Esztergom és Vidéke, 1995

1995-01-05 / 1. szám

2 VÁROSHÁZI NAPLÓ Tudósít: PÁLOS IMRE (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Könözsy László polgármester előterjesztésében megtárgyalták és jóváhagyták a Szabadidőközpont igazgatói állására kiírt pályázat szakmai, szakértői bizottságának összetételét. A bizottság tagjai: dr. Könözsy László, Bánhidy László, dr. Etter Ödön, Miavecz Jenő, Paál Anikó; delegált tagjai Völgyiné Putz Ilona és Kelemenné Pintér Zsuzsa szakszervezeti képviselők. (A pályázatot lapunk előző számában közöltük, a beérkezési határidő január 15! - a Szerk.) Dr. Könözsy László előterjesztésében a képviselők megtárgyalták és elfogadták az önkormányzati bizottságok személyi összetételét. Pénzügyi Bizottság: dr. Berbik István (elnök), Gráff József, Szendi Ferenc (képviselők), dr. Mandák Imréné és Kipke Ferenc (külső tagok). Városfejlesztési Bizottság: dr. Etter Ödön (elnök), Juhász Albin, Lengyel Károly, Reményi Antal (képviselők), Juhász Ferenc, Nagy Tibor, Nyers Sándor (külső tagok). Oktatási Bizottság: Bánhidy László (elnök), Miavecz Jenő, Paál Anikó, Sipos Imre (képviselők), Meszes Balázs, Müllner Vilmosné, Sinkó Gyula (külső tagok). Egészségügyi és Szociális Bizottság: dr. Magyarsóki Ferenc (elnök), dr. Antalics Mihály, Berényi Vilmos, Németh József (képviselők), Kőhalmi Ferencné, Galambosi Lajosné, Schiller Kertész Tamás (külső tagok). Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság: Csemusné Láposi Elza (elnök), Baranya István, Nádai Demeter, Török József, dr. Varga Győző (képviselők), Horváth Béla, Koditek Pál, Nagyfalusi Tibor, Rozgonyi Miklós (külső tagok). A képviselő-testület közel két órás ülése dr. Könözsy László polgármester zárszavával és újévi jókívánságaival ért véget. * Gondoskodás az időskorúakról Esztergomban és Basaharcon az Idősek Otthonában gondoskodnak az önmaguk ellátására már csak részben, vagy teljesen képtelenek gondozásáról, ápolásáról. A kihasználtság száz százalékos. A szociális otthoni ellátásra a jelentkezőknek két-három évet is kell várni. Napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiénés szükségletek kielégítésére ad lehetőséget az Idősek Klubja. Az arra jogosultak szívesen használják, jelenleg huszonnyolc tagjuk van. A Gondozási Központ végzi a házi segítségnyújtást és étkeztetést. Erre rendszeresen százhúsz-százharminc személy számíthat. Dr. Könözsy László: MOST LETTEM IGAZÁN POLGÁRMESTER!* Tisztelt képviselő-testület, meghívott vendégeink! Kedves esztergomi polgárok! Mély megilletődöttséggel állok itt most Önök elé, hogy megköszönjem azt a bizalmat, mellyel újból polgármesterükké fogadtak. Most lettem igazán polgármester! Most volt egy megmérettetés, egy kihívás, amikor a nép szava döntött. Nagyon örülök, hogy Önök dönthettek közvetlenül. Karácsony hetében ez egy csodálatos ajándék, de óriási felelősség is számomra. A közvetlen választás révén azonban most egy olyan legitimitást nyertem, a képviselő-testülettel együtt, amely hátteret biztosít számunkra, erőt, amivel lehet dolgozni, Esztergomért. Köszönöm az aláírásgyűjtők fáradozását - zömük itt ül most köztünk -, őket külön köszöntöm, akik lehetővé tették jelölésemet; köszönöm a rám szavazók voksait, szülőhelyem, Szentgyörgymező népének, a Víziváros, Szt. Tamás, Bánom, a Belváros, Aranyhegy, Kertváros népének és minden esztergominak, az őslakosoknak és akik beköltözve váltak esztergomivá. Köszönöm azok kritikáját, akik nem rám adták szavazatukat, az Ő szavuk is csak új erőt ad nekem, és úgy szeretnék dolgozni, hogy az ő bizalmukat is megnyerjem. Négy évvel ezelőtt a képviselő-testület szavazata juttatta nekem a polgármesteri széket. Akkor a felelősség súlyát az erősítette, hogy kivel, kikkel együtt dolgozva fog menni a rengeteg tennivaló, mely akkor még csak körvonalazódott. Elkezdtük a munkát. Tőlünk nyugatra, konszolidált gazdasági körülmények között 6-8 évet adnak a képviselőknek, a polgármestereknek, hogy bizonyíthassanak. Nagyon rövid volt ez a négy év. Lassan csiszolódtunk össze a képviselőkkel, elsősorban a munkában. A végén talán elmondhatjuk, hogy nosztalgiával, jó barátsággal gondolunk ezekre az évekre és mint egy érettségiző osztály, talán találkozókat is tartunk majd. Munkánk eredményeit a város elé tártuk, mindvégig szem előtt dolgoztunk, és Esztergom polgárai, Önök úgy ítélték meg, hogy a régieknek, akik újra felvállalták a képviselőséget, bizalmat szavaztak. A jelenlegi 23 képviselőből 11 a régi. Új négy év áll előttünk, friss erőkkel megerősítve indulunk az új négy évben. Programjaink széles ígéretskálát ölelnek fel: mit és hogyan szeretnénk megvalósítani. A legfontosabb teendőink: - Létbiztonságot mindenkinek! - További munkahelyekkel, - a lakáskérdés megoldásával, - a távhőrendszer ésszerűsítésével, - a földből élőknek segítségnyújtással (nagybani piac, szérűk), - a rászorulókkal való fokozott törődéssel. - Az itt élők életminőségének javítása: - a megkezdett gáz-, csatorna- és útépítések befejezésével, - a közlekedés fejlesztésével: városi úthálózat, elkerülő út, busz- és vonatjáratok korszerűsítésével, - az üres, romos épületek rendbehozatalával, - virágos, parkos Esztergommal, a városszéleken is. - Esztergom, mint regionális központ erősítése: - helyet adni további regionális intézményeknek, - az egynapos turizmust tartós idegenforgalommá fejleszteni, - történelmi, kulturális örökségünk megóvása és ország-világ előtti propagálása, - és ha a szlovák és magyar kormány egyaránt akarja, végre megépíthetjük a Mária Valéria hidat. Ez a program túlmutat a következő négy éven, és én igen fontosnak tartom, hogy úgy ígérjünk, s mondjuk meg világosan, mi múlik rajtunk. Például a hídnál a szükséges műszaki és financiális egyeztetéseken már rég túl vagyunk, most már csak az a fő dolgunk, hogy ébren tartsuk politikusaink lelkiismeretét. Fel kell mérni, hogy mi a város reális érdeke, és mi az, ami csak jól hangzó jelmondat egyesek kis zászlaján, amelyet már több évtizede magasan lengetnek, pedig tudják, hogy nincs alapja. Esztergom és a környékbeli szomszédok közös érdekén alapulva a városhatáron túlmutató dolgainkat, melyekben együtt, összehangoltan sokkal hamarabb érhetünk eredményt, közös érdekből tudjuk igazán előmozdítani. És itt rejlik városunk regionális központi szerepe. Ezt nem lehet kierőszakolni, ezt nekünk kell öntörvényűén, átgondolt együttműködéssel újra felépíteni. Itt köszöntöm dr. Tittmann Jánost, Dorog polgármesterét, aki megjelent körünkben. És ha már a regionális központnál tartunk, nem megkerülhető, és ki kell mondani, rendkívül fájlaljuk az egyházi központúság súlyának csökkenését Esztergomban. Mi most értetlenül állunk, amikor látjuk, hogy Esztergom városépítő prímásainak művét az enyészet kikezdi: üresen Sok a rongálás, milliós a kár Helyzetkép a játszóterekről A Városüzemeltetési és Műszaki Iroda számára sok felesleges munkát és kidobott százezreket jelent a városban lévő harminchét játszótér rongálásainak a helyreállítása. Baják István nyugdíjas üzemgazdász szervezi a karbantartást, a felújítást. Napra kész nyilvántartása van a játszóterek leltári tárgyairól, felszerelésükről. A kialakult helyzetről mondta: - A harminchét játszótéren százhatvanegy „műtárgy" van: láncos hinták, mérleghinták, mászótornyok, csőkorlátok, csúzdák... A felszereléseket részben a költségvetésből, részben vállalati támogatásból helyezték a játszóterekre. Felmérések szerint a város lakosságának 27 százaléka, ötezer gyermek használja a játszótereket. ASchweidel úton, a Budai Nagy Antal úton, a Sugár úton, a Bem téren, a Móricz Zsigmond utcában, a Munkácsy úton, az Ady Endre utcában, az Árok utcában, a Pór Antal téren, a Prímás-szigeten, az Erzsébet-parkban, a Terézia utcában, az Aranyhegyi lakótelepen, a Bánomi lakótelepen, a Hunyadi utcában, a Garam utcában népesek a játszóterek. Három év alatt több mint másfél millió forintot költött a város pótlásra, helyreállításra. Ez jóformán csak anyagérték, mert a szakmunkásképző, a Bottyán szakközépiskola, a kereskedelmi szakközépiskola, a Hell szakközépiskola sok ingyenmunkát végzett. Sinkó Gyula igazgató, Klányi Sándor műszaki tanár, Gergely László igazgató, Huszárik Pálné igazgatóhelyettes, Dér Imre igazgató, Meszes Balázs igazgató, Kurucz László igazgatóhelyettes minden esetben készséggel támogatja kérésünket. A rongálások mindenre kiterjednek. A láncos hintákat rendszeresen leszerelik, vagy lefűrészelik, a kihelyezett pihenőpadokat megrongálják, a léceket kitördelik, vagy egész padokat visznek el. A szigeti „Sandokán" játszótérről a két méteres átmérőjű, két mázsás traktorgumikat szállították el. Ezt csak teherautóval tehették, és legalább négy ember kellett hozzá. A sziget csúcsán, a kompátkelőnél paddal egybeépített asztalt vittek el, három darabot. Pincéknél, vendéglátó helyen talán felfedezhető lenne. Aki tud róla, jelentse a műszaki irodán, a Polgármesteri Hivatalban! Közös ügyről van szó, kérjük a lakosság támogatását. Védjük a játszótereket, köztereket! Külön kell még említeni a tisztaságot, ami hiányzik. Eldobott zacskók, papírok, kutyák ürüléke okoz kellemetlenséget és ez veszélyes is. A szülők, a lakosság, a rendőrség, a polgárőrség összefogása talán segíthet. Ezt az évi öt-hatszázezer forintot hasznosabb helyre is elkölthetnénk. Nincs szomorúbb az oktalan rongálásnál, károkozásnál! kong a volt kanonoksor. Hiába voltak szívós, kitartó próbálkozásaink, kinyílt ugyan az ország pénztárcája, és mi vérző szívvel láttuk, új épületek emelkednek a Katolikus Egyetem számára Piliscsabán. Küzdelmeink során későn vettük észre, hogy ezt már előzőleg eldöntötték fejünk felett. Ezúton is kéljük tisztelettel a Főszékesegyház vezetőit, innen az ország szülőhelyéről, amely ezer éven át otthont adott Magyarország prímásainak - kivéve, amikor a török elől Nagyszombatba száműzték - segítsék Esztergom felvirágozását! Külön szeretném nagy tisztelettel köszönteni Esztergom püspökét, dr. Dékány Vilmos urat, aki még ma is minden nap gyalogosan megy Szentgyörgymezőre, hogy vigaszt vigyen az öregeknek. A háború után romvárossá nyilvánították Esztergomot, így rendkívüli eszközökhöz jutottak az újjáépítés során, 1990-ben újra romváros lettünk, de rendkívüli eszközöket nem kaptunk, mindent a magunk erejéből kellett megszerezni. Visszatérve saját házunk tájára, számtalan tennivalónkat Önökkel együttműködve, az Önök segítségével, de a Városháza dolgozóival kell végrehajtani. Hangsúlyozom, nem polgármesteri hivatal, hanem Városháza. Ténylegesen a város háza, ahová mindenki jó szájízzel jön. Az elmúlt négy évben az ügyfélszolgálatot fejlesztettük, de ez kevés. Szeretném elérni, hogy itt csak az vállaljon munkát, aki tud szolgálni és posztját a városért, a polgárokért való szolgálatnak tekinti. Ehhez persze enyhíteni kell egyes munkatársaim túlterhelését. Munkatársaimnál tapasztalom a jóindulatot, nem átszervezésre gondolok, hanem a munka megfelelő megszervezésével kell elérni, hogy a Városházán az emberek ingerültség nélkül, jó légkörben intézhessék ügyes-bajos dolgaikat. A vezetésben is változást tartok szükségesnek: - olcsóbbá tenni a működésünket, ezért most csak egy alpolgármestert javasolok, - szeretném elérni, hogy a képviselők helyzetük magaslatán állva ténylegesen a saját lakókörzetük napi problémáit is ismerjék, azt, ami az embereket leginkább foglalkoztatja. - a testületi üléseket ritkábban, de jobban előkészítve kívánom a jövőben, - a bizottságoknak nagyobb szerepet kívánok adni, - megengedhetetlen, hogy egy frakció - úgy, mint az elmúlt négy évben - egyszerűen magára hagyja a várost, az ilyen gondoknak már az elején elébe kívánunk menni. A város továbbfejlesztésének szolgálata a társadalmi és politikai rétegek és minden polgár harmonikus együttműködésével lesz csak biztosítható. Ezért kérem a képviselő-testület tisztelt tagjait, a társhatóságokat, munkatársaimat és minden esztergomit, hogy azt az összehangolt munkát - mely városunkat, mondhatjuk, hogy jellemezte az elmúlt négy évben - tartsuk meg és fejlesszük tovább. Az elmúlt négy évben tisztább lett a város. Gyermekeink már ismerkednek a szelektív hulladékgyűjtés fogalmával. A mi felelősségünk, hogy saját portánk előtti rendtartással és az egymás iránti felelős magatartás példájával szolgálva megszűnjön Észtergomban a felelőtlen rombolás. No persze biztosítanunk kell, hogy Önök egy stabil rendőrséget, polgárőrséget tudjanak magukénak. A rendőrkapitány úr posztos rendőrt ígért - már erre a hétre. Szeretném megköszönni Önöknek, hogy csetléseimet-botlásaimat elnézték; hibáim számtalanok. Talán egyik legnagyobb hibám, hogy a sok teendő közepette nem tájékoztattuk megfelelően a nyilvánosságot. Elengedhetetlen, hogy ezen változtassunk, és a város begubózó, közügyek iránt érzéketlen lakóit is megnyerjük biztató, távlatokat mutató, de reális tájékoztatással. Történelmi négy év áll mögöttünk, az önkormányzatiság kiépítése és az infrastruktúra, munkahelyteremtés mellett városunk számára megtisztelő, országos eseményeknek nyújthattunk segédkezet. Most az elkövetkező ciklusban főleg munkás hétköznapok várnak ránk, bár a Millecentenárium ismét országos figyelem központjává avathatja majd városunkat, a magyar államiság szülőhelyét. Tudomásul kell venni a jövő nehézségeit, nem szabad félrevezetni az embereket, őszintén fel kell tárni a város népe, a képviselők előtt a helyzetünket. Sokkal jobban kell majd a saját bevételeinkre támaszkodni. Az állam több területről kivonult, és egyre több terhet rak ránk, a munkanélküliség kezelésében, a lakáskérdésben, az oktatásban, a művelődés, a sport, a kultúra területén az állami mecenatúra már megszűnt. A nyugdíjasok, az elesettek gondjai is ránk szakadnak. Magasabb inflációt jósolnak, pedig reálértékben a mostani nyugdíjemelés is elmarad az áraktól. Az érthetetlen restrikciós gazdaságpolitika egyre inkább ellehetetleníti a gazdálkodókat. És nekünk ilyen körülmények között kell gazdálkodnunk, sőt a megkezdett fejlesztéseket befejezni, az égetően szükséges újakra a pénzt előteremteni. Iskolaváros vagyunk, jövőképet kell adnunk a fiataljainknak, méltó fizetést pedagógusainknak. Orvosainknak minden segítséget megadni az egészségügy fejlesztésében, és folytatnunk kell a munkahelyteremtést, a lakhatást is tőlünk telhetően kell biztosítani. Fel kell készülni a jövőre! Ez nem megy egyedül, de még minden esztergomi összefogásával is csak akkor, ha a megye és a parlamentben is néhány ember magáénak érzi gondjainkat, szívén viseli felvirágozásunkat. A megyegyűlés régi elnöke, dr. Kovács György Zoltán, aki köztünk ül, négy évvel ezelőtt már esztergominak vallotta magát. Reméljük, hogy a jövőben is számíthatunk rá. Magam, mint a megyegyűlés tagja, most „tűzközelből" fogok együtt dolgozni vele. Parlamenti képviselő úr, dr. Haller Zoltán pedig abban a szerencsés helyzetben lehet, hogy mint a parlamenti 67 %-os koalíció erősebbikének tagjaként szószólója érdekeinknek. Esztergom érdekeiért az együttműködésre mindig kész voltam. A helyi programok, ígéretek országszerte szinte mindenütt egyformák. Én azt akarom elérni, hogy Esztergom népe biztonságban tudja magát. Azt mondják, a népfelség bölcs. És ez így igaz. Az emberek kevesebbel is beérik, ha kiszámíthatóságot látnak a vezetésben. Ami kiszámítható, az mérhető. Négy év megmérettetése után és újabb négy évvel szembesülve én ezt a kiszámíthatóságot ígérem Esztergom népének. Beszédemet Cicero gondolatával szeretném méltó módon zárni, aki a törvényességről azt mondta: „A legfőbb törvény az állam üdve legyen!" Én azt mondom itt szűkebb hazánkban, mindennapjaink színterén, és arra kérem képviselő-társaimat és a polgárokat, hogy együttmunkálkodásunkban nekünk „a legfőbb törvény városunk, Esztergom üdve legyen!" (Elhangzott a képviselő-testület december 20-i, alakuló ülésén.)