Esztergom és Vidéke, 1995

1995-07-06 / 27. szám

ESZTERGOM és POLOARI LAP VIDÉKI MELLEKLET 1995. 27. szám II. 1895. JÚLIUS 8. \ V \HI)SI I;VI.MII S IJÍV < INI I NAKIUMI i*í 19M KMI.KKK.VKIIKN Az egyesült Esztergom első közgyűlése Az egyesült Esztergom képviselői július hó 8-án, hétfőn d.e. 10 órakor tartják meg alakuló közgyűlésüket a vármegyeház nagytermében, mivel a városház terme e célra szük volna. Az erre vonatkozó meghívókat már kibocsátották. A képviselők reggel 8 órakor gyülekeznek a városházán, ezután testületileg a plébánia-templomba mennek Veni Sancte hallgatásra. Helcz Antal Az új kaszárnya körüli utcáknak csatornázási munkálatai már erősen folynak. A mai napig a Plébánia-utca torkolatáig haladtak. A csatorna tojásdad alakú lesz. Nem sokára hozzá fognak a kövezéshez is. Jelenleg a köveket szerzik be, miután a kövezést a város házilag végezteti. Prokopp Gyula dr. háztulajdonos felebbezést adott be az iránt, hogy a Sissai-utca kövezetét lejebb szállítsák. Felebbezését azzal indokolja, hogy a házának pincéje kinyúlik a Sissai-utca kocsiútjára, a leszállítás folytán a pinceboltozatnak nem volna meg a biztos védő földrétege és így a boltozat könnyen beszakadhatna. A felebbezés érdemleges elintézéséig az utca munkálatait nem kezdhetik meg. AliJKGYZKK VÖRÖS JÓZSEF ÜZLETÉBŐL. Titnfen** M-ám-u/vk raU.a. M. kir. dohány, Mlvar és IfrdWjPf áruda a „fecskéhez" ESZTERGOM ItA N. jm A hivatalnoki-kör nyári mulatságára ma ismételve felhívjuk a t. közönség figyelmét. Csak az idő ne legyen ismét oly akaratos, akkor siker fogja koronázni a derék és fáradhatatlan rendezőség törekvését. A bizottság eddig a költségeket nem kiméivé minden tőle telhetőt megtett. Kívánatos volna, ha minél nagyobb számmal látogatnák meg az esztergomiak e mulatságot. •W jmUMB MTÍH MW KÖZGYŰLÉSÉRE ÖIIEI&MM JUH. ta<i inat í) É ivlábpt A hírek lelőhelye: Esztergom és Vidéke, 1895. július 11. és 14. A katonazenekar 12-en este takarodót tartott. 8 órától fél 9-ig Görtz Arthur ezredes lakása előtt hangversenyezett, azután zeneszóval vonult a főispán lakásáig. Itt ismét eljátszott néhány darabot, végre a rendes utón a Széchenyi-tér, Battyán-utcza, Klastrom-utcán át hazavonult. Vezércikkünkben foglalkoztunk ama nap jelentőségével, melyen városunk régi vágya teljesült és a különvált részek hosszú fáradságos közdelmek után egyesültek. Az egyesülést méltó ünnepségekkel ülte meg ma Esztergom városa. Július 8-án reggel 9 órakor gyülekezett a városházán a megyei küldöttség, a városi tisztikar és a képviselők, onnét a város ősrégi zászlaja alatt a plébánia templomba vonultak és meghallgatták az ünnepélyes Veni Sancte-t, melyen Fehér Gyula városi, Némethy Lajos szenttamás-vízivárosi, Perger Lajos szentgyörgymezei plébánosok assistálása mellett Csernoch János kanonok, várbeli plébános celebrált. Az ünnepélyes szertartás és fohászima után a kar a Hymnusra zendített, melybe beleolvadt a jelenlévő hallgatóság buzgó imája is: „Isten áldd meg a magyart." Pont 10 órakor a megyeház üléstermében megtartották az alakuló közgyűlést. Maiina Lajos h. polgármester Niederman József rkapitány, Hittner András szenttamási, Tóth József vízivárosi és Hübler Antal szentgyörgymezei bírókból álló külközjó érdekében mindnyájan vállvetve fognak dolgozni. Végül felemelkedett dr. Földváry István és általános zajos éljenzés és feszült figyelem között mondotta el üdvözlő beszédét az új testvérekhez, mely a következőképpen hangzott: „Tekintetes képviselő-testület! Alig találhatnék pillanatot magasztosabbat és lélekemelőbbet, hogy az egyesült Esztergomot, - régi és új tisztviselő társaim nevében üdvözöljem s az első indítványt megtegyem: mint a jelenlegit, a midőn négy város nyilatkozata hangzott el és olvadt harmóniába leikeinkben. E terem falain mintha megmozdulnának a megfakult képek: a vármegye régi főispánjai, az ország prímásai, akik egykor Esztergom közéletének vezetői, kormányzói voltak s mintha messze századokból szólnának hozzánk, hogy a fejlődés helyes irányát és az imént megpecsételt szövetségünket jóváhagyják. Esztergom történetében ez ünnepi aktussal egy