Esztergom és Vidéke, 1995

1995-07-06 / 27. szám

ESZTERGOM és VIDÉKE Erdekeink - értékeink 3 HATTER - NYITÁS ELŐTT? A Katolikus Egyetem hírei A Kupola című katolikus értesítőből 1995. június 4. Elsősorban Zlinszky János alkotmánybíró szívós és alapos szervezőmunkájának köszönhetően biztossá vált, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen létesülő önálló, jog- és államtudományi karán már az idén szeptemberben megindulhat a képzés. A nappali tagozattal párhuzamosan már az idén ősztől indulhat a doktorandusz-képzés, a kánonjogi licenciátus és a távoktatási tagozat is. Egészen kiváló oktatói gárda áll a kar rendelkezésére: az Alkotmánybíróság számos tagja, mint például: Sólyom László elnök, és maga a dékán, Zlinszky János, - valamint a Legfelsőbb Bíróság elnöke: Solt Pál, a Nemzeti Bank korábbi alelnöke: Bódi László és a Versenyhivatal alelnöke: Boytha Györgyné. Mivel a felvétel meghirdetésére megfelelő időben nem volt lehetőség, az első évfolyamon indulni kívánók felvételi vizsga nélkül jelentkezhetnek július 25-ig. A jelentkezések elbírálására Zlinszky János dékán rendkívül alapos feltételeket illetve alapelveket dolgozott ki. Városunk polgárait azonban természetesen elsősorban az érdekli, hol indul az oktatás. Budapesten vagy Esztergomban? Ezzel kapcsolatban Gál Ferenc rektor és Maróth Miklós dékán ismét leszögezik, hogy a Püspöki Kar a Jog- és Államtudományi Kart Esztergom székhellyel alapította meg. Ugyanakkor, a mintegy 200 elsőéves hallgató fogadására alkalmas helyiségek kialakítása hatalmas feladat. Bennünk, esztergomiakban óhatatlanul felvetődik a gyanú: nem járunk-e úgy az esztergomi székhelyű jogi fakultással, mint a szintén esztergomi székhelyű Alkotmánybírósággal? A kezdettől vallott és hangoztatott meggyőződésükkel összhangban az egyetem rektora és a már több éve működő Bölcsésztudományi Kar dékánja határozottan kifejezik eltökélt szándékukat, hogy az egyetem további bővülését csak Esztergomban képzelik el, mégha maga a tényleges oktatás nem is kezdődhetne idén városunkban. Közben folynak a tárgyalások az egyház és a kormány, az egyetem és a kormány, az egyetem és a Püspöki Kar, az egyetem és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye között, és mindezek függvényeként természetesen az egyetem és a polgármesteri hivatal között. Minden remény megvan arra, hogy a már ismertté vált elhelyezési körülményeknél még jóval kedvezőbb feltételeket is sikerül teremteni Esztergomban az egyetem számára. 1995. június 18. Az elmúlt héten a Püspökkari Titkárságon a Katolikus Egyetem Jogi Karának elindítása ügyében egyeztető megbeszélésre került sor, amelyet a Püspöki Kar elnöke, Seregély István egri érsek vezetett. Jelen volt az egyetem rektora, Gál Ferenc, dékánjai, Bolberitz Pál, Maróth Miklós és Zlinszky János, valamint szakértői. Az EsztergomBudapesti Főegyházmegye képviseletében a budapesti irodaigazgató, dr. Németh László vett részt a megbeszélésen. A Jogi Kar elindulása a tervek szerint hasonló lesz a bölcsészkaréhoz. Szeptembertől Budapesten indul el az oktatás. Ezzel párhuzamosan kell megteremteni annak a feltételeit, hogy a Jogi Kar a Püspöki Kar alapító szándéka szerint mielőbb átköltözhessen Esztergomba. Ennek érdekében fokozottabb egyeztetésre van szükség az érdekelt intézmények között, hogy a lehető legalkalmasabb megoldást lehessen kiválasztani az egyetem részére. A tervek szerint első lépésként szeptembertől a Bölcsész Kar kollégiuma települ át Esztergomba, hogy saját kollégiumban megfelelő szellemiségű nevelést lehessen biztosítani az egyetemen tanuló fiataloknak. Művészeti Nyári Egyetem, július 16-29. A tanítóképző főiskolán 31. alkalommal rendezik meg a Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetemet. Katona László titkártól megtudtuk, hogy a világ 66 országából eddig összesen 3614 