Esztergom és Vidéke, 1996

1996-06-20 / 25. szám

1996. június 20. Esztergom és Vidéke 5 jVüVl /l /UWlAJtAAAJWlflAr^^ ERTEKEINK 140 esztendeje, 1856 júniusában (gyanítom) ha­sonló forróság lehetett, amikor az Esztergom és Vidéke egyik alapító­ja, majd közel 11 éven át szerkesz­tője, Kőrösy László magyar-törté­nelem szakos tanárkolléga és böl­cseleti doktor a hónap 27. napján megszületett. Hogy Pilismaróton vagy Esztergomban, ezt váltakozva említik a mindig korábbit idéző kró­nikások és megszokott kézikönyve­ink. Annyi bizonyos, hogy Kucsera Vendel „orgonifex hujas" (helybéli orgonakészítő) és Veszelovszky Ka­talin esztergomi lakosok (Széche­nyi-tér 12.) második fiának keresz­telése bejegyzését, Kollár István plébános kézírásával, június 27-i dátummal őrzi a belvárosi templom anyakönyve ma is. Tanulmányairól a bencés főgymnasium évkönyvei értesítenek, utóbb az 1881. június 6-án megszerzett „tanári képesítés" Budapestről, majd a doktorátus is. Az ősztől hősünk már „segédtanár" az esztergomi főreálban, bár helyi munkássága elkezdődött már előbb. Egy röpiratával (Szabadelvű sajtót! - Esztergom, 1879. Nyomatott Bu­zárovits Gusztávnál, 16 lap) alapo­san felborzolta a helyi közvéle­ményt. Itt az Esztergom című, 1874 augusztus 4-e óta megjelenő „köz­löny" szerkesztőjének, Ompolyi Ré­nyi Dezsőnek nem kultúráját és rátermettségét vonta kétségbe, de pártatlanságát és önzetlenségét, és hogy igaza volt, egyetértően szól­nak erről a kortársi krónikák. Min­denesetre tény, hogy az Esztergom 1879 szeptemberében megszűnt, a város olvasóinak támogatásával he­lyét az Esztergom és Vidéke június 1-től foglalta el, a lapnak pedig egy­némely laza kísérletezés után szep­tember 14-től Kőrösy szerkesztője lett. Az is maradt Budapestre költö­zéséig, közel 11 éven át Főmunka­társ haláláig (1918. április 26.), előbb hat folytatásban megírva a lap négy évtizedének történetét És ta­lán láthatta még az 1918. április 24­én itt megjelent vezércikkét (Szel­lemi munkatársainkról), ebben a he­lyi újságírók anyagi megbecsülésé­nek hiányát panaszolta fel. Nyilván önzetlenül, hiszen ő már 1911 óta betegen és nyugállományban élt Dömösön két apró leánykájával, feleségét, Kendői Júliát 1913 szep­temberében temetve el. Közös sír­juk a posztamensről elsodródott táblával a dömösi temetőben talál­ható. De munkásságának nyomtatott emlékeit nem sodorhatta el a törté­nelem, számtalan tudományos köz­leményét őrzik a korabeli folyó­iratok, cikkeinek sokaságát az újsá­gok Budapesttől Kolozsvárig és Szegedig, Győrig és Pozsonyig. Fő­ként irodalmi és történeti tárgyú dol­gozatok ezek, nem ritkán szépírói kísérletek. Amíg Esztergomban ta­nított és szerkesztett a röpiratában leírtak szellemében tevékeny részt vállalt írásaival a város közéletében is. Közben útibeszámolói, novellái és regényfolyamatai, ezekből önálló könyvei jelentek meg itt az évköny­vekben nagyobb tanulmányai (pl. 1887-ben a reáliskola 30 évének tör­ténete), a lapban sorozatokban és rendszeresen a városi közéletről „esztergomi levelei és csevegései". Könyvei közül számomra az Eszter­gom városrajz (1887) és az Egyip­tom művészete (1898) a legiz­galmasabb, egy további folytatásra tervezett „egyetemes művészettör­ténet" első opusza. A témában jól használható ma is. Szinnyei József könyvészeti lis­tája 14 önállóan megjelent művét sorolja, apróbb füzetkéi, egyházi ju­bileumokra szerkesztett díszalbu­mai és mások itt meg sem talál­hatók. Barátai között Reviczky Gyu­la, Komjáthy Jenő, a párkányi szü­letésű, de Esztergomban iskolázó Sebők Zsigmond (a csodálatos Dör­mögő Dömötör-könyvek írója!), Rudnyánszky Gyula és mások, taná­rok és főpapok nevét említik az an­naleszek, megbecsültségét minden­felé. Aligha szaporítanám a helyi krónikások sorát említve, hogy az Esztergom és Vidéke még „műsorfü­zetként" elevenítette fel az egykori szerkesztő emlékét 1986 nyarán. Tevékenységét Pastinszky Miklós a Dunakanyar 1978/2. számában „dömösi nézőpontból" méltatta előbb. Működésének látható ke­resztmetszetét egy későbbi kiállítá­son a Babits Mihály Városi Könyv­tár mutatta be. De innen is hiányzott talán Gyulai Pál 1807-1830 közötti irodalmunkról szóló egyetemi előa­dásainak