Esztergom és Vidéke, 1995

1995-01-26 / 4. szám

2 VÁROSHÁZI NAPLÓ Tudósít: PÁLOS IMRE MENNYI A KÉPVISELŐK DÍJA? Válaszol: dr. Berbik István bizottsági elnök A képviselő-testület elfogadta a dí­jazásról szóló rendeletet. Dr. Berbik István, a pénzügyi bizottság elnöke: - A képviselő havi tiszteletdíjának mértéke a polgármester részére meg­állapított havi illetmény 20 %-a. Ez az alapdíj jelenleg 21.528 forint. Ha a képviselő bizottságnak, tele­pülési részönkormányzatnak tagja, tiszteletdíja az alapdíjon felül - több bizottsági tagság esetén is - az alap­díj 50 %-ával növelhető. Ez a növe­kedés 10.764 forint, így a díj 32.292 forint. A bizottságok, települési részön­kormányzatok nem képviselő tagjá­nak és a testületben tanácskozási jog­gal résztvevő kisebbségi szószóló­nak a tiszteletdíja az alapdíj 50 %-a. Ez ugyancsak 10.764 forint. A bizottsági elnökök és a tanácsno­kok tiszteletdíja az alapdíjon felül ­több tisztség, bizottsági tagság ese­tén is - az alapdíj 100 %-ával növel­hető. A képviselői és elnöki díj együttesen 43.056 forint. A nem állandó (ad hoc) bizottsá­gok munkájában külső tagként való részvételért a polgármester egyszeri juttatásként tiszteletdíjat állapíthat meg. A képviselőnek a képviselői tevé­kenységgel összefüggő, általa előle­gezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A költsé­gek kifizetését a polgármester enge­délyezi. A képviselő akkor jogosult tiszte­letdíjra, ha a negyedévre eső testületi üléseknek legalább 60 %-án részt vett - a bizottsági elnökök, tagok, tanácsnokok, külső tagok, település­részi önkormányzat tagjai, ha a ne­gyedévre eső üléseknek legalább 60 %-án részt vettek. Olyan személyek esetében, akik több bizottságnak is tagjai, a 60 %-os részvételi kötelezettség egybeszá­mítva értendő. Ha valaki az ülésekről hivatalos önkormányzati megbízás, kiküldetés miatt van távol, ezt a jelenléti íven a polgármesternek (alpolgármester­nek), illetve a bizottsági, településré­szi önkormányzati elnököknek iga­zolnia kell. Az ily módon igazolt távollét ese­tén a tiszteletdíj elszámolható. Betegség és más, nem a testületi, bizottsági, településrészi önkor­mányzati munkával összefüggő tá­vollét esetén tiszteletdíj nem számol­ható el. Az elfogadott rendelet alapján a tiszteletdíjak és azok járulékai a vá­ros költségvetését közel 17 millióval terhelik. Vagyongazdálkodás Az AVÜ értékesítésre meghirdette a GR ANTE Rt. (volt Finommechani­kai Vállalat) részvénycsomagját, mely a repülőtér tulajdonjogi kérdé­sét is érinti (irányár 82,4 millió fo­rint, pályázat beadása 1995. február 8-ig), valamint a Fürdő Szálló és Ét­terem ingatlan tulajdonjogát (irányár 69 millió forint, pályázat beadása 1995. január 25-ig). így ezen ingat­lanokat önkormányzatunk csak a pá­lyázaton való részvétellel, annak megnyerésével tudná tulajdonba venni. A Moziüzemi Vállalat (az eszter­gomi mozi nem tartozik ehhez a vál­lalathoz) felszámolója január 10-én adott tájékoztatást a felszámolás helyzetéről. Eszerint a vállalat vagyona várha­tóan nem fedezi a hitelezői igénye­ket. Január 17-én, az Észak-dunántúli Vízmű (ÉDV) Rt. megbeszélést hí­vott össze, amelynek célja a vízköz­művek önkormányzati tulajdonba adását és üzemeltetését tartalmazó hosszútávú koncepció kialakítása volt. E témában a következő ülés március 7-én lesz, melyen az ügyben érintettekből álló munkabizottság az önkormányzatoktól beérkező konk­rét javaslatokat tárgyalja meg. Beruházás Január 3-án átadták a Honvéd utcai gázvezetéket. Január 5-én megtörtént a Hunyadi utcai szabályzó és a Kőrösy utca első szakaszának műszaki átadása. A nyo­más alá helyezés is megtörtént. A Veszprémi Bányakapitányság ja­nuár 12-én megtartotta a Bánomi és a Hunyadi utcai gázszabályzó állo­mások helyszíni szemléjét, és meg­adta a nyomás alá helyezés engedé­lyét. Városüzemeltetés Január 4-én a Bajcsy-Zs. u. 35. sz. épületet a statikai szakértő életveszé­lyessé nyilvánította. Az iskolafogá­szati rendelés szünetel. A rendelőt ki kellett üríteni, és a statikus által előírt sürgősségi mun­kákat el kell végeztetni. Az iskolafo­gászat ideiglenes elhelyezésről tár­gyalások folynak. A Rumpold Hungária Kft. a hava­zás beindulásával a vele megkötött szerződésben rögzítettek szerint fo­lyamatosan végzi a hóeltakarítást, il­letve a síkosságmentesítést. Több lakossági bejelentés érkezett, hogy a Rumpold Kft. a szerződésben kihagyott utcákon is végezzen síkos­ságmentesítést, ezt azonban csak plusz anyagi ráfordítással lehetne megoldani. Pénzügy Megkezdődtek az önkormányzat 1995. évi költségvetésének előkészí­tő munkálatai. Január 13-án, pénte­ken a megyei TÁKISZ segédinfor­mációkat adott a települési önkor­mányzatoknak. Ezek alapján január 17-én az intéz­ményvezetők részére értekezletet tartottak, melyen a hatályos jogsza­bályoknak megfelelő új szerkezeti formában és új tartalommal (a közal­kalmazotti illetményeket 8.500,-Ft­tal számolva) kérték a költségvetést - igen rövid határidőre: január 20-ra. Oktatás, közművelődés Január 11-én Visegrádon a Közép­Dunavidéki Intéző Bizottság (KDIB) Ki fizet építményadót? Az önkormányzat rendeletben ha­tározta meg az adókötelezettséget az ingatlantulajdonra, az ingatlanhoz kpcsolódó vagyoni értékű jogokra, a nem állandó lakosként való tartózko­dásra és a gazdasági tevékenység gyakorlására. Előző lapszámunkban már olvashattak az iparűzési adó vál­tozásáról. Ki fizet építményadót, milyen adó­mentesség létezik, mi az adó alapja, mennyi a mértéke? - kérdeztük Bau­er Lajosné irodavezetőt. - Az önkormányazat illetékességi területén lévő építmények közül adó­köteles a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, és a hozzátartozó szokásos földterület. Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén tulajdoni há­nyadaik alapján adóalanyok. Az adókötelezettség a használatba­vételi, illetőleg fennmaradási enge­dély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tény­leges használatba vételt követő év el­ső napján keletkezik. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnés évének utolsó napján. Az építmény használatának szüne­teltetése az adókötelezettséget nem érinti. Az építményadó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete. Az évi adó mér­téke üdülő esetében 100 forint négy­zetméterenként. Minden más nem lakás céljára szolgáló épület esetén négyzetméte­renként 30 forint. A megállapított évi építményadó összege adótárgyan­ként nem lehet kevesebb 500 forint­nál. Mentes az építményadó alól a szo­ciális, egészségügyi és gyermekvé­delmi, illetve a nevelési-oktatási in­tézmények céljára szolgáló helyiség, a műemléképítmény, a költségvetési szerv, a közszolgáltató szervezet, va­lamint az egyház tulajdonában álló építmény. Adómentes a kulturális és sport céljára használt helyiség, amennyi­ben ez nem vállalkozás jellegű, az üdülőépülethez tartozó kiegészítő helyiségek, az állattartást szolgáló épület, valamint az ehhez kapcsoló­dó raktárok, tárolók, továbbá a nö­vénytermesztéshez kapcsolódó táro­lók, műtrágyatárolók, magtárak. Az adózónak évenként két egyenlő részletben - március 15-ig és szep­tember 15-ig - kell az adót megfizet­ni. Az önkormányzati adóhatóság az adózót adószámlájának egyenlegéről és a tartozás után felszámított kése­delmi pótlékról évente egyszer, au­gusztus 31-ig értesíti. Gyertyafény és kalligráfiák Január 23-án a József Altiia iskolában japán gyer­mekek rajzaiból, kézimunkáiból és kalli gráf iáiból nyílt kiállítás, melyen a Suzuki gyár vezetői és a Japán Nagy­követség képviselői részt vettek. Az iskola tanulóinak muzsikája és szavalatai után Ba­logh Attila, az iskola igazgatója nyitotta meg a kiállí­tást: „A képek Hamamatsu város Kami nevű általános iskolájának tanulóitól származnak. A két iskola kölcsönös bemutatkozása az első lépés a baráti kapcsolat megteremtésben. És hálásak vagyunk a Suzuki gyárnak a közvetítő szerepért. Azt szeretnénk, ha tanulóink és szüleik megismernék a japán gyerekek életét és szokásait. Rövidesen mi is bemutatkozunk Japánban az iskola tanulóinak munkáiból válogatott kiállítással. így gyer­mekeink szemével a japán emberek is láthatják azt a várost, ahol az ő közreműködésükkel jöhetett létre a kelet-európai autógyártás egyik centruma." . A japán gyermekek kalli gráfiáinak magyarra fordított sorai azt üzenik a magyar gyerekeknek, hogy szeretné­nek velük barátkozni, mert ők azt az enibert tartják nagynak, aki barátságával megajándékozza a másikat. A barát odafigyel a másikra, szívesen beszélget vele, mint hegyi patakocska a kövekkel és fákkal. A megnyitó után a jelenlévők jelképesen gyertyát gyújtottak a Japán földrengés áldozatainak emlékére. titkársága által összeállított, a Duna­kanyar idegenforgalmi fejlesztések­ről szóló tájékoztatót véleményezték Esztergom, Vác, Szentendre, Viseg­rád polgármesteri hivatalainak köz­oktatási munkatársai. A résztvevők fontosnak tartják, hogy beinduljon az iskolarendszerű középfokú idegenforgalmi képzés. Pillanatnyilag az Országos Képzési Jegyzékben szereplő idegenforgalmi szakoknak még képzési ideje sincs, nemhogy tanterve. A szakmai tanácskozás résztvevői kérik az Intéző Bizottságot, hogy az ország néhány helyén folyó kísérleti idegenforgalmi képzés ismeretében a művelődési és az illetékes szaktárca megnyerésével az idegenforgalmi képzés pedagógiai követelményeit mielőbb dolgozzák ki. Népjólét Ezen a héten megkezdődött a moz­gáskorlátozottak részére adható tá­mogatások évente kötelezően előírt felülvizsgálata, amely 298 főt érint. Kisebbségi önkormányzatok Január 9-én megtartotta alakuló ülését a szlovák és a német kisebbsé­gi önkormányzat. Az üléseken részt vett dr. Takács Márta jegyző. A nemzetiségi önkormányzatok tárgyaltak munkatervükről és a nem­zetiségeket érintő elképzelésekről. Az alakuló ülésen megválasztották az önkormányzatok elnökeit. A szlovák nemzetiségi önkor­mányzat elnöke Minczér Kálmán, a német nemzetiségi önkormányzat el­nöke Krammerné Hampl Zsuzsanna lett. Ülésezett a Helyi Érdekegyeztető Tanács Január 19-én, csütörtökön dél­előtt a Városháza kistanácstermé­ben tárgyalta a HÉT az önkormány­zati képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről szóló rendelet­tervezetet. Dr. Berbik István bizott­sági elnök és Bauer Lajosné iroda­vezető elmondta, hogy a tervezet maradéktalanul szabályozza az ad­ható díjakat és juttatásokat. Az anyagi elismerés maximális mértékét a törvény korlátozza. A bi­zottság véleménye szerint az anyagi elismerés indokolt. A képviselőknek a mindenkori polgármesteri illetmény 20 százalé­kát javasolják, ennek felét kapnák a bizottsági tagok, a részönkormány­zati tagok és a kisebbségi szószóló. A tervezett képviselői díj 21.528fo­rint, ugyanennyi a bizottsági elnö­kök további díja, és 10.764 forint a bizottsági tagok különdíja. Ez a vá­ros költségvetését 16 millió 740 ezer forinttal terheli. Többen fejtették ki véleményüket: Sebák József né (Gran Afész), Ju­hász József (Ipartestület), Endrédi József (VOSZ), dr. Karcsú József (Orvosi Kamara), Újvári György (Kereskedelmi és Ipar Kamara), Kelemenné Pintér Zsuzsa (KKDSZ), Forróné Virág Zsuzsa (Pedagógu­sok Szakszervezete). Az elmondott vélemények alapján a munkaadói és a munkavállalói oldal javasolta a képviselő-testületnek, hogy a kér­dést most vegye le a napirendről, és csak az 1995. évi költségvetéssel összefüggésben tárgyalják . A Mária Valéria híd újjáépítéséért Híd a jövőbe Magyarok Világlapja Alapítvány fellűvása A párkányi Duna-híd sorsunk szimbóluma: a hazugság és a rom­bolás jelképe. Mementó és számon­kérés. A híd összeköt, a párkányi híd­roncs viszont elválaszt. Térségünk, a Kárpát-medence gazdasági, szellemi egységének megteremtése nemzetek feletti, kö­zép-európai érdek. A 20. századi történelem ezt az egységet meg­bontotta. S hogy az ítélet teljes le­gyen, a párkányi hidat 1919-ben felrobbantották. Országaink akkori vezetői azon­ban a politikai feszültségek ellenére is tudták, hogy az élet parancsának engednek, mikor néhány év múltán a hidat kijavították, majd a harmin­cas években helyreállították. A híd második, 1944-es felrob­bantása óta nem néhány, hanem öt­ven hosszú esztendő telt el. Ez sem volt azonban arra elég, hogy a Pár­kányt Esztergommal, Magyaror­szágot Csehszlovákiával összekötő híd felépüljön. Ez alatt az ötven esztendő alatt ugyanis az ország vezetői nem az élet, hanem a hazug ideológiák pa­rancsának engedelmeskedtek. A hazugság szétválaszt, a híd ösz­szeköt. Éppen ezért az ötvenesztendei hazugság ellenében javasoljuk a párkányi híd mielőbbi felépítését. Hogy ez az újjászületendő híd ezentúl az igazság, a szolidaritás és a baráti kéznyújtás jelképe legyen. Ennek érdekében a Magyarok Vi­láglapja mozgalmat indít, s egyetér­tésben a Duna mindkét partján élőkkel, pártokkal és egyesületek­kel, a párkányi és esztergomi ön­kormányzatokkal, felszólít és kér mindenkit, aki szívén viseli ennek a térségnek egységes fejlődését, aki fontosnak tartja, hogy az eredmé­nyes párbeszéd újra meginduljon, éljen Magyarországon, Szlovákiá­ban vagy a világon bárhol, csatla­kozzék mozgalmunkhoz, és ado­mányaival segítse a híd megépíté­sét. A Magyarok Világlapja Alapít­vány a híd építésére érkező adomá­nyokra bankszámlát nyit. — a beérkező összegeket a Ma­gyarok Világlapjában havonta név szerint regisztrálja, — gondoskodik arról, hogy a tíz­ezer forint felett adományozók neve a híd pillérjein szereplő támogatók listájára kerüljön, — a befizetőknek hivatalos igazo­lást küld, hogy az adóalapjuk­ból vagy adójukból az adomá­nyozott összeget le tudják von­ni, — s az így összegyűlt összegeket az építkezés megkezdésére a hídbizottsághoz továbbítja. A Magyarok Világlapja Alapít­vány A Magyarok Világlapja Szer­kesztősége Bankszámláink: MHB 314-11743 (forint) MHB 228960 1351 (USD) MHB 228960 7351 (DM) (További felvilágosítás: Magya­rok Világlapja Alapítvány, 1016 Budapest, Naphegy u. 29. Tele­fon/fax: 156-8464, 156-8465.) Budapest, 1994. december 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom