Esztergom és Vidéke, 1995

1995-03-02 / 9. szám

2 VAROSNAPL O Tudósít: PÁLOS IMRE VAROSHAZA Dr. Könözsy László polgármester Esztergom város képviselő-testületé­nek soron következő ülését március 2­án (csütörtökön) 15 órára a Városháza nagytermébe a következő pontok tár­gyalására összehívta: 1. Beszámoló a két ülés közötti esemé­nyekről és a lejárt idejű határozatokról. Előterjesztő: dr. Könözsy László polgár­mester. 2. Az 1995. évi önkormányzati költ­ségvetési rendelet megalkotása - máso­dik forduló. Előterjesztő: dr. Könözsy László polgármester. 3. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, vala­mint a fizetendő térítési díjakról szóló helyi rendelet módosítása. Előterjesztő: dr. Magyarsóki Ferenc, az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke. 4. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló he­lyiségek elidegenítésének szabályairól szóló módosított 13/1994. (IV. 28.) ön­kormányzati rendelet felülvizsgálata. Előterjesztő: dr. Etter Ödön, a Városfej­lesztési Bizottság elnöke. 5. A távfűtés szolgáltatási díjak megál­lapításáról szóló önkormányzati rendelet módosítása. Előterjesztő: dr. Etter Ödön, a VfB elnöke. 6. A Pilisszentlélek területére megálla­pított ivóvízdíjról szóló 30/1994. (XI. 17.) sz. rendelet módosítása. Előter­jesztő: dr. Etter Ödön, a VfB elnöke. 7. A kollégiumi kihasználtság helyze­te, javaslat az átszervezésre, intézkedési terv elfogadása. Előterjesztő: Bánhidy László, az Oktatási Bizottság elnöke. 8. A Montágh Imre Altalános Iskola és Speciális Szakiskola, valamint a 4. sz. Napköziotthonos Óvoda alapító okiratá­nak módosítása. Előterjesztő: Bánhidy László, az OB elnöke. 9. A Nemzetiségi és Etnikai Bizottság tagjainak megválasztása. Előterjesztő: Minczér Kálmán képviselő. 10. Esztergom-Kertváros Részönkor­mányzatának és elnökének megválasztá­sa. Előterjesztő: dr. Ámon György alpol­gármester. 11. A Millecentenáriumi rendezvények koordinációs bizottságának létrehozása. Előterjesztő: Csernusné Láposi Elza, a Kulturális, Idegenforgalmi, Sport Bizott­ság elnöke. 12. Új utca névadása. Előterjesztő: Csernusné Láposi Elza, a KISB elnöke. 13. Javaslat városi kitüntetések ado­mányozására (március 15-e alkalmából). Előterjesztő: Csernusné Láposi Elza, KISB elnöke. 14. Az Esztergom és Vidéke lap műkö­dése. Előterjesztő: Csernusné Láposi El­za, a KISB elnöke. 15. Emlékünnepségek Bajor Gizella és Szent István házasságkötésének 1000. évfordulója esztergomi megünneplésére. Előterjesztő: Csernusné Láposi Elza, a KISB elnöke. 16. Javaslat a lakásvásárlás és -építés támogatására. Előterjesztő: dr. Magyar­sóki Ferenc, az ESzB elnöke. 17. Vagyonértékesítési témák. Előter­jesztő: dr. Etter Ödön, a VfB elnöke. Szentgyörgymezöi „közmeghallgatás" C S AT O R N A , GÁZ, ÚT ! Február 21-én, szerdán este minden hely gazdára talált a szentgyörgymezői Olvasókör közösségi termében. Dr. Könözsy László választókerületében tartott fogadónapot. A polgármester elsősorban képvise­lőként szólt - mint mondta -, nehogy kivételezéssel, részrehajlással vádol­ják. Milyen segítségre számíthatnak Szentgyörgymezőn? Elsősorban arra, hogy a jelenlévők első kézből kaphat­nak hiteles információt. Önszervező­dést kér, mint a világ más részein, vagy mint itt is szokásban volt - ötven-hat­van évvel ezelőtt. A pénzhiány az or­szágban, a megyében, de városunkban is nagy. Az elmúlt évi közel kétszáz milliós beruházás az idén negyedére csökken. Külön említendő a Vaszary Kolos Kórház rekonstrukciója, mely országosan is kiemelt feladat. Szentgyörgymezőn is van bőven munkaerő, hozzáértés. A város ehhez anyagot, szerszámot ad. Legyen szer­vező erő - minden utcában. Ha előbb eszmélnek a lakók, akkor a kerék­párutat is közösségi munkában építhet­ték volna meg, „töredék áron". A képviselők belátják, hogy oda ke­rüljön a pénz, ahol a lakosság tesz is hozzá. Szentgyörgymezőre szép jövő vár. Városiasodik: csatornát, gázt, majd aszfaltutat is kap. A Duna-parti részen közel négyszáz lakótelek alakít­ható ki. Dr. Könözsy László polgármester, képviselő bevezetője után jócskán zá­poroztak a kérdések. Nagy Antal a kerékpárút rongálóit, tolvajait szidta. UAZ és ARO teherau­tókkal járnak az úton, lopják a jelző­táblákat. Mikor érhet a házvezeték a Hunyadi utcai elosztótól a Molnár sor­ba? A sötétkapui átjáró megnyitására is mielőbb sort kell keríteni - a városla­kók és az idegenforgalom érdekében. A csatornadíjat is szépen fizetik, ho­lott áprilistői októberig minden vizet a kiskertekbe öntenek. Rendőrjárőr után kiáltanak, különösen a kerékpárút ér­dekében! Varsányiné igazgatóhelyettes (Ba­lassa iskola) kétszáznegyven diákja ne­vében szólt, akik közül százötven hát­rányos helyzetű. Testnevelés, angol, német tagozatos órák vannak, ezért is kérik az iskola fennmaradását. Pozsgai Károly az Andrássy utcai gázvezeték mielőbbi lefektetését kérte. Major László a képviselők javadal­mazását sokallta, valamint a sporttelep ügyében szólt. Milyen jövő vár az Ol­vasókörre, lesz-e rá pénz, mint Nagy­falusi Tibor képviselősége idején? Szimonné a Balassa utca 37. szám előtti közkút mocsaras környezetéről szólt. Egyes ottlakók a kút környékére öntik a szennyvizet, s ez tűrhetetlen. Nevelni kell a népet! - mondta. Ezt a jelenlévők közül mások is helyeselték. A Rimay utca tizenhárom családja csatoniát kér. Mélyen vannak, lehet rá megoldást találni! Ezt már Szabó György szentgyörgymezői mérnök mondta, aki a gázvezeték-fektetés ügyében is közreműködést ajánlott fel. Bánszky Józsefné (Dózsa tér) pana­szolta, hogy hozzájuk nem vezették fel a csatornát, mert nagyon megnövelte volna a költségeket. Erre a polgármes­ter sem tett ígéretet, mert pillanatnyilag nincs rá pénz. Drexler Sándor a vámon túli földút ügyében kért segítséget. A Vízmű meg­vette a szövetkezettől, egy részére nem lehet felhajtani. Mi lesz a gazdálko­dókkal? Dunai László csatlakozott Drexler Sándor mondandójához, majd vállalta, hogy Csoknyai György üzemvezetővel megtalálják a megoldást. Bélai Ferencné a Kopátsy utcában lakók nevében sövénycserjéket kért, hogy a csatorna- és gázvezeték-fekte­tés után újra „virágos" utcájuk lehes­sen. Dr. Könözsy László minden kérdés­re részletesen kitért. A közművek le­fektetését az útépítés is követni fogja. A Déli városrész és a Honvéd utca kap­csán megtanulták, hogy toldozás-fol­dozásból csak kár származik. Türelmet és támogatást kért. A polgármesternek is régi vágya, hogy megnyíljon a Sö­tétkapu. Részben az egyház, részben a város feladata, hogy a támfalat helyre­állítsák, majd az útfelületet és a közvi­lágítást is rendbe kell tenni. A víz- és csatornadíjak kérdéskörre válaszolva elmondta, hogy egy éven belül eldől a régió vízellátásának kérdése. Addig a víz „hatósági áras". A szentgyörgymezői gyerekeket a József Attila és a Balassa iskola fogad­ja. Az iskola létét semmi sem veszé­lyezteti! - mondta. Egyedül a Bottyán kollégium megszűnéséről van szól, az ottani diákok a Kőrösy és a Szakmun­kásképző kollégiumban kapnak helyet. A Kolping sporttelepre ingyen mehet­nek az iskolák, erre szerződésük van. A volt Vasas pályát a város első fokon „megnyerte", jogosan! Polgármeste­rünk a Legfelsőbb Bíróság döntésében bízik. Rendőr is kell a fogadónapokra, mert a közrend és a közbiztonság helyzete miatt sok a panasz. Dr. Könözsy László képviselő, polgármester arra kérte a szentgyörgymezőieket, hogy tegyenek többet környezetükért, legyen olyan barátságos ez a városrész, mint ötven évvel ezelőtt volt! Rendőrségi hírek Dr. Kemenszki István rendőrkapitány sajtótájékoztatója Rongálás vétségét követte el az a férfi, aki a Belváros egyik értékes díszcserjéjét törte ketté február 21-én haj­nalban. Az igen értékes ezüsthárs az Óra-Ékszer üzlet előtti területet díszítette, amíg értelmetlenül el nem pusztí­tották. A rendőrség bűncselekmény alapos gyanújával indított büntetőeljárást Bősz Gábor esztergomi hajléktalan ellen. Egy ismeretlen elkövető a Bánomi út egyik családi házá­ba hengerzártörés módszerével hatolt be, és onnan mint­egy 170.000,-Ft értékben készpénzt, valamint egy „SJ" monogrammal ellátott, 18 karátos arany pecsétgyűrűt, egy 14 karátos arany férfi karikagyűrűt, továbbá egy kb. 40 cm hosszú, sima szemekből álló, lap medállal ellátott 14 karátos arany női nyakláncot zsákmányolt. Ketten hatoltak be egy gépkocsi-kereskedelemmel foglal­kozó gazdasági vállalkozás telephelyére. Bár szerencsére egyik gépkocsit sem tudták „elkötni", de így is négy autó­kereket, egy japán autós rádió-magnetofont és két hang­szórót vittek magukkal. Az elkövetőket a rendőrség elfog­ta, őrizetbe vette. Az elmúlt hét negatív baleseti csúcsot jelentett az Eszter­gomi Rendőrkapitányság illetékességi területén. Pontosan 10 közúti baleset történt. A 111. sz. főútvonal Esztergom-Kertváros, Damjanich úti szakaszán halálos kimenetelű gázolás történt, melynek so­rán a kijelölt gyalogátkelőhelyen szabályosan áthaladó hölgy vált áldozattá. A személygépkocsi vezetője a feltételezések szerint nem az útviszonyoknak megfelelően vezette autóját és nem ad­ta meg az elsőbbséget a gyalogosnak. MEGYEHAZA Február 23-án, csütörtökön ülésezett a megyei közgyűlés, melyen elfogadták az 1995. évi költségvetést. A bevételek főösz­szege 4 milliárd 323 millió 746 ezer fo­rint, a kiadás 4 milliárd 554 millió 738 ezer forint, a különbözet fedezésére 230 millió 992 ezer forint hitelt vesznek fel. A megyei önkormányzat oktatási, egész­ségügyi, szociális intézeti, gyermek- és if­júságvédelmi, közgyűjteményi, kollégiu­mi elhelyezési, pedagógiai és közművelő­dési szaktanácsadási, testnevelés- és sportszervezési, idegenforgalmi feladato­kat lát el. Huszonhét önálló vagy részben önálló intézmény tartozik hozzá. A legna­gyobbak: Szent Borbála Kórház (Tatabá­nya), Vaszary Kolos Kórház (Esztergom), Idegenforgalmi Hivatal (Tata), Megyei Múzeumok Igazgatóságsága (Tata), Me­gyei Levéltár (Esztergom), Bánki szakkö­zépiskola (Tatabánya), Hell szakközépis­kola (Esztergom-Kertváros), Mezőgazda­sági szakközépiskola (Tata), Gamesz (Ta­tabánya)... Dr. Kovács György Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke mondta: - Az intézmé­nyek működéséhez szükséges bevételek döntő többsége az önkormányzattól ka­pott támogatás. A két kórház esetében az alapfeladatok ellátásához szükséges pén­zeket az Egészségbiztosítási Pénztár adja. A normatív állami támogatásoknál az egy főre jutó összeg 1993 január elseje óta változatlan. Viszont két újfajta bevételi forrás is keletkezett: a személyi jövede­lemadóból és volt tanácsi vállalatok eladá­sából származó rész. De ezek sem kom­penzálják a növekvő kiadásokat. A huszonhét intézményből tizennyolc normatív alapon számítható feladatot lát el, a többi intézmény társadalombiztosí­tási forrásból vagy egyéb jogcímen járó állami feladatot. Miután a bevételek hatá­rozzák meg a gazdálkodási lehetőségeket, így már a tervezéskor látható, hogy több intézményben fizetési gond lesz. Az el­sődleges cél a működőképesség megtartá­sa. Az adósságszolgálat is jelentős. Az 1994-ben felvett hitel 154 millió volt, melynek tőke- és kamattörlesztése 72 mil­lió. Az állam továbbra is működteti a cél­és címzett támogatási rendszert. A megye egészségügyi gép- és műszerbeszerzésre négy pályázatot nyújtott be. A hiány kompenzálására a további hi­telfelvétel elkerülhetetlen. A hitel ára azonban igen magas. A pénzpiaci viszo­nyok alakulása arra utal, hogy egyre drá­gul a pénzhez jutás, amely a következő évek fejlesztési lehetőségét is visszaveti. Sőt a hitelmennyiségtől függően még a működőképességet, az alapvető feladatok ellátását is veszélyezteti. A hitelfelvétel mellett elengedhetetlennek látszik, hogy a hiánykezelés másik módszere, a vagyon­értékesítés is megkezdődjön. Itt elsősor­ban a részvényértékesítés lehetőségét kell szorgalmaznunk. A megyei önkormányzat a vállalkozási tevékenységből befolyó bevételeket fo­lyamatosan az alaptevékenységek színvo­nalának emelésére fordítja. Az állam takarékossági politikája sújtja az önkormányzatokat, melyek működteté­se megfeszített munkát jelent - szerte a megyében. Kórházkonstrukció Jó véleménnyel távozott a miniszter Február 22-én, szerdán délelőtt a Vaszary Kolos Kórházban tett látogatást dr. Kovács Pál népjóléti miniszter és Sándor László, az Egészségbiztostási Pénztár elnöke. Mind­ketten dr. Haller Zoltán országgyűlési kép­viselő meghívására érkeztek, hogy szemé­lyesen tájékozódjanak az esztergomi és a tatabányai kórház működéséről. A vendégeket dr. Kovács György Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Könözsy László polgármester, dr. Tittmann János do­rogi polgármester, továbbá Baranyai Lőrinc és dr. Schwarcz Tibor képviselők fogadták. Dr. Szontagh Csaba orvos-igazgató térsé­günk egészségügyi problémáiról, a megkez­dődött kórházrekonstrukció fő céljairól és a kórház tervezett szerkezetátalakításáról tá­jékoztatta a minisztert. Dr. Tittmann János, Dorog polgármestere arról a pályázatról szólt, mely a kórházrekonstrukcióval és ve­le egységben az egészségügyi, valamint a szociális ellátás rendszerével foglalkozik, A népjóléti miniszter háromórás itt-tar­tózkodásába egy, a kórház parkjában tett rövid séta is belefért. A vendégeink megy­győződhettek arról, hogy a térség és a me­gye vezetői az egészségügyi és szociális el­látás gondjait ugyanúgy látják. Dr. Kovács Pál így nyilatkozott lapunk­nak: - Megbeszéltük a rekonstrukció ügyét, melyre egymüliárd-nyolcszáz millió forin­tot tudunk fordítani. Ennek tíz százaléka ön­kormányzati eredetű. Meggyőződtem arról, hogy egy nagyon szakszerűen előkészített kórházi szerkezetátalakítás folyik. ,g£jelje­sen megegyezik a népjóléti kormányzat és az egészségbiztosítás szándékával. Ennek lényege, hogy lerövidüljön a kórházi ápolá­si ido. Ezzel a gazdasági hatékonyságot szolgálják. Azt szeretném, amit az esztergo­miak, hogy 19% végére befejeződjön a re­konstrukció, és ennek a térségnek racioná­lisan szervezett, jól felszerelt kórháza le­gyen. Dr. Könözsy László: - A korábban el­nyert pályázat szerinti rekonstrukciós terve­ket a rövid idő ellenére sikerült megismer­tetni a vendégekkel, továbbá bemutattuk az ehhez kapcsolódó szociális gondoskodási programunkat és újabb közös pályázatun­kat. Az egészségügyi és szociális ellátás két összefüggő térségi feladatot jelent. Jóérzés­sel nyugtáztuk, hogy a miniszter és kísérete jó véleménnyel távozott Esztergomból. Dr. Haller Zoltán: - Első alkalom volt, hogy a miniszter és az egészségügyet finan­szírozó elnök közös látogatást tesz. A láto­gatás végeztével legnagyobb jóindulatukról biztosítottak bennünket. A jó személyi kap­csolat, a jóindulat, a személyes felismerés garancia arra, hogy egészségügyi és szociá­lis programunk továbbra is támogatásban részesül. Dr. Szontagh Csaba: - A látogatás után mind a miniszter úr, mind az egész­ségpénztár elnöke jó benyomásáról számolt be, ami számunkra nagyon fontos. Ez mind­nyájunkat megerősített törekvéseink he­lyességéről. Az esztergomi látogatást követően a ven­dégek Tatabányára utaztak, ahol ugyancsak meglátogatták a kórházat, majd a megye egész területéről érkezett egészségügyi szakembereknek két órás fórumot tartottak. Távhö-csata FIZETÜNK, DE MIÉRT? Február 21-én, kedden este zsú­folásig megtelt a szakmunkáskép­ző intézet földszinti nagyterme. Berényi Vilmos képviselő hívta meg a fórumra a körzet lakosságát - és a Távhőszolgáltató vezetőit. Huszár László bevezetőjében elmondta, hogy a Távhőszolgálta­tó 2.184 lakásban biztosítja a fű­tést és a melegvizet. 1992 előtt or­szágos díjmegállapítás volt, azóta ez az önkormányzat hatáskörébe került. A felmerült költségek alap­ján a Távhőszolgáltató nyújtja be a számlát. A fogyasztást hőköz­pontonként mérik. Átalánydíjat számláznak, majd kétszer egy év­ben - december végén és április végén - a mérések alapján „szám­lakiegészítést" küldenek. Ezután a hallgatóság kapott szót. Záporoztak a kérdések, a vé­lemények. Pillanatok alatt számos ellentmondás került a felszínre. Hideg van a lakásban, nem fűt a radiátor, mégis fizetni kell a fű­tésdíjat. Meleg van a lakásban, sokszor 26 Celsius, s nem lehet szabályoz­ni a radiátorokat. Melegvízóra is számos lakásban van, mégis áta­lánydíjat fizetnek a melegvízfo­gyasztásért. Előleget számláz a Távhő, de az elszámolásnál még senkinek nem adtak egyformán vissza, csak többet kértek. Mérik a fűtést - mondják mégis min­dig egyformán fizetnek. Kikapcsolják a fűtést, de a számlát változatlan fűtésdíjjal küldik... Harsányiné elégedetlen a fűtés­sel, négy hónapja nem is fizet. Ha nem változtat a Távhő, akkor má­sokat is a nem-fizetésre toboroz. Chmelik László nem tud eliga­zodni a számlán, mint mások sem. Senki után nem hajlandó fizetni. Úgy véli, hogy a Távhő a kintlé­vőségeit is a lakókkal fizetteti meg. Hidegek a radiátorok, 54 négyzetméteres lakásért 7.400 fo­rintot fizet. Igali Rita elpanaszolta, hogy 5 hónapig az előző lakó után fizetett átalánydíjat. Hét köbméter meleg­vizet számláztak neki, holott ket­tőt fogyasztott. Mátételky Dezső főkönyvelőnek „fogalma nincs, hogy mi után fizet". ígérték, hogy lakossági közreműködővel olvas­sák le a fogyasztást, de arra nem került sor! Makay Ferenc tanár elmondta, hogy júliusban 4.800 forint fűtési díjat fizetett! Éves számlája: 43.071,90! Mibe kerülhetne, ha szabályozható lenne a fűtés? Föl­deák Ivántól előlegként 6 köbmé­ter melegvíz megfizetését kérik, noha rendszeresen hármat fo­gyaszt. Győző József garázsára rendszeresen megjön a fűtésdíj, holott 1994 februárjában kikap­csoltatta a fűtést. Gál Lászlóné a visszajáró pénzét nyolc hónap múlva kapta meg. Dr. Haller Zol­tán „sem tudott segíteni". Kényte­len lesz valami másfajta fűtésre átállni. Miklós Józseféknál nem fűtenek, hideg van, halezer forin­tot fizet havonta. Nagy Sándomé négy számlát kapott. A Retek ut­cai székházban reklamált, erre hármat elléptek. Mi van akkor, ha kifizeti? Visszaadják a pénzt? Hideg Istvánné kórházban volt, később fizetett. A Retek utcai iro­daház és Tatabánya között keresi az igazát. Harmincnyolcezer fo­rintot „elnyelt" a Távhő könyvelé­se, ezért nem tudja megvenni az önkormányzati lakást. Panaszával nem áll egyedül. A forró hangulatban elkesere­dett emberekkel találkoztunk. A Távhő a pénzükért fűlhetne, me­legvizet adhatna, hogy tudják, hogy az emberek tudják, miért fi­zetnek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom