Esztergom és Vidéke, 1996

1996-05-30 / 22. szám

1996.12. U - HELY HL u] // ii dv ö z f ö tti a ttt i n if ijj új a f^a t "... EMLÉK - MŰ - HELY (...) Az 1952/53-as tanévben a nagy műveltségű, igen eredeti didaktikai szempontok alapján tanító Asbóth Károly lett az osztályfőnököm és a magyar tanárom. Asbóth Károly azok közé a színes tanáregyéniségek közé tartozott, akiknek a szófordulatai, gesztusai, hanglejtése állandó témája volt az érettségi találkozók vidám visszaemlékezéseinek. Német és magyar szakos tanári diplomája volt, a XX. század előtti irodalmat és művészettörténetet kedvelte. Az ismeretlen helyen lévő hagyatékában megtalálhatók kell, hogy legyenek - egy művészettörténeti enciklopédia szerkesztésének szándékával írt sok műhelytanulmány mellett - a szálkás betűivel írt verseskötetei is, melyeket soha nem adtak ki. Állítólag a verseire vonatkozó bírálat miatt örökre felhagyott a kiadás kísérletével. A gimnázium negyedik osztályának tantervében szerepelnek a XX. századi írók, költők. A kortárs irodalommal nem foglalkozott! Egészen pontosan egy jellegzetes pótmegoldást választott: egy-egy anyagrészt önként jelentkező diáktársunknak adott ki önálló feldolgozásra, előadásra. A jelentkezők között nem sokat válogatott, többnyire mindenkinek megadta a lehetőséget a szereplésre. Szemmel láthatóan nem nagyon érdekelte a kiselőadás színvonala, előadás közben valamivel mindig bíbelődött Ha jól emlékszem, József Attila volt az utolsó, akivel még ő foglalkozott így el tudta kerülni, hogy véleményt nyilvánítson a proletkult-irányzat sok tehetségtelen fűzfapoétájának, bértollnokának művészi színvonaláról, de mitagadás, az áthidaló megoldás is sok kockázatot jelentett Életének elmaradhatatlan része volt a napi olvasás- és íráspenzum. Késő nyári estén a nyitott ablaka előtt elhaladók láthatták, amint a szoba mennyezetéről lelógó, porcelán ellensúllyal mozgatható néhány wattos lámpáját a könyv vagy papír fölé, alig két arasznyira engedve dolgozott. Több vonatkozásban is ellentmondásos személyiség volt Egyfelől igazi reneszánsz életfelfogás jelleBányai Mátyás: mezte, szerette az anakreoni hangú latú élethelyzeteket, a művészi alkotásokat, a természet szépségeit, másfelől otthonában, öltözködési szokásaiban nyoma sem volt ennek. Lakásában néhány elnyűtt, agyonkoptatott bútordarab jelentette a berendezést Egy, a lakás méretéhez képest hatalmas, iskolából kiselejtezett vaskályhával fűtött, rádiója nem volt, a lakásban függönyök, szőnyegek, fotelek otthonának fénykorában sem lehettek. Rendszeresen járt Budapestre, de máshová nem! Nem látta soha a Balatont A nehéz esztendők előtt szép könyvtára volt, a magyar és a világirodalom remekei igényes, szép díszkiadásban sorakoztak a könyvespolcain. Ezeket lassan eladogattünk. Közben, vagy talán már érkezésünk előtt, energiatakarékossági okokból Etus néni a szobai hatalmas méretű kályhára tette a fazekat, amiben minden bizonnyal az ebéd főhetett A fazék, mint egy álló lokomotív pöfékelt, a fedő alatti gőz hol megemelte, majd távozás után zajosan visszaejtette a fedőt. Ez az ismétlődő fedőzörej szemmel láthatólag idegesítette a velünk beszélgető Károly bácsit Egyszercsak felcsattant: „Kérem, ez így nem megy tovább!" Etus néni, bár igen rosszul hallott, mégis azonnal betipegett, lekapta a kályháról a pöfékelő gőzgépet, és máris sietős léptekkel vitte ki a konyhai tűzhelyre, amelynek lángjával okkal volt elégedetlen. De a tanári tekintély hatása otthon sem maradt el. Liberális polgári beállítottságú világszemlélete volt. Esztergomba kerülésekor részt vett az evangélikus egyházközösség kulturális munkájában. Később vallásos kötődés már nem vehető észre nála, de élete végén, amikor a szomszédok sejtették, hogy valami baj lehet vele, felnyitották