hallgatójuk volt. Az ünnepélyes megnyitó július 17-én,9 órakor lesz a főiskola dísztermében, és 10 órától - négy nyelven: angolul, franciául, olaszul és spanyolul - már elkezdődnek a csoportfoglalkozások. VISSZATEKINTŐ Sebő József interjúja dr. Ugrin Emesével a Kereszténydemokrata Néppárt főtitkárával • Mit jelent Önnek Esztergom? - Esztergomnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy „világváros" legyen; nem nagyságrendjét, hanem szellemi kisugárzó erejét tekintve. Régóta dédelgetett tervem, hogy Bologna, Firenze, Leuven mintájára egyetemi várossá kellene tenni. Itt ideális helye lenne egy közép-európai katolikus egyetemnek, hiszen a kultúrák keresztútján fekszik, s itt nemcsak a szomszédos országok fiaira gondolok, hanem a környékbeli nemzetiségekre is. A nyíltság jegyében a csonkahidat is újjá lehetne építeni. Az egyetem dolgában már sokakkal tárgyaltam: az Európa Parlament, az Európa Tanács, a leuveni egyetem képviselői messzemenő segítséget ígértek. Szeretném, ha a pápalátogatás idejére sikerülne dűlőre vinni a szó eredeti értelmében vett katolikus (egyetemes) universitas ügyét... CEsztergom és Vidéke, 1990. május 9.) NAGYÍTÓ saját hasábjainkról „Dr. Könözsy László polgármester büszkeséggel említette, hogy máshol bezárnak iskolákat, itt Esztergomban avatunk. Nyilvános köszönetet mondott azért is, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi kara ősszel már beindulhat" . (1995. június 22.) Zlinszky János professzor úr - telefonon - készséggel tájékoztatott arról, „hogy bár tudja: kedvezően alakulnak a volt Vármegyeháza használatba vételének részleteiről folyó tár. gyalások, - mégis legfeljebb azt tartja lehetségesnek, hogy ez év szeptemberében elegendő jelentkező esetén a jogi kar távoktatási központja nyílhat meg Esztergom ban." (í 995. június U EGY PARBESZED DOKUMENTUMAI c.) Újsághír szerint a Szabolcs megyei egyéni körzetből megválasztott MSzP-s képviselők ,fontolgatták", hogy a csomag ellen szavaznak. d.) Csehák Judit egykori egészségügyi miniszter szakmai bírálata(i). e.) Az MSzP frakció nem írta elő kötelezően az előterjesztés megszavazását. Akciónk nem azért nem járt sikerrel, mert a parlament megszavazta a Bokros-csomagot (erre előzetesen számítani kellett), hanem azért, mert a mi jelenlegi képviselőnk nem a néhány saját véleményét bátran vállaló, mégcsak nem is tartózkodást választó MSzP-s képviselőkkel együtt szavazott, hanem megszavazta a Kormány előterjesztését. (A negyedik út a szavazástól való távolmaradás lehetett volna!) Pedig az sem lett volna mindegy, hogy milyen arányban szavazza meg a parlament a csomagot; az pedig, hogy a mi képviselőnk miként szavaz, kiváltképpp fontos a számunkra. Haller úr az ívek átvételét követően azonnal közölte, hogy a csomag megszavazása mellett döntött. A kb. két órás beszélgetés végén azonban reménykedtünk, hogy megváltoztatja döntését, mert kijelentette, néhány nap áll rendelkezésére, hogy a dolgot átgondolja és a négy lehetőség közül válasszon. Az eredmény ismeretes. (...) Panaszoltuk a Képviselő Úrnak, hogy egy A4-es papíron elvégezhető mechanikus munka ez a program. Költségtételenként oszlopokba írják a számokat, majd tételenként a csökkentett összegeket új oszlopba mellé írják. A két oszlop eredményének különbsége a kívánt „megtakarítás". A számítás mögött nincs hatástanulmány, és nem fedezhető fel az élő ember. Ez a könnyebb megoldás, hiszen az érintett rétegek érdekérvényesítési lehetősége minimális. (...) Kérdésünk: tisztességes-e a középrétegekkel megfizettetni ennek az árát? Nem a nagyhalak adóival kellene-e a szociálisan rászoruló rétegeket segíteni? (...) Szerettük volna arra késztetni Képviselő urat, hogy gondolja végig, hol fedezhetők fel a Bokros-csomag kapcsán a Kormány tevékenységében a szociáldemokrata értékek, hol a szociális érzékenység, hol vannak a választási, a koalíciós és kormányprogram ígéretei? (...) Említette Képviselő úr, hogy a Bokros-csomag lényegében készen volt júliusban. Ott, akkor azt észrevételeztük, hogy ha készen volt, lett volna idő a hatástanulmányok elkészítésére, a most szétvert szociális rendszer helyére új rendszer kidolgozására (új rendszer Kovács Pál szerint sincsen), a képviselő úr által is említett egyetemi tandíjak okozta gondok korrigálására, az ezután kialakítandó szociális támogatási rendszer kidolgozására. Ezek nem készültek el. Most feltesszük ezzel kapcsolatban a következő kérdést: meddig volt igaz a választásiprogram, a koalíciós és a kormányprogram, ha júliusban lényegében készen volt a Bokros-csomag? Képviselő úr érvrendszere az ország nehéz gazdasági helyzetén alapult. Az intézkedéseket elkerülhetetlennek mondta. Sokszor jelentette ki, hogy „önnek ebben igaza van", mégis alapvetően a véleménykülönbségek domináltak a beszélgetés során. Elismerte a Kormány 8-9 hónapos mulasztásait, (...) értékelte az aláírásgyűjtést, azt maximálisan demokratikusnak tartotta. Kijelentette, hogy képviselői munkájával kapcsolatosan a bírálatokra kíváncsi leginkább, és igényelné a civil szervezetekkel való eszmecseréket. Szólt egy általa, tervezet formájában elkészített kérdőívről, amiből képviselői munkájának értékelését szeretné megszondázni Azt gondoljuk, hogy a Képviselő úr a Bokros-csomag megszavazásával nem nyerne el jó minősítést, legalábbis ennél az 1039 embernél, akik aláírásukkal az ellenkezőjét kérték, mint amit tett. Ezt az Esztergom és régió ügyeiben végzett és a beszélgetés során is említett lobbizásaival sem lehet ellensúlyozni (Mária-Valéria híd, munkanélküliség kérdései stb.) A civil szervezetek és a Felkérés aláírói nevében szeretnénk megköszönni, hogy bokros teendői ellenére időt szakított a beszélgetésre, ahol ha nem is tudtuk közelíteni álláspontjainkat, de megismertük egymás véleményét az egyáltalán nem magától értetődő, megszorító intézkedésekről. Szívesen vennénk válaszát az újságban a felmerült kérdésekre. Grób Lajos az EKE titkára Legközelebbi számunkban dr. Haller Zoltán válaszával folytatjuk. Közöljük azt a nyilatkozatát is, amelyet lapunk kérdésére adott. (Folytatás a 2. oldalról) Kizárólag szociálpolitikai célból, a jövedelempótló támogatásban részesülők foglalkoztatására. Jelenleg Dorogon és Dömösön működik egy-egy részlegünk. • Ez azt jelenti, hogy Esztergomban még nem sikerült megszervezni a közhasznú foglalkoztatás szervezetét? - Folynak a tárgyalások. Egyelőre még vannak vitatott pontok az önkormányzat illetékes képviselői és a mi szakembereink között, de remélem, egyezségre tudunk jutni, hiszen ez fontos városi érdek. Nemcsak a munkanélküliséget lehetne egy jól működő közhasznú foglalkoztatási társasággal lényegesen csökkenteni, de a város kiadásait is. Csak egyetlen példát hadd említsek! Esztergom 10 milliót költ évente parkjainak fenntartására. Mindez közhasznú munkával is megoldható lenne, ráadásul lényegesen olcsóbban, hiszen a közhasznú munkák bérének 70 %-át a Megyei^ Munkaügyi Központ fizeti. • Úgy tudom az erdőgazdaságban és a kistermelő mezőgazdaságban is nagy szükség van munkaerőre. Önnek milyen tapasztalatai vannak ezen a téren? - A helyi erdészet tavaly 100 főt igényelt, néhányan jelentkeztek is, de egy-két hét után otthagyták a munkát. (Ez az igény most is fennáll, úgy, hogy ha találkozik magukat sajnáltató munkanélküliekkel, küldje csak őket az erdészethez. Nagyon egészséges munkahely.) A hegyközség amely hamarosan megalakul városunkban - valószínűleg szintén igényli majd a munkaerőt. Munkalehetőség tehát lesz bőven - csak kedv is legyen. Sajnos, az utóbbi gyakran elfogy a munkátlan évek alatt. • Hogy látja az évek óta állás nélkül tengődök helyzetét? Nem is annyira anyagi állapotuk érdekel, hiszen az nyilvánvaló, hanem inkább az, hogy lelkileg hova jutottak. - A tartós munkanélküliségből súlyos szociálpszichológiai ártalmak származnak. Ezek kezelésének egyre növekvő költségét a társadalom képtelen vállalni. Hallottam Schiller Kertész úrtól egy idézetet, mely annyira igaz és annyira témába vág, hogy aligha zárhatnám mással e riportsorozatot, mint e Rick De Vos-tól kölcsönzött igazsággal: „Jótékony adomány bármilyen jó szándékkal adják is végzetes eredménnyel járhat az érintett önbecsülésére nézve. Az adományokkal gyakran csak azt érjük el, hogy az emberek elvesztik önbecsülésüket és azt a képességet, hogy maguk oldják meg problémáikat." Sz.B. SIKEREMBER Dr. Dohanics Éva szemész-főorvos Tizenkét évi esztergomi kórházi szemész-szakorvosi működése során több ezer betege volt, sokan hálásak gyógyító munkájáért. Június eleje óta az ajkai kórház szemészeti osztályának vezető főorvosa. Hétvégeken még találkozhatunk Vele, ám július közepén végleg elköltözik városunkból. • Hogyan és milyen körülmények között került Ön Esztergomba? - 1983. október elsején kerültem az esztergomi kórház szemészeti osztályára, előtte egy évet töltöttem Gyöngyösön. Már egyetemista koromban jártam itt, dr. Halmai Ottó főorvos úr felajánlotta az állást, ám a nővérszállón éppen a kiköltöztetett belgyógyászat működött, nem volt szálláshely. Már gyakorló orvosként újra találkoztunk a tatabányai szemész kongresszuson. A lakás is megoldható volt, így két perc alatt igent mondtam a felkérésre. Dr. Halmai főorvos az országban a műlencsebeültetés egyik úttörője volt, szakmai téren elsőrangú, kiváló mester. • Hogy érezte magéit? Milyen szakmai sikereket tudhat magának? - Kezdetben főként a munka kötötte le minden időmet. Nővérszálláson laktam, majd egy garzonhoz jutottam a Rákóczi téren. Operálni Halmai főorvosnál tanultam meg, az ő irányításával fiatalon sok helyen tartottam előadást, több szakmai pályázatom zárult sikerrel. Bejártam az ország nagy városait, egyetemeit. Elismert lettem a szakmában és itt Esztergomban is. Családot alapítottam, gyermekeim itt születtek, esztergomivá váltunk. Megfelelő lakást vettünk, tehát mindenünk megvolt. • Szerették, becsülték, mégis elpályázott. Miért tette? - Az emberek az orvosok többsége is egy idő után önállóságra törekszik. Többre vágytam, előre lépni szakmámon belül. Halmai főorvos nyugdíjba ment, helyére Román főorvost nevezték ki. 0 is fiatal, mellette csökkentek esélyeim, hogy önálló főorvos legyek. Adódott egy lehetőség, felkértek férjem szülővárosából, - a három pályázó közül én nyertem. Szakmai vágyam teljesült, visszaköltözhetünk rokonaink körébe, Veszprémben vettünk lakást. Szívesen vállaltuk a változtatást, annak ellenére, hogy jól éreztük itt magunkat, rokonaink ugyan nem voltak de annál több barátra találtunk. Talán mi is közéjük számítódunk, mint szeretett lapunknál társai az említett „férjnek": Sebő Józsefnek, előző főszerkesztőnknek.(Vá\os) A Bajor Ágost Képzőművész Kör - június 23-án, Csernus Ferenc igazgató ajánló szavaival megnyitott - kiállítása a Szabadidőközpont aulájában augusztus végéig még megtekinthető. Ugyanott az Esztergomi Művészek Céhének Galériájában a helyi festők, grafikusok műveiből válogathat, aki - magának vagy másnak - igazi, tartós értéket szeretne ajándékozni (Nyitvatartás: hétfőtől péntekig 15-19 között.) HAZIUKAI HANGVERSENY Július 16. (vasárnap) 15 óra a Clevelandi Ifjúsági Zenekar és Kórus (Anglia) hangversenye | Műsoron: európai szimfonikus zenekari és kórusművek. A koncert bevételét a Máltai. Szere tetszolgálat jótékonysági célra fordítja! Várszínházi előjegyzés Legközelebb július 21-22-én 20. órakor MUSICAL PARÁDÉ a Rock Színház művészeinek előadásában Fellépnek: Makkai Pál, Csuha Lajos, Rogács László, Détár Enikő, Nagy Anikó, Nagy Bea, Kravalik Brigitta. Sztárvendég: VARGA MIKLÓS