új korszak veszi kezdetét, amely reméljük, szebb és jobb leszen, mert egységben talál bennünket s az egységben rejlik az erő, hogy intézzen az egyesült város közönsége köszönő feliratot városunk díszpolgárához, képviselő-testületünk legelső tagjához Magyarorszá; hercegprímásához Vaszary Kolos Emínenciájához, aki határtalan jóságával és irántunk való szeretetével buzdított az egyesülésre és magas jóakaratával támogatott; ő nagyméltóságához Perczel Dezső m. kir. belügyminiszter úrhoz, mint a közigazgatás legfőbb őréhez; - ő méltóságához Kruplanicz Kálmán főispán úrhoz, a ki mintegy eszményi célként tűzte maga elé az egyesítést és fáradhatatlanul munkálkodott annak létrejöttén valamint a méltóságos főkáptalanhoz, mint egyik város részünk hajdani földesurához, amely magas testület jelenlegi éremdús tagjai teljes jó akarattal karolták fel az eszmét s hárították el a régebben fenn forgott akadályokat. És minthogy az elnöklő alispán úr iránt, ki eddig is teljes odaadással vezette ezen ügyet s akire még afőfeladatok megoldásának gondjai hárul, - már az imént a polgármester úr tolmácsolta legőszintébb köszönetünket, kérjük ki az ő további jóakaratát és támogatását. A felvétel a helyszínen készült, de későhbi eseményt örökít meg döttséget menesztett Andrássy János alispánért, hogy őt az alakuló gyűlésen az elnökségre felkérjék. Alispán lelkes éljenzések között foglalta el az elnöki széket, a külön városrészeket egyesítettnek, a képviselő-testületet megalakultnak jelentette, szívélyesen üdvözölte a megjelenteket és Isten áldását kérte az egyesült Esztergom sz. kir. városára. Az alispán beszédének befejezte után Maiina Lajos h. polgármester tartotta meg üdvözlő beszédét, melyben különösen megkérte a képviselőtestületet, hogy egész erejéből, kitartóan támogassa a városi tanácsot, hogy együttesen munkálkodhassanak a város anyagi és szellemi fejlődésére, Magyarország felvirágoztatására. Az éljenzések csillapultával Reusz József takarékpénztári igazgató, a szenttamási új testvérek nevében melegen üdvözölte a képviselő-testületet, megígérte, hogy a város kebelébe beolvadt új rész lakossága teljes erejéből oda fog törekedni, hogy városunk az anyagi és szellemi fejlődés üdvös ós jótékony útján haladjon és elérje a fő célt, a boldogulást. Lelkes éljenzések hangzottak e szónoki hévvel előadott beszéd után, midőn felemelkedett Csernoch János kanonok, hogy az érseki Víziváros képviselete nevében tolmácsolja ama őszinte érzelmeket, melyek a városrészt az egyesülés örvendetes ténye felett eltöltik és szinte megígérte az önzetlen, testvéri munkálkodást. Szentgyörgymező szónoka Perger Lajos plébános volt, ki rövid, de alapos és szép beszédben fejezte ki a harmadik testvérváros lelkesedését és ünnepélyes fogadást tett arra, hogy a magánérdekeket mellőzve a mely képesíteni fog, hogy legyőzzük a haladásunk útjában álló akadályokat s kivívhassuk azon intézményeket, melyek csak egységes és erős központokat illetnek meg. Semmi sem lehetett volna Esztergomra oly veszélyes, mintha a magyar közigazgatás átszervezése még széttagolva találja s azzal amit tettünk nemcsak önmagunknak, de első sorban a város jövőjének tartozánk. Még hosszú ós göröngyös az út, amely a végső kibontakozáshoz vezet, de az ne csüggesszen el, mert egy magasabb célnak kell szemeink előtt lebegnie, ezt a kérdést magasabb nézőpontból kell minden polgárnak megbírálnia. A munka, a részlet, az alku, a súrlódás a miénk, de alkotásunk a jövőé, mi szántjuk .össze a kis gazdaságok határait, hogy egy nagy és okszerű gazdálkodást teremtsünk a milyent a kor és a jogintézményei megkövetelnek. De nem akarom a tekintetes közgyűlés türelmét érdemi részletekkel kifárasztani - s mivel alig tudnék szebbet és nemesebbet, mintha az egyesült sz. kir. város közönségének legelső határozata azon hódolatról, hűségről és rajongó szeretetről tenne tanúságot, a mellyel e város lakói mindenkor viseltettek koronás apostoli királyunk iránt, azért az egyesült Esztergom legelső határozatául indítványozzam: hogy kéressék fel a főispán úr, hogy a nagyméltóságú m. kir. miniszterelnök úr útján a legmagasabb trón zsámolyánál hűséget és törhetetlen ragaszkodást letenni illetve tolmácsolni kegyeskedjék. (A közgyűlés tagjai felállnak, viharos szűnni nem akaró éljenzés.) Második indítványom azokat illeti, akik nagy és nehéz munkánkban pártfogóink, támaszaink voltak, azért indítványozom: Ez a második indítvány tek. közgyűlés, amely még az ünnepé s aztán térjünk a munkához, folytassuk azt s ón remélem, hogy a jó egyetértés, kölcsönös bizalom ós megbecsülés kezünkbe fogja adni a legbonyolodottabb kérdések bontó szálait is és lelkesítsen az a tudat, hogy minden képviselő egy-egy követ tesz le egy erős, egységes város újjáalapításához s hogy ami homlokunk verítékének cseppjei - fényes gyöngyökre fognak válni majdan egy, virágzó Esztergom címere körül. Ajánlom indítványomat. (Viharos éljenzés.) Földváry gyönyörű és ihletett beszédét lelkes éljenzések között fejezte be, midőn felemelkedett Frey Ferenc orsz. képviselő, üdvözölte az új képviselő-testületet és Földváry indítványához pótindítványt javasolt, mely szerint a város közönsége fejezze ki köszönetét Hieronimy Károly volt belügyminiszternek, Andrássy János alispánnak, Helcz Antal volt polgármesternek ós dr. Földváry István városi főügyésznek, akik az egyesítés nagy munkájában hervadhatlan érdemeket vívtak ki. Frey Ferenc beszédét és indítványát a jelenvoltak helyesléssel fogadták. Andrássy alispán megköszönte a képviselő-testület szíves bizalmát, az elnöki széket átadta Maiina Lajosnak és a képviselő-testület éljenzése között elhagyta az üléstermet. Ah. polgármester elfoglalván az elnöki széket a Földváry ós Frey indítványa felett felteszi a kérdést. Mindkét indítványt egyhangúlag elfogadták. Ezután az egyesítés szervezési szabályainak kidolgozására kiküldött bizottságot megválasztották. ivélyts vtivlcivónattal ajánlja Xsfcváa. Icüélhopdó. Essteiígoii > MFr'llV'j ^ A tíz órakor kezdődő közgyűlésen Andrássy János alispán elnököl. A tárgysorozat ezenkívül még csak két pontból áll. A megalakulás alkalmából teendő indítványokból és a szakbizottságoknak a szervezésig leendő megalakítása és a küldöttségek megválasztásából. (Esztergom és Vidéke, 1895. július 7.

) ^ Maiina Lajos Szent István-híd. Illetékes helyről vett értesülésünk szerint az esztergomi vashídnak Ferenc József nevéről leendő elkeresztelése korai és alaptalan. Tudvalevőleg Ferenc József-híd már van Pozsonynál, Erzsébet-híd pedig Komáromnál, s így két dunai híd alig viselhetvén ugyanazon nevet, sokkal hihetőbb és históriai alappal is bírna itt Esztergomban az új hídnak Szent Istvánról való elnevezése, ami felsőbb helyen sem találna ellenzésre. » | njiiiljft rnkWrAl n legjobb t. Icgucbb •twllUI rgyaurimind miodniaeuill zseb-, torony- és kastélyórák A főgimnázium megvizsgálása. Esztergom sz. kir. város az iránt kereste meg a közlekedésügyi minisztert, hogy az esztergomi főgimnáziumot vizsgáltassa meg. A miniszter ő Nagyméltósága sürgönyileg utasította az esztergomi államépítészeti hivatalt, hogy küldje ki egyik szakközegét a főgimnázium alapos és beható megvizsgálására. Az államépítészeti hivatal részéről Vajda Géza kir. mérnök, a város részéről Tiefenthal Gyula mérnök már néhány nap óta a legtüzetesebben vizsgálják a főgimnáziumi épület minden részét. A mennyezeteket felnyitják, a padozatokat felemelik, az alapfalakat felbontják és így precíz meg fogják állapítani ama hibákat, melyeknek javítása okvetlenül szükséges arra, hogy a főgimnázium ismét használható legyen. A vizsgálat még körülbelül egy hétig tart, utána a tapasztalatokról részletes tudósítást fogunk közölni. A tudósítás az Esztergom és Vidéke 1895. július 11-ei számában jelent meg ^ N Frey Ferencz Esztergom országgyűlési képviselője az örömnap alkalmából este 9 órakor a Fürdő vendéglő kerthelyiségében vacsorát rendezmelyre hivatalosak a hercegprímás és városunk minden előkelősége, az összes képviselők, a katonatisztikar stb. A nagyszabású bankét minden politikai jelleget nélkülöz. ísng (i üqyn6kstqe Eíitersombrin TÁNCZ VJGALMAT t ft l 1 F E R E JV c v i VASKERESKEDÍSti-'TTr- ES1TKIMWMIMK X. f j'Vvflll'ITTAHITT liill'