a lakását, és Bibliával a kezében találták meg, holtan. Az ötvenes években különböző felfogású baráti társaságokba járt Az egyik ilyen volt a kommunista világnézetű - eredeti szakmáját tekintve fényképész — Martsa Alajos köre, aki már 1945 előtt is a baloldali művészek számára állandó vendégbaráti otthont tartott fenn. Másfelől magam is rendszeresen találkoztam vele egy atyai jóbarátom, Dudás László városi főmérnök körül kialakult szellemi központ vendégeként Ugyanebben a baráti körben ismerkedtem meg későbbi kollégámmal, Rosta Józseffel is. Itt rendszeresen élénk politizálás folyt Az akkor szokásos, késő éjszakába nyúló külföldi rádióadások közös hallgatása, megbeszélése, a belpolitikai és a nemzetközi helyzet értékelése igen sok tanulsággal szolgált számomra is. Mint középiskolás diák, nagy érdeklődéssel hallgattam ezeket az eszmecseréket. Életvitelében bohém, korrekt, becsületes, szabadlelkű különc volt Élete végén a cipője sarkára egy kis cédulát ragasztott, amelyre felírta a nevét és a címét azzal a szándékkal, hogy ha valahol az utcán halna meg, könnyebben tudják azonosítani. Olyan régi esztergominak számított, hogy talán minden második, harmadik ember ismerte a városban. Az érzelgős helyzetek nagyon zavarták. Mi az utolsó osztálya voltunk, szerettük. Ballagásunkkor kifejezetten nehezére esett a tőlünk kapott szép pünkösdirózsa-csokorral való vonulás. Ma már hagyományainkhoz tartozik az is, hogy minden esztendőben a halottak napján rendbe tesszük Asbóth Károly és felesége sírját Negyven évig volt iskolánk tanára. Ennek a hűségnek tisztelgünk a sírjára ta, de helyettük mindig igyekezett ültetett virágainkkal. Nagyon kedASBÓTH KÁROLY TANÁR ÚR (1893-1977) az eladott műveket olcsóbb kiadású pédányokkal pótolni. Ezek az olcsóbb kiadványok gerincükkel kifelé, egymásra rakva, néhány konyhai székben tornyosultak a lakás belső szobájában, amelyet - állítólag tervezési hiba miatt - sohasem lehetett fűteni. Többször kötött házasságot, de gyereke nem volt Házassági kísérletei közül a legtartósabbnak az utolsó, a nálánál több esztendővel idősebb Etus nénivel kötött házassága bizonyult, aki először a Buzárovits féle könyvkereskedésben, majd az államosítás után az egyik könyvesboltban volt eladó. Sajátos módon kötődtek egymáshoz. Etus néni tisztelte, ő is őszintén szerethette. A felesége halt meg hamarabb, egy fél évvel élte túl élete párját Jóformán soha nem jártak együtt társaságba, még az utcán sem igen lehetett őket együtt látni. Etus néni előtti tekintélyének egyszer szemtanúja voltam. Valamilyen ügyben kerestük meg. A szobában a kis asztal körüli székeken foglaltunk helyet és beszélget- i Átveszi a Pro Urhe kitüntetést (1975) BHHHHHKg^jlK' • -Wm "" • K ' t\ 1 W § • ppr wwmm IWm 7:3

2 % » HÍ W •wS^í^^m üí -JíJfÉ M, •, .«st • Y : vezőtlen nyugdíjintézkedések idején vonult nyugalomba. Életének utolsó évtizedében elképesztő nyomorban élt, de nem panaszkodott, méltósággal viselte sorsát Többször előfordult, hogy a 20-30 éves érettségi találkozókról hazatérve az egykori tanítványok jóvoltából egy-két ezer forintot talált elnyűtt kabátjának valamelyik zsebében. Egy életen át tanította a magyar irodalmat, sok tanítványa számára emlékezetes módon. Hozzátartozók nélkül halt meg, halála előtt pár évvel a város „Pro Urbe" érdeméremmel tüntette ki. Sajnálatos, hogy annakidején, 1987-ben, az évfordulói megemlékezés szövegéből a Köznevelés törölte a fenti kellemetlen sorokat Ez annál is inkább méltatlan volt, mert ha a kulturális politika nem biztosította az emberhez méltó öregkort Asbóth Károlynak, akkor legalább emlékezetes intő példájával adhatott volna kárpótlást ezért az enyhén szólva sajnálatos mulasztásért Ez még pénzbe sem került volna! (...) Iskola a politika szorításában