Esztergom és Vidéke, 1996
1996-05-09 / 19. szám
4 Esztergom és Vidéke 1996. m^jus 9. • •A 'AflAim-AMW»tuuLAJLAJUL^LAJULtJuuiM^^ ISKOLÁRÓL ISKOLÁRA MAJALIS Diákszínjátszók a Művészek terén (Foto Bánhidy) „Gyors híre szalad e csudának..." A címadó idézet Arany János Az ünneprontók című verséből való, s azért pont ebből, mert e verssel nyert aranyérmet Hámos László, a Hell szakközépiskola 5. osztályos tanulója az elmúlt hét végén egy rangos országos versenyen. A színhely Keszthely volt, ahol május 2-án kezdődtek az idei országos középiskolás napok. A versmondók megmérettetésének zsűrije - élén Bánffy György színművésszel - a népes mezőnyből az esztergomi fiú teljesítményét értékelte a legjobbnak. Hámos László Varga Péter tanítványa, tagja a Hell Színpadnak, amelynek az idén ez már a második országos sikere. Varga Péter, úgy tűnik, nemcsak megszeretteti tanulóival az irodalmat, de évről-évre komoly sikereket könyvelhet el. Az elmúlt hat évben - mióta e csoport működik négy aranyérmet szereztek fiai országos versmondó vetélkedőkön. A volt tanítványok közül többen már profi színészek: Sághy Tamás és Fandl Ferenc a kecskeméti színház tagja, Molnár Tamás a József Attila Színház művésze, Szentessy Attila pedig most végzi színészi tanulmányait Goór Nagy Mária tanodájában. „De vége szakadni mikor fog, ugyan?..." - kérdi Arany az említett versben, ó a táncra, a vígalomra érti, én a sikersorozatra. Reméljük, ez utóbbi egyhamar nem fog megszakadni. Garancia erre a tanár úr szakértelme, elhivatottsága, valamint a fiúk lelkesedése és tehetsége. (SzáBa) Műszaki szakközépiskoláink német kapcsolata Egy hetet töltött városunkban a hanaui Ludwig Geissler Schule huszonhét diákja és három tanára: Freddi Boots, Hans Fries és Friedel Goldacker. A kétezerhatszáz diákot oktató intézmény európai minősítéssel rendelkezik, és azzal, hogy együttműködést ajánlott fel a Bottyán-, valamint az Ipari Szakmunkásképző és Gépgyártástechnológiai szakközépiskolának, tulajdonképpen európai mércét kínált fel számukra. A hanaui Európa Napok keretében - márciusban - a két esztergomi iskola diák- és tanár küldöttsége már megismerkedhetett a kinti körülményekkel, most a németországiak gyűjtöttek tapasztalatokat Esztergomban. E „gyűjtés" sikerét biztosítandó, itteni kísérőik: Sinkó Gyula igazgató, Szenes Lajos igazgatóhelyettes, Holl József tanár, Gergely László igazgató, dr. Gyurász Ferencné tanár voltak segítségükre. A Bottyán diáknapok és a budapesti, dunakanyari kirándulások alatt újabb barátságok kötődtek, s az iskolák között kialakult hivatalos kapcsolat is tovább erősödött. (PJ.) Tanárhangverseny A Zenede kamaratermében sokan csak állóhelyhez jutottak a tanárok tavaszi hangversenyén. Mind a 11 műsorszám - hangszerszólók, duettek és triók - nagy sikert aratott. A koncertező tanárok: Simon Ferenc (klarinét), Rozsár Brigitta (zongora), Papp Zsoltné (gitár), Udvardyné Pásztor Ágnes (fuvola), Baranyai Irén (cselló), Reményi József (zongora), Reményi László (trombita), Frank Éva (fuvola), Hornicsámé Lugosi Gabriella (ütőhangszer), Pásztóiné Nádudvary Erika (hegedű), Táky Imréné (zongora), Hornicsár Tihamér (hegedű), Marosi Miklós (zongora), Kovács Andrea (zongora) voltak. A műsort Hornicsár Tihamér vezette. „Általad nyert szép hazát..' Ezzel az idézettel nyitották meg idén a hagyományos József Attila Napokat a Bánomban lévő iskolában. Rendhagyó módon, - már a két napos rendezvénysorozat előtti napon - megnyitóra készülődtek. Sándor Anita fafaragónak, az iskola volt diákjának kiállítására gyűltek össze az érdeklődők. Kedves köszöntő műsor, meghatott szavak és a rácsodálkozás csendes áhitata után izgatott készülődés zaja töltötte meg az iskola auláját. Előzetes feladatok megfejtése után jöttek történelmi játszóházba a játékra jelentkezett törzsek tagjai. Hamarosan készült