gyetemi tamár (ELTE Bp.) Régi és új nemesség Wertner Mór müveiben címmel tartott előadást. Ebben Wert­nernek a nemzetségekre, a tatárjárás előtti és utáni nemességre vonatkozó kutatásait ismertette, azok további ki­hatásait, különösen Hómon Bálintra. és Szekfű Gyulára. A délelőtti előadásokat jóhangu­latú baráti beszélgetés, majd ebéd kö­vette. A délutáni programban elsőként koszorúzással tisztelegtek Wertner Mór sírjánál, ahol Vércse Miklós em­lékezett a tudósra, egyben szólt a sír feltalálásáról és rendbetételéről. Ezt követően a Fő utca 13-as szá­mú házon leleplezték és megkoszo­rúzták Wertner Mór emléktábláját, amelyet az ünnepi alkalomra Német László készített. A táblánál vers és Kiss László szavai emelték az ünnep hangulatit A kegyeletes percek után ismét a ku­tatóké volt a szó. Bertényilván egyetemi tanár (EL­TE Bp.) Wertnemek az Árpádokra vonatkozó családtörténeti kutatásaira hívta fel a figyelmet ebből is kiemel­ve az Árpádok külföldi (lengyel, an­gol, francia stb.) kapcsolatait egyben feltéve Wertner korabeli kérdését ki­haltak-e az Árpádok 1301-ben? Draskóczy István egyetemi ad­junktus (ELTE) tudományos alapos­sággal tárta elénk mindazokat a középkori családokat akikkel Wert­ner Mór geneológiai kutatásaiban, ta­nulmányaiban foglalkozott Pifkó Péter levéltáros-muzeoló­gus csupán egyetlen családot ismerte­tett Wertner kutatásaiból, az Eszter­gomhoz és Párkányhoz egyaránt kö­tődő Balassákat. Előadásában bemu­tatta azt is, hogy mennyi kétellyel, bírálattal kellett szembesülnie Wert­nemek egyetlen család történetének felvázolása során is. Befejezésül Püspöki Nagy Péter egyetemi docens (ELTE) a magyar honfoglalás elméleti kérdéseit taglal­ta az Ipoly és a Morva közében, fel­használva Anonymus leírását s a többi korabeli történetíróét is. Az emléküléssel a lelkes párkányi szervezők maradéktalanul megfelel­tek Wertner Mór sírfeliratának: „Lelke a múltban keresett meg­nyugvást, emléke a jövőben él" Úgy érezzük, hogy a „forró" han­gulatú előadások jól feltárták a múl­tat amellyel Wertner Mór foglal­kozott s a hallgatóság a jövőben gaz­dagabb lesz egy majdnem elfeledett nagy tudós szellemi hagyatékával. P.P. A fénybe mártott színek mögött... Június 9-én nyílt meg és augusz­tus 20-ig látható Prokop Péter festőművész tárlata a Keresztény Múzeumban. A kiállítást dr. Pro­kopp Mária művészettörténész nyitotta meg. Megnyitó szövegé­ből idézünk fel most néhány gon­dolatot. 17 évvel ezelőtt, 1979-ben itt Esztergomban, a Keresztény Múze­umban volt Prokop Péter első nagy­szabású kiállítása Magyarországon. Innen a magyar egyház Szt István-i központjából indult el Prokop Péter, a kalocsai egyházmegye papművészé­nek hazai bemutatkozó körútja, ó, aki 40 éve Rómában, az Egyház központ­jában él, ablakából a Szent Péter ba­zilikára lát szíve együtt dobog Péter szívével, a Világegyházzal, s benne j különösen kicsiny, féltett hazájával, j Ezért fogadta nagy örömmel a Ke­resztény Múzeum meghívását és re­pült haza, hozta a legújabb képeit hogy az 1000 éves kereszténységet ünneplő hazánkkal együtt ünnepeljen itt, a Szent István-i vár tövében, ebben a történelmi jelentőségű épületben, amelyet a jezsuiták építettek a török után, s amelyben első gimnáziumukat alapították. Prokop Péter is jezsuita diák volt 1942-ben szentelték pappá. Tehát a saját élettapasztalatán követte figye­lemmel hazánk elpogányosodását az elmúlt 50 évben. S ezzel párhuzamo­san tört fel szívében a vágy a művészi, a festői megjelenítés után. Két kiváló művészeti akadémián, Budapesten és Rómában bontakoztatta ki tehetségét Freskófestőnek indult. Legelső műve a sükösdi templom oltárfreskója volt 1950-ben, amelyet Belon Gellért egy­kori tanára, - a későbbi püspök ­megbízásából készített Ezt több más követte itthon, s 1956 után a nagyvi­lágban: Amerikában, Fatimában s mindenekelőtt Rómában, második hazájában, az európai kultúra 2000 éves központjában. 1957-ben a római Pápai Magyar Intézet kápolnáját varázsolja újjá a via Giulia 1. patinás épületében. Exp­resszív erővel és költői lelkülettel, tündöklő színekkel jelenítette meg hi­tünk nagy boldogságát a Megváltás csodáját. Többen ismerik a római Szent István zarándokház kápolnájá­nak pompás festészeti díszítését amelyet 1975-ben készített. Ugyanez a gondolat, amely Pro­kop Péter papi és művészi lelkéből kimeríthetetlen gazdagsággal tör fel újra és újra, jelenik meg itt is, a kiál­lítás nagytermében. Középen az Új­szövetség áldozata, Megváltásunk ára, Isten szeretete, a teljes önátadás expresszív erejű víziója tárul elénk. Álljunk meg egy-egy kép előtt s éljük át az üzenetét! A szín és a vonal vará­zsával itt láthatóvá válik a láthatatlan! „A fénybe mártott színek mögött rend­kívüli világ szívdobogása lüktet" ­írja PP. A II. teremben baloldalt a virág­csendéletek káprázatos színpompáját látjuk. A következő falon táj, a ma­gyar Alföld-ihlette, szimbólummá magasztosult szülőföld festői látvá­nya, a Végtelenség fenséges érzése jelenik meg. Aztán a város, az ember alkotta Rens geometrikus világát is a színek és azoknak nagyszerű ritmusa teszi élővé, széppé. S nem utolsó sor­ban a csendéletek, az ember közvet­len környezete is a fényben izzó harmóniát sugározza. Mindezek után joggal kérdezzük, Prokop Péter művészetének hol a he­lye az egyetemes és a hazai festészet­ben? O is figyelő, kereső és kísérletező művész, mint minden iga­zi művész. Mélyen gondolkodó, de mint vérbeli festő, színekben és for­mákban gondolkodik. Keresi az új és újabb technikai megoldásokat az újabb szín és vonal kompozíciót hogy a benne égő víziót minél jobban megközelíthesse, megjeleníthesse.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom