Esztergom és Vidéke, 1994

1994-03-24 / 12. szám

1994. március 24. 12. szám Ára: 33 Ft ESZTERGOM és VIDÉKE POLGÁRI LAP Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: DR. KŐRÖSY LÁSZLÓ Újraindult 1986-ban Dr. Könözsy László polgármester ünnepi köszöntője Tisztelt ünneplő Közönség! Esztergom Polgárai! Három évvel ezelőtt, amikor Esztergom önkormányzatának újkori történelmében először ünnepeltünk szabadon, együtt március 15-ét, Arany János 1848-ban írott sorait idéztem: „A szabadság kezünkben van. Mutassuk meg, hogy érdemeltük azt. Mutassuk meg, hogy merjük azt oltalmazni." Végigtekintve a megjelenteken, a fiatalok ragyogó szemébe nézve, a magasba emelt zászlók színeiben gyönyörködve azt mondom, hogy Esztergom megmutatta, hogy kiérdemelte a szabadságot, és Esztergom népe oltalmazza a szabadságot Miért? Oltalomra szorul talán 1848 szabadsága? Igen! 1848 szabadsága, 1956 szabadsága és 1990 szabadsága oltalomra, a mi oltalmunkra szorul. Esztergom népe nem díszmenetben érte meg a 4 évvel ezelőtti szabadságot. A munkanélküliség réme itt az országos átlagnál is nehezebbé tette a mindenütt felszökő árak elviselését Mi itt, a Városházán jól tudjuk ezt, hiszen nap mint nap szembesülünk a város népének gondjaival. (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Erich Kussbach nagykövet beszéde Tisztelt ünneplő közönség! 1848. március 15. és a nemzeti függetlenségért vívott szabadságharc az utolsó két évszázad magyar történelmében ugyanolyan sorsdöntő szerepet játszott, mint 1956. október 23. 1848-ban a szabadságharcot polgári forradalom előzte meg, amely éppúgy mint Párizsban, Bécsben, Milánóban vagy Prágában - az uralkodó abszolutizmus és annak elnyomó bürokráciája ellen fordult. 1956ban a forradalom a kommunista diktatúra felszámolását tűzte zászlajára. 1848-ban a nemzeti öntudatra ébredt magyar nép csaknem másfél évig dacolt a császár és a cár egyesült seregeivel; 1956-ban a megszálló szovjet hadsereggel szállt szembe. A forradalom mindkét esetben szabadságharcba torkollt amelyben a nemzeti függetlenség és szabadság volt a tét. Mind 1848-ban, mind 1956-ban győzött a forradalom, de vérbe fulladt a szabadságharc. Az egyetlen különbség az, hogy 1848-ban a forradalom az abszolutista, de alkotmányos uralkodó és annak kamarillája ellen irányult 1956-ban a forradalom célja egy külföldi megszálló hatalom által az országra rákényszerített s a magyar nép eszmevilágának idegen kommunista rendszer megbuktatása volt. (Folytatás a 2. oldalon)