az íj, a tegez, a tarsolylemez, a szőttes és sok más hasonló „gyönyörűség" a másnapi történelmi játékhoz. A hivatalos megnyitót jelentő, ünnepi, József Attiláról szóló műsor után megperdült a dob. A táltos regölése hívta játékba a törzseket, akik a közeli szép vidéken keltek útra a Csodaszarvas vagy a Turul útvonalán. „Etelközben" megkapták az útravalót, aztán elindultak a „Dnyeszter partjára" ahol nyelvrokonságunk emlékeivel foglalkoztak. Útközben besenyők csaptak le rájuk, majd a „Kárpátokerdeiben" medvék támadták meg őket. Saját készítésű fegyvereiknek itt vehették hasznát. A „hágókon" (Vereckei, Tatár-Borgói, Ojtozi szoros) ügyességük mentette meg őket Álmos halálhírét egy hírnök hozta, aki arra kérte a honfoglalókat hagyományaik megőrzésére meséljék el, írják le törzsük eredetének mondáját. (Előzetes feladat alapján!) „Ópusztaszeren" Árpád, akündü várta őket aki Kusid segítségével elmesélte a beérkező törzseknek: hogyan szereztek egy fehér lóért új hazát a menekülőknek. Játék és tisztelgés - vidámság és ismeretek gyarapítása. A diákok és nevelőik ily módon emlékeztek népünk sorsfordító napjaira. A gyerekek vidámsága, lelkesedése tette emlékezetessé a történelmi játék óráit (Párkányi barátaink, a testvér magyar alapiskola tanulói is érdeklődve járták végig a Honfoglalás útját.) Áz első nap kiemelkedő eseménye mellett számtalan - az elmúlt évekhez hasonló - rendezvény zajlott még ezen a napon. Szaktárgyi versenyek, IQ teszt Szerencsekerék... Délután pedig a helytörténetisek hagyományos kiselőadás sorozata következett A második napon, míg az alsó tagozatosak a történelmi játékon vettek részt addig a felsősök sportversenyei zajlottak. Kosár-, kézi- és zsinórlabda, „utcai"- és gombfoci bajnokság. Az 5. és 6. osztályosok jó része számháborúzni ment a hegyekbe. Aztán déltájban a második nap hagyományos attrakciója: a tanár-diák meccsek zajlottak. A József Attila napok hagyományos záróakkordja a második nap délutánján a színjátszó csoportok előadásai voltak. A 3. osztályos drámapedagógiások a Tücsök és a hangya c. verses feldolgozáson kívül egy vidám, abszurd mesejátékot játszottaknagy sikerrel. A Sziporka együttes a Fehér ló monda feldolgozásával tisztelgett az évfordulóra. A Maskarások .kisebbjei" egy mesejáték részletét adták elő, a 8. osztályosok pedig egy igazi kamaszdarabbal remekeltek. Az iskola névadójának sorai híven összegzik a többnapos rendezvénysorozat célját Jó szóval is oktasd, játszani is engedd... Szép, komoly fiadat!..." A sokféle színes program és verseny résztvevőit és győzteseit gazdagon tudtuk jutalmazni Köszönhető ez Cserép Attilának, a Cserép és Társa egyik tulajdonosának, aki több, mint tízezer FL értékben támogatta volt iskolája rendezvényét. M.I. In memóriám B.O. „ítéld meg Uram, az engem ítélőket, és harcolj az ellenem harcolókkal!" Ezzel a gondolattal kezdődik a 34. zsoltár, és - bár hantodon már lassan ülepedik a föld - még mindig nem tudok, nem tudunk szó nélkül elmenni a zsoltáros könyörgése mellett. Mert ítéltünk és ítélkeztünk fölötted, és talán nem harcoltunk az ellened harcolókkal. Pedig lehet hogy csak egy kicsit jobban kellett volna figyelnünk rád, talán csak szeretnünk kellett volna egy kicsit még jobban! Segítségért kiáltottál valahonnan a mélységből, és mi nem hallottuk meg rejtett kiáltásodat Most pedig, amikor már késő, lelkünk hervadhatatlan koszorúja őrzi emlékedet aki intés vagy mindnyájunk számára. Intés, hogy lássuk mind, osztálytársak, tanárok, barátok és testvérek: látjátok, ennyi az élet. Miközben végső búcsút vettünk tőled, azért imádkoztunk, hogy Isten boldogabb öröklétre támasszon fel az utolsó napon, mint amennyi maroknyi földi életedben sorsodul jutott Együtt könyörögtünk a zsoltárossal: „Kelj fel Uram, hogy megsegíts, és mondd lelkemnek: Én vagyok üdvösséged!" V.P.