kötete, amelyet Kőrösy adott ki saját jegyzeteiből 1878-ban 320 lapon. A teljesebb pályaképet lapunk 1992. május 8-i számában Szabó Mária írásából ismerhettük meg, szerzője egybefoglalt és pontosított itt nem kevés kósza adatot Kőrösy­ről Esztergomban utcát neveztek el már előbb, később a leánykollégiu­mot. Minden újabb kézikönyv az elő­zőkre épülőn méltatja, így nem rit­kán pontatlanul, méginkább hiányo­san sorolva Kőrösy László egykori jelenlétének fontos emlékeit és ada­tait. Ideje érkezett hogy talán egy erre alkalmas esztergomi konferen­cián vagy szimpóziumon valaki a publikációs lehetőségek céljából hi­ánytalanul feltárja és tanulmányá­ban közölje a most 140 éve született alkotó ember curriculum vitae-jét hiszen a város közéletének történel­mi madártávlatából tekintve vissza, oly sok hasonlóval aligha rendelke­zünk. Ha módomban állna, egy tel­jesebb „portréra" pályázatot írnék ki egy eljövendő kerekebb évforduló előtt. Gondolom, ez lenne a hozzá legméltóbb emlékezés. bé ESZTERGOM mA 96 I Vármúzeumi értesítő 1996. június 14-én meghitt légkörben nyitotta meg Horváth Béla múzeumigazgató Lóránt Já­nos és Lous Stuijfzand festőművé­szek kiállítását. Az országos és nemzetközi vonatkozásban is ismert Lóránt akvarellekkel és pasztell képek­kel jelentkezett Az Esztergom­ban megrendezett I. és II. Pasztell Biennálén való sikeres szereplés után városunk belopta magát a festőművész szívébe. A lírai, lágy megjelenésű festmények az alko­tó tájélményeiből táplálkoznak. Légiességükkel gyönyörködtet­nek (A sziklák között). A ferde fe­kete, A hal című olajképek expresszivitásról árulkodnak, és látszólagos ellentmondásban van­nak a lágyan kivitelezett akvarel­lekkel. Lóránt János fragmentumai jól harmonizálnak a holland fes­tőnő munkáival. A tér és idő kü­lönbség ellenére, ill. azt kiiktatva rokonságot mutat a két alkotómű­vész stílusa, annak ellenére, hogy a holland művésznő három vonu­latot mutat be szokszorosított gondalatisággal és technikai kivi­telezéssel. (Fémlemezre, magas­nyomásos technikával alkot.) Figyelemre méltó a Mesélő kövek sorozata. Az egymásra rímelő alkotó­művészek képei július 6-ig tekint­hetők meg a Budai Toronyban. Maier-Kránitz Zenés nyáresték Június 7-én a Dobó gimnázium ij aulájában forró hangulatú koncertet i adott Maintal testvérvárosunk dór­ii nigheimi kórusa. Alfréd //w/kóruselnök köszöntó­iljében ismertette az 1860-ban alakult ij énekkar múltját és jelenét Kiemelte, ii hogy az ifjúsági kórus megalakulásá­ji nak gondolata itt Esztergomban ér­j: lelődött meg bennük hét évvel ii ezelőtt Ezután a kóruselnök ajándé­i: kot és pénzbeli támogatást adott át Wunyadi Zoltánnak, a Monteverdi ij kórus karnagyának, valamint Verecz­ij kei Attilának, a Liszt Ferenc Ifjúsági ji Kórus vezetőjének. A műsor első részében a felnőtt ij kórustól Zuccalmaglio, Lehrndorfer, iZöllner, Geilschdorf, Mozart és Bis­ij chof szerzeményeket hallottunk. Az ifjúsági kórus Kodály Esti da­lával mutatkozott be; dicséteres pro­dukciójukért vastapsot kaptak. A folytatásban Rameau, Noyon, Lasso és Archangelskij műveit hallhattuk, majd Leonard Bernstein West Side Story-jának egyes részleteit énekel­ték. Az est ráadásaként együtt énekelt a dömigheimi és a Monteverdi ve­gyeskar. Az est karnagya Michael Knopka volt, zongorán kísért Micha­el Krönung. * Június 15-én a Belvárosi temp­lomban sokan voltak kíváncsiak a Kodály emlékhangverseny 2. estjére. A Balassa kórus mellett fellépett a székesfehérvári Alba Regia Vegyes­kar és a tát-kertvárosi gyermekkar is. A „vegyeskórus", vezényel Michael Knopka Reményi Károly zeneigazgató Ko­dályról szóló előadását követően a házigazdák énekeltek először: a Já­nos köszöntő, a Norvég lányok, a Si­rató ének és a Békesség óhajtása című műveket hallhattuk. A tátiak Fódi Krisztina vezetésé­vel gregorián énekeket Kodály genfi zsoltárát, Mendelshon egy darabját í és Boyce Alleluja kánonját adták elő ji szép, kidolgozott hangon. A fehérvári kórust - mely később ij a Balassa kórussal is kiegészült -ji Kneifel Imre vezényelte. Anagysike- ij rű hangverseny záró részében Ko- i dály-művek szerepeltek. (os) ji

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom