Esztergom és Vidéke, 1995
1995-01-26 / 4. szám
3 ESZTERGOM és VIDÉKE Érdekeink - értékeink ILYEN GAZDAG EZ A VÁROS?! - Tényrögzítés és nyilatkozat 1994. december 29-én a HÉT (Helyi Érdekegyeztető Tanács) rendkívüli ülést tartott, melynek témája a helyi iparűzési adó 8 ezrelékre való emelése volt. A HÉT munkavállalói oldalának képviselője, a délutáni testületi ülés egyik pontjával, nevezetesen a képviselők tiszteletdíjának megállapításával kapcsolatban napirendi ponton kívüli felszólalást kért. A tiszteletdíjakra vonatkozólag a Pénzügyi Bizottság a törvény adta lehetőségek nyomán két alternatívát dolgozott ki: 1. A polgármester alapilletményének 25 %-a: képviselő: 26.750,-Ft/hó bizottsági tag: + 13.350,-Ft/hó Összesen: 40.125,-Ft/hó bizottsági elnök: 26.750,-Ft/hó + 26.750,-Ft/hó Összesen: 53.500,-Ft/hó 2. A polgármester alapilletményének 20 %-a képviselő: 21.528,-Ft/hó bizottsági tag: + 10.764,-Fl/hó Összesen: 32.382,-Ft/hó bizottsági elnök: 21.528,-Ft/hó + 21.528,-Ft/hó Összesen:43.056,-Ft/hó A Hét képviselője - a város jelenlegi pénzügyi helyzetében - egyik alternatívát sem tartotta elfogadhatónak. A bizottságot újabb, önmérsékletet tanúsító tiszteletdíj megállapítására kérte. Indokai: a képviselők önként indultak szolgálni a város lakosságát, senki nem kényszerítette őket e megtisztelő társadalmi, politikai feladat elvállalására. A választási kampány idején egyetlen párt, szervezet sem hirdette, hogy Hölgyeim, Uraim, ehhez a tisztséghez plusz egy havi jövedelmet óhajtunk igényelni a város költségvetéséből, az adózók befizette közpénzből! Nem munkaviszonyt váltottak, hanem a polgárok bizalmat kérték, ígérve, hogy tudásuk, idejük, energiájuk maximumát adva szolgálják körzetük, városuk lakosságát! E téma tárgyalására a Polgármester úr 1995. január 19-én 9 órára összehívta a HÉT rendkívüli ülését. Ezen a Pénzügyi Bizottság elnöke bejelentette, hogy - önmérsékletet gyakorolva - az alacsonyabb összegű, vagyis a 20 %-os alapdíjra épülő változatot fogják a testület elé terjeszteni. Indokaik: 1. Törvény biztosítja a helyi önkormányzati képviselők részére adható(!) tiszteletdíjakat. Más városokban az előző ciklusban is magasabb juttatást kaptak. 2. E testületre sokkal több feladat hárul, mint az előzőre. 3. E testület többet és jobban fog dolgozni, mint elődje. Az Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldala nem méltányolta a fenti indokokat; táblázatokkal, számításokkal bizonyította, hogy ez a 2. alternatíva is elfogadhatatlan. Kérte a T. Elnököt, hogy ha készen van a város költségvetése, akkor térjünk vissza e tiszteletdíjakra. Vagyis a délutáni ülésen ismét napolják el e napirendi pont tárgyalását. Továbbá kérte az Elnököt, hogy mondja el a T. Képviselőknek, hogy e pillanatban 12,5 %-ot javasolnak, s majd december elején, az,eltelt hónapok - reméljük, valóban rendkívüli - teljesítménye után (!) az ÉT fogja javasolni tiszteletdíjuk emelését. A január 19-ei délutáni ülésen a Testület megszavazta magának a 20 %-os javadalmazást. Tisztelt Képviselők! ^ Az előző testület 1994-ben a város lakosságának 3 millió forintjába került, ók rendszerváltás után, törvények, rendeletek hiányában, illetve nemsokára tömegében kellett, hogy utat találjanak a gondok helyes megoldására. A polgármester és a testület egyaránt tapasztalatlan volt az államigazgatási feladatok ellátásában. 1991 nyarán fogadták el a juttatásaikról szóló rendeletet, valóban méltánytalanul csekély összegekkel. Ezeket a ciklus végéig 1 forinttal sem emelték. (Egyébként ők huszonheten voltak, plusz főállású polgármester-helyettes, valamint társadalmi polgármester-helyettes.) A négy év alatt nem zúgolódtak, tették a dolgukat - jól, rosszul. Nem bírálták az őket megelőző tanácsi apparátus munkáját és nem kiáltották ki, hogy majd ők sokkal jobban dolgoznak. Nem tekintették Sóhivatalnak az Érdekegyeztető Tanácsot, meghallgatták, sőt jónéhányszor véleményét is elfogadták. A tanácskozásokra egy-egy, a város egészét érintő gond megtárgyalására a képviselők közül is sokan eljöttek. Az ÉT-t a polgármester úr az országban az elsők között állította fel, pedig akkor még törvény sem írta elő. Most a Kjt. (Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény) 4. §-a és a Kamarai törvény 6. §-a is előírja. Az ÉT-nek véleményezési, egyetértési jogköre van. A T. Testület ezt diktatórikusán nem vette figyelembe. Mi segítő szándékkal kértük a halasztást - és nem halogatást! -, mert úgy ítéltük meg 7 hogy egy ilyen mértékű tiszteletdíj-megállapítás teljesen apolitikus, és az Önök hitelességének, tekintélyének használ a legkevésbé. Az Önök tiszteletdíjának összesített hatása az idei költségvetésben 16.740.173,-Ft kiadás. Ez 5,58-szorosa a múlt évre tervezett 3 milliónak. De ehhez járul még az ad hoc bizottságok tiszteletdíja, mely éves szinten mintegy 3 millió forint. A T. képviselők, a bizottságok külső tagjai, a szakértők tiszteletdíja így évente 20 millió forintot tesz ki. A négy éves ciklus képviselői munkássága a városnak 80 millió forintjába kerül! (A lehetséges évenkénti - inflációt követő - emeléseket most nem is számítva.) Az előző testület nem informálta eléggé a lakosságot. Önök úgy kezdik működésüket, hogy konkrét számadatokat nem közölve fél(re)informálnak. Pedig ez a majdnem 20 millió forint igen jelentős tétel a város költségvetésében! Mint előzőekben említettük, az ÉT-nek véleményezési, egyetértési jogköre van. Egyhangú döntésünk: NEM ÉRTÜNK EGYET! Helyi Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldala, Esztergom A Közép-Dunavidék és Esztergom A Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság (ahogy szívemhez közelebb áll: Dunakanyar) évtizedek óta a régió, benne Esztergom műemléki-turisztikai fejlesztéseinek egyik fő támogatója. Például 1982-1990 között több tíz millió forinttal támogatta a várhegyi műemlékegyüttes régészeti feltárását, a délkeleti lejtő, a Bazilikához vezető felhajtó út, a Szent István tér közművesítési-parképítési munkáit. A különböző országos és megyei fórumokon kiterjedt kapcsolatrendszer révén segítette Esztergom érdekeinek érvényre jutását. Esztergom 1990 óta is kiemelt figyelmet kap az Intéző Bizottság munkájában. A sajnálatosan beszűkült pénzügyi lehetőségek közepette erejéhez mérten máig támogatja az esztergomi idegenforgalmi fejlesztéseket. Az Intéző Bizottság 1991-93 között az Idegenforgalmi Fejlesztési Alapból 100 millió forintot fordíthatott a régió turizmusának fejlesztésére. Esztergom e keretösszegből 18,45 millió forinttal részesült. Ez a pályázati úton felosztható keret 18,5 %-át jelenti. E kiemelt figyelem azért is értékes, mert a régió Komárom-Esztergom megyei része alig éri el a működési terület 20 %-át. A három év alatt folyósított támogatásokból 17 millió forint jutott a várhegyi régészeli munkálatokra, 1,1 millió forint a pilisszentléleki vezetékes ivóvízhálózat kiépítésére és a pálos kolostor romjainak konzerválására. A bazilikai tűzvészben elpusztult díszvilágítás helyreállítására és a Sobieski-emlékmű eredeti helyén való felállítására az Intéző Bizottság 350 ezer forintot adott. 1994-ben a felosztható fejlesztési alap összege 17 millió forint volt. A benyújtott pályázatok alapján Esztergom a városon belüli kerékpárút építésére 3,7 milliót, a Bazilika tűzvészben elpusztult díszvilágításának rekonstrukciójára 1,7 milliót kapott. Az év végi pénzmaradvány felosztása során díszvilágításra további 0,5 milliót adtak. Az utóbbi négy év vázlatos áttekintéséből is megállapítható, hogy a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság Esztergom turisztikai-műemléki fejlesztéseinek egyik legfőbb támogatója. E támogatás mögött az Országos Idegenforgalmi Hivatalnak a Dunakanyar régió, benne Esztergom turizmusának fejlesztése iránti elkötelezettsége rejlik. E fejlesztés jellegű támogatásokon kívül az Intéző Bizottság évről évre támogatja a turizmust is vonzó kulturális rendezvényeket. Az utóbbi négy évben több mint félmillió forint jutott az esztergomi rendezvényekre (Várszínház, Gitárfesztivál, komolyzenei koncertek). 1994-ben a bazilikai hangversenyek megrendezését százezer forinttal támogatták. Az Intéző Bizottságnak három esztergomi tagja van. Az elnökségben dr. Könözsy László polgármester; a Komárom-Esztergom Megyei Területi Bizottság elnöke, Erős Miklós; valamint az Intéző Bizottság Idegenforgalmi és Üdülési Szakbizottságának elnöke, Koditek Pál. -kpKöszönet az urológusoknak Az esztergomiak kedvelt lapjában nyilvánosan is szeretnék köszönetet mondani a Vaszary Kolos Kórház urológiai osztály dolgozóinak, ahol veseműtét miatt több hetet töltöttem. Az osztály vezető főorvosa, dr. Magyarsóki Ferenc nemcsak kitűnő szaktudásával, de a betegekkel való emberi magatartásával is gyógyított. Amikor mosolyogva vizitelni jött, akármilyen rossz közérzetünk volt is, úgy éreztük, már jobban vagyunk. Ugyanúgy köszönet illeti az osztály többi orvosát és dr. Kovács Judit aneszteziológus főorvosasszonyt, akik mindig kézséggel segítettek. Természetesen az ott dolgozó nővéreket is, akik megbízható, pontos munkájukkal segítették az orvosok munkáját legnehezebb óráimban. Az intenzív osztály négy nővére őrködött felváltva felettem s el nem fogyó szeretetteljes türelemmel segítettek. IMMilgHj .. - m WfiilMlpplílSI Í!Bjieap:II, :ilfcia|j|| .ílli. „11 OLVASSA A DUNAKANYAR-t, a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság tájékoztatóját! Kapható a GRAN TOURS-ban Radványi Lászlóné Beethoven-est közönségsikerrel A vasárnap esti hangversenyen a szimfonikusok és a szólisták - Debre Zsuzsanna, Dezső Mariann,Reményi Eszter és Legány Dénes - remekeltek. Nekrológ helyett Dr. Zágoni László emlékének Kisgyermekkorom óta számtalan esetben segített elviselni, jobbá tenni közérzetemet. Lázas betegségemben Ő rakta rám a priznicet, mert szüleim „sajnáltak". Vérszegénységemkor, az ötvenes években a jó Isten tudja honnan, de B 12-t, injekciókat hozott, s mentette vele az életemet. ^ Terhességemkor, 27 évvel ezelőtt, Ő tartott betegállományban, óvta születendő - ma már szintén orvos - fiamat. (Akkor a mai formájában még nem volt terhesgondozás.) Eletem nehéz idejében barátként, szinte gyóntató atyaként állt mellettem, segített, bátorított, vigasztalt, ha kellett, korholt is. A mostani nyáron úgy alakult, hogy több napot együtt töltöttünk az esztergomi strandon. Csodálatos idő,jneleg napsütés, kristálytiszta víz, O unokáit tanította úszni. Örültek, nevettek. Csokoládébarnán ült a lépcsőkön, tervekről, életről, családról beszélgettünk. Boldog volt mindenki, hittünk a jövőben. Jómagam kisebb agyvérzésnek is nevezhető betegségemet, zsibbadt baloldalamat „kúráltam" úszással, mozgással, napfénnyel. Ismét mellettem volt, bátorított, tanácsolt, segített. Hála több orvos segítségének, az időnek, gyógyszernek, mára már újra munkaképes vagyok. Én úgy búcsúzom Tőle, ahogy magam előtt látom: ül a strandlépcsőn, barnán; életerős és jókedvű. Számomra, s bizonyára sokak számára ma is él, velünk van, szól hozzánk, int bennünket, vigyázza egészségünket! Köszönet mindenért! Horváthv Borbála