Esztergom és Vidéke, 1995

1995-03-02 / 9. szám

ESZTERGOM és TOKÉ polgári lap Érdekeink - értékeink 3 Kell-e az esztergomiaknak >> A vidéke"? Hetven éve, még kisgyerek koromban szerettem meg a lapot, édesapámék is ezt olvasták. Amikor 1926-ban felköltöztünk Budapestre, továbbra is járattuk a lapot, egészen 1944 tavaszáig, amikor a nyilasok betiltották. Utána a „Szabad Esztergom" járt, amíg megjelenhetett. 1986-ban örömömre szolgált, hogy újra hírt adott magáról. Megszoktuk, minden héten várjuk, hogy csütörtökön délután kezünkbe vegyük és olvassuk. Van olyan barátom, aki a kézbesítőtől kapja, és a lap elolvasása a hétvége egyik „ünnepi" programja. Ez a lap esztergomi ihletettségű. Ma már Kertvárosban is kapható, nem kell bejönni érte. Szekszárdra költözött lányom és ottani barátaink ugyancsak járatják. Van aki Amerikában, Franciaországban, Németországban, Kanadában, Svájcban az Esztergom és Vidékéből értesül az itthoni dolgokról. Tisztelt Képviselő Urak! Mi igényeljük az Esztergom és Vidéke polgári hetilapot, mértéktartó írásaival, a megszokott stílusban. Mindannyiunk tisztelt polgármestere, dr. Bády István is így vélekedett a lapról. Őszinte barátsággal: Belánszky László Olvasóink aggódását köszönjük, a hozzánk érkezett leveleket örömmel vettük. Városunk díszpolgára, Belánszky László soraival a vitát lezártnak tekintjük - a Szerkesztőség. A jó vállalkozó folyton tanul Tudás, pénz, idő Február 25-én, pénteken a Technika Házában zárult a vállalkozók szakmai továbbképzése. A Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatásával térségünkből pályázat révén harmincöt vállalkozó vehetett részt a három témakör valamelyikén: vállalkozói jog, a vállalkozások számvitele és adóelosztása, a vállalkozások korszerű vezetése. Az előadásokat és az azt követő konzultációkat neves elméleti és gyakorlati szakemberek tartották. A befejező előadáson Rozman Richárd oktatási menedzser a vállalkozók felkészültségi színvonaláról, a képzés külföldi tapasztalatairól szólt. Elmondta, hogy a fejlett országokban, ahol alapos felkészítést kapnak a vállalkozók, ugyancsak igen gyakori a csődbe jutás. A külföldi kisvállalkozók kétharmada tönkremegy, átalakul, vagy egy nagyobb vállalkozásba olvad bele. Az esztergomi előadásokat nemcsak kezdő, hanem jól működő vállalkozók is figyelmesen hallgatták: Reményi Antal, dr. Ember István, Kertai Mihály, Magyar Miklós, Kreitner János, Virág Zoltán, Ollé Sándor, Szendi Károly, Bukovics János, Végh László... Az elsődleges feladat az erőforrások megteremtése: tudás, pénz és idő! E három követelmény nélkül nincs esély a vállalkozás sikerére. Mit, mikor, mennyiért lehet eladni? Ez a jó vállalkozó „kulcsa". Ha ezt megfejti, megtalálja, akkor sikerre számíthat. A harmincöt vállalkozó délután kapta kézhez a bizonyítványt arról, hogy sikeresen végezte el a továbbképzést. Néhányuktól véleményt kértünk. Ollé Sándor (a lábatlani Piszke Pékség és Cukrászat tulajdonosa): - Kereskedőként egy kis vegyesboltban kezdtem. 1992-re családi vállalkozássá nőttük ki magunkat, majd rájöttem, hogy hétezer lakosnak nincs saját péküzeme. Építkezni kezdtünk és egy Ausztriában leállított péküzem gépeit vásároltam meg. így a költségek 50 százalékát „megspóroltam". Jelenleg ötven fajta pékárut, kilencven fajta cukrászsüteményt készítünk. Vállalkozásom tizenöt alkalmazottal dolgozik. A továbbképzésen a vezetési ismereteket hallgattam. Hasznos volt, örülök, hogy eljöttem. Virág Zoltán (az esztergomi Nissan Megálló Kft. ügyvezetője): - Műszaki végzettségem mellé e tanfolyamon jogi ismereteket szereztem. A tematika sok újat, érdekeset adott számomra: Polgári Törvénykönyv, Társasági Törvény... Dr. Ember István (esztergomi vendéglátós vállalkozó): - Elsősorban a számviteli és az adóelszámolási témakör érdekelt. Újakat hallottam, megérte az időt és a tandíjat. Kreitner János (csolnoki Szerelvénygyártó Kft.): - Egy önkormányzati tulajdonú üzem vezetőjeként a „vezetési ismeretek" témakör érdekelt. A település sokat vár üzemünktől, pénzben is, meg munkahelyteremtésben is. Megtudtuk, hogy az alapítvány mellett az Ipartestület, az Esztergomi Kereskedelmi és Ipar Kamara egyre többet tud adni a térség vállalkozóinak. (Pálos) Somogyisok és a rendőrség 1995. február 7-én, délelőtt 10 órakor a Kiss János úton vette kezdetét az ORFK és a Providencia Biztosító Rt. által szervezett „Alma-citrom" fedőnévre keresztelt közlekedésbiztonsági akció. A Somogyi Béla Általános Iskola 6. osztályos tanulói nagy izgalommal készültek erre a napra, hiszen az ő közreműködésük nélkül mit sem ért volna ez az akció. A gyerekek fontos szereplők voltak, mert jelenlétükkel akarták felhívni az autósok figyelmét a szabályok betartására. Az az autós, aki szabályosan közlekedett - tehát betartotta a megengedett sebességet - a gyerekektől egy almát és egy - a gyerekek által készített - szép rajzot kapott emlékül, aki viszont gyorsabban hajtott, az egy citromot és egy figyelmeztető rajzot kapott. A rajzok híven tükrözték a jutalmat vagy a büntetést. A Providencia Biztosító Rt. egyre több gépjármű-biztosítást köt. Éppen ezért nemcsak üzletileg szeretne jelen lenni az utakon, hanem tenni is szeretne valamit a balesetek megelőzése érdekében. Ezért honosította meg hazánkban az Ausztriából átvett akciót, amit a szomszédos országban már 1992 óta végeznek nagy sikerrel. A megállított autósok elmondása szerint sokkal nagyobb volt a büntetés pszichikai súlya a gyerekek közreműködésével, jobban szégyellték magukat a gyorshajtók, hogy egy kisgyerek kérte Őket a szabályok betartására, miközben kezükben ott lapult kis rajzocskájuk és egy citrom. Hiszen mi, felnőttek, ha autóba ülünk, milyen gyorsan elfelejtjük, hogy magunk is szülők vagyunk és hogy más gyerekére ugyanúgy kell vigyáznunk, mintha a sajátunk lenne! Az akció másik mondanivalója is fontos. A résztvevő gyerekek egyszer maguk is gépjárművezetők lesznek, és jó, ha már most neveljük őket a szabályos közlekedésre, javítva azt a szomorú statisztikát, amely szerint Magyarországon, lakott területen a gépjárművezetők 70 %-a lépi át a megengedett sebességet. Örömmel tudatom, hogy Esztergomban sokkal több almát osztottak a gyerekek, mint citromot! A sikeres akció lebonyolításáért szeretnék köszönetet mondani a Komárom-Esztergom Megyei Rendőrkapitányság Közlekedési Osztályának és a gyerekeknek: Táboritáné Jó Dobronya Beatrix Providencia Biztosító Rt. Esztergom Esztergomot képviseli Gula Sándor Ötven éve történt Miért pusztultak az emberek? Dél-amerikai különlegesség Március 7-én, kedden este 7 órakoi í Los Andinos együttes lemezbem uató műsora lesz a Szabadidőközpontban. Az együttes az Andokból ?zármazó népzenét és népi feldolgozásokat játszik. A helyszínen megvásárolhatók az együttes műsoros kazettái, valamint fülbevalók Equador)ól, Peruból és Bolíviából. Belépőegy: 200 Ft. Jegyek elővételben i Zöldházban kaphatók. Tüzhír Az elmúlt héten nyolc esetben riasztották az esztergomi tűzoltókat. Négy esetben kár nélküli avar- és árokparttüzhöz, négy esetben pedig, rosszindulatú bejelentés alapján, nem létező tűzhöz. Kárként csak a felesleges riasztás költsége regisztrálható, a tüzek nem okoztak károsodást. Ismételten felhívjuk a figyelmet az eldobott, égő cigaretta, őrizetlenül hagyott gáz és a szemétégetés veszélyeire. Ne feledjük, minden nagy tűz kis tűzből keletkezik! Nádai Demeter tudósítása: GYÉMÁNTLAKODALOM KERTVÁROSBAN Az elmúlt vasárnap délelőttjén meghitt ünnepség színhelye volt az esztergom-kertvárosi Szent István plébániatemplom. Kubina Miklós és Dukony Margit 60. (gyémánt) házassági évfordulóját ünnepelték. A szentmise utáni áldást Móder Mihály prépost végezte. Tisztelgő szavai után két fiatal verssel és virággal köszöntötte az ünnepelteket, majd az elsőáldozók nevében is virággal kedveskedtek a házaspárnak. Az egyházközség nevében Szabó Antal elnök mondta el jókívánságait és megköszönte azt a példamutató magatartást, amelyet a házaspár tanúsított élete során egymás iránti hűségében, az egyházközség segítésében, anyagi támogatásában. A szentmisét és az azt követő ünnepséget Vilmos Éva szólóéneke és Vilmos Péter zeneszáma tette még emlékezetesebbé. Olvasóink kérdezik - a hivatal válaszol MI LESZ A GENESLICH-HÁZ SORSA? A Fürdő szállóval szemben, a BajcsyZsilinszky utca 37. számú ház falai az alatta húzódó üreg- és pincerendszer miatt megrepedtek, életveszélyessé váltak. B. L. olvasónk fényképes levelében a ház bontásáról írt és aggódva érdeklődött: Mi lesz a ház sorsa? Választ a Műszaki irodától kaptunk: A telek beépítésének története a XII. századra nyúlik vissza: III. Béla király felesége a jelenlegi városközpont területén lévő langyos vizű tó mellé fürdőt és ispotályt építtetett. Ennek egy épületszárnya a telek területén ma is fellelhető. Egy 1756-ban készített térképen e terület „Kisfürdő" felirattal szerepel. A tavat a Fürdő-szálló építését megelőzően lecsapolták. A forrásokat boltozott galéria-folyosóval kapcsolták össze, ennek egyik aknája az épület udvarában található. A lakóház a múlt század közepén épült. Az utcai homlokzatot 1890-ben neoreneszánsz stílusban építették át. A kapualj melletti üzlet bejáratát később befalazták, egy 1930-as évekből származó fényképen azonban még szerepel. Az állami tulajdonban lévő épületet 1987-ben életveszélyessé nyilvánították, azóta lakatlan. Szerkezeti tönkremenetelét az alatta lévő üregrendszer beomlásai, karbantartási hiányok és természetes avulás okozták. Az Országos Műemléki Felügyelőség az épületet 14689/88.sz. határozatában védetté nyilvánította. A bontási és átépítési munkák a régi-új tulajdonos megbízása alapján kezdődtek meg. A tervezett új épület két lakást, utcai szárnya irodákat foglal magában. A lakások belső udvarról nyílnak. Az utcai homlokzatot az eredeti (1890-es) állapot szerint állítják vissza. A homlokzat kerámiadíszeit a bontás során megóvták, s az építést követően azok eredeti helyükre kerülnek vissza. Az épület engedélyezési terveit Urbányi Károly építészmérnök készítette. A támfal helyreállítási munkái Varga Ernő építőmérnök tervei alapján készülnek. Az épület bontását, a támfal és az épület építési munkáit a Stabil Építő, Tervező és Kereskedelmi Kft. végzi. Az Esztergom és Vidéke január 26-i számában az „Időlapozó" rovatban O.A. tollából érdekfeszítő írást közölt, amely - gondolom - főleg az idősebb esztergomiak figyelmét keltette fel, akik átélték azokat az időket és közvetlen emlékeik vannak. Az írás idézi a várost védő német hadosztály hadinaplóját, benne egy elfogott orosz tiszt szavait: „Miért nem tudták a németek bevenni Dorogot?" Xesernyés önvigasztalással csak enynyit válaszolt: „Nem is akarjuk ebben a nagy hidegben. Jól beástuk magunkat, bunkereink fűtöttek, ti pedig a húsz fokos hidegben harcoltok." Ezt olvasva felélednek bennem a fél évszázados emlékek, amikor magam is a várost védők soraiban harcolva, ma szinte elképzelhetetlen körülmények között éltem: esténként kivonultam az arcvonalba, a lövészárkok közé, hajnalban pedig visszatértem a családi otthon viszonylagos biztonságába! A város német parancsnoka akkoriban egy von Bose nevű ezredes volt, aki jó ismeretségbe került Kerschbaumayerékkal, a régi esztergomi patikus családdal. Gyakorta náluk uzsonnázott és érdekfeszítő beszélgetéseket folytatlak olyan háborús - köztük esztergomi - eseményekről, amelyek egyébként nem voltak köztudottak. Szüleim, akik a családdal baráti viszonyban voltak, többször találkoztak náluk az ezredessel, és - mint elmesélték - egyszer megkérdeztek von Bőset: - A németek újév után egyetlen ellentámadással Tata és Szőny térségéből Esztergomon túlra űzték vissza az oroszokat Miért álltak meg mégis a város határában, amikor talán Visegrádig, Dobogókőig is elő tudtak volna nyomulni? Von Bese válasza: - Én most, feliedve a háborús viszontagságokat, szabad óráimat egy kedves kisvárosban, intelligens család körben töltöm, orosz kollégám pedig a hegyek között egy bunkerben sanyarog. Ha tovább nyomulunk előre, nekem kellene az erdőkben meghúzódnom, és ő szórakozhatna valahol egy kisvárosban... Ezért vált Esztergom ostromlott várossá és pusztult el oly sok helybéli... Dr. M.P, - Ezidáig milyen témákkal foglalkozott a művelődési bizottság? - A fő cél a talpon maradás. A február 17-i ülésen Csombor Erzsébet, az esztergomi székhelyű, megyei levéltár igazgatója számos gondot sorolt fel: nem csak a hely kevés, a raktárhelyiségek fűtése is megoldatlan, a villamos hálózat felújításra vár. A Deák Ferenc utcai épület tetőtérbővítése és a Bottyán kollégium levéltári célú hasznosítása is szóba került. Bár ott statikai problémák is vannak. Továbbá a technikai eszközök - fénymásolók, mikrofilm leolvasók - felújítására-beszerzésére is szükség lenne. A levéltár Esztergom három része egyesítésének 100. évfordulójára szervezett rendezvényekből is hozzá méltó módon szeretné kivenni részét. A megyei múzeumi szervezet munkájáról dr. Horváth István számolt be. A múzeológusok számos régészeti és néprajzi gyűjtőmunkájuk mellett - elsősorban „külső" pénzekből, támogatásokból - több kiállítást is rendeztek. A későbbiekben némileg kevesebb, de hosszabb ideig nyitva tartó kiállításokat rendeznek. Az igazgatóság számos pályázaton vett részt, s szerencsére néhány szponzort is sikerült találniuk. A későbbiekben szigorú takarékosságra és belső tartalékok feltárására törekszenek. s. j. Február 17-én tartotta első ülését a megyei önkormányzat művelődési bizottsága. A testület elnökhelyettesévé az esztergomi Gula Sándort (FgKp) választották. - Kérem, mutatkozzék be! - Ötven éves vagyok, üzemmérnök-tanár, a szakmunkásképző intézetben tanítok. Feleségem ugyanott tanít. 1979 óta mindketten tagjai vagyunk a Monteverdi Kórusnak. Három gyermekünk van. Sokan gazdálkodóként ismernek, hiszen szülőfalumban, Kesztölcön 17 hektáron dolgozom. Az ottani kisgazdapártnak egyben elnöke is vagyok. A megyei közgyűlésbe városi listán kerültem be - négy kisgazda társammal együtt. A közgyűlés oktatási bizottságában tagként, a művelődési bizottságban pedig elnökhelyettesként dolgozom.