Esztergom és Vidéke, 1994

1994-03-10 / 10-11. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Esztergom szabad királyi város országgyűlési követe 1848 tavaszáréi Maurovich Rezső esztergomi or­szággyűlési követ összefoglaló je­lentésének egyes részleteivel szeret­nénk emlékezni 1848 március 15-re. Az utolsó rendi országgyűlésről sű­rűn tájékoztatta a város közgyűlését, összefoglaló jelentése 1848. április 18-án kelt. „Ha igaz, hogy nemzetek néha pillanatokban századokat élnek ke­resztül, úgy ezen igazságnak világo­sabb bizonyítványát a história fel nem mutat azon néhány heteknél, mellyek legközelebb fejünk felett történetdúsan repültek el. Fél Európát villanyozták keresz­tül a szabadság mozgalmai, Austri­ának, és Porosz országnak százados rendszerei néhány órák alatt öszve roskadtanak; csak az örökjégtül der­medő éjszak maradt érintetlenül, féltékenyen őriztetve százezrei ál­tal. A szabadság testvéresitette a né­peket, mert a nem mult század vér­veres lobogójával rohant túl határa­in, hanem a béke olajágát nyújtotta igénytelen kezével. Ezen események megrázkódtat­ták hazánkban is az ős alkotmány épületét, melly szük vala már befo­gadni az igényben és számban meg­szaporodott új nemzedéket; csak két oszlop maradt meg rendíthetetlenül, de a mellyek elég erősek elfogadni a legtágabb épületet: és ez a király és szabad törvényhozás. - Ellenben a szabad sajtó, - a népképviselet, ­a községi rendszer, - a független magyar minisztérium eránt alkotott törvények által, olly alapok rakattak le, mellyeken a nemzet köz szabad­ságának és boldogságának legbüsz­kébb épülete biztosan emelkedhe­tik, különösen a felfegyverzett hon­polgároknak, a nemzeti őrseregnek oltalma alatt. Azonban nagyot hibáznék, ha va­laki azt hinné, hogy a munka már bevégeztetett; - a törvények megho­zatala csak puszta szó, vagy irott betű, és a törvény életbe léptetésé­nek nehéz munkája még hátra van. Számtalan magány érdeket áldoz­tunk a haza közjaváért, hogy a haza közboldogságábul és közszabadsá­gábúl egyiránt részesüljünk. Kétség kivül, minnyáj unknak része, melly a közösbül jut, nagyobb lesz anál, mellyet mások kirekesztésével, el­különözve birtak, az Országnak ki­váltságos polgárai: mert a szabadság nem fogy, hanem nő, ha megoszta­tik: mert a jog nem gyengül, hanem erősebb lesz, ha többek tulajdona: mert a közboldogság nem sorvad, hanem gyarapodik azoknak száma által, kiket kebelébe fogad, a közjog, közszabadság és közboldogság pe­dig hatalmassá teszi a nemzetet ­Ámde tagadni nem lehet, hogy az előítéleteknek is van hatalma, és hogy ezen hatalmat legyőzni nehéz, - hogy a vágyaknak van telhetetlen­sége, mellyeket kielégíteni a lehe­tetlenségek sorába tartozik: - pedig mind a vágyaknak igazságos mérté­ke szorítása, mind a megszokott, és talán megkedvelt balitéleteknek száműzetése kívántatik, hogy közé­letünknek törvényeinkben kimon­dott átalakulása az irott betűből élet­té váljék, őszinte jóakarat sokat, mindent tehet, de őszinte jóakaratra minden oldalról számolni, és ettül függeszteni fel az egész jövendőt, veszélyes koczkajáték. Egyesség, és öszvetartás kívántatik, és ezen egyes­ség, ezen öszvetartás, melly magá­Hosszasan tartottak az értekezé­sek, mellyek ezen sors nehézségű felírás felett magán körökben és Bécsben folytak, - egy rendszert, melly századokon át mozdulatlansá­gában megkövesedett, megdönteni egy beirott lappal nem lehet. Bécsi polgártársainknak, különösen a Bé­csi universitásnak lehet köszönni, hogy azon rendszer, mellyet Metter­nich képviselt, hogy a szolgaság rendszere megdőlt, - ők vért ontot­tak a szabadságért, és azon küldött­ség, melly a felírást Ő Felségének felvitte, Magyarország részére meg­hozta a független felelős ministeriu­mot. Mit khái a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. L Kívánjak » sajté szabadságát, censura eltörlését 5. Felelfe mlnisteriumot Buda-Pesten. 3. Évenkinti orazággyfllést Pesten. 4. Térvény elátti egyenldséget polgári és vallási tekintetben. 6. Nemzeti órsereg. «. Ktaés teherviselés. 7. (Jrbéri vinmnytk negszAnttlésr. & Esküdtszék. képviselet egyeaidség alapján, ft. Nemzeti Bank. 1*. A' katonaság rakodjék meg az alkotmányra, magyar kato­náinkat ne vigyék kúlféldre, a' kOlfóldieket vigyék H (difink. 11. A' politikai statasfoglyok szabadon bocsáttassanak. lí. Unió. Bgyeitöség, aafcadság, tesWriség! i M-*—' ban foglalja jövendőnk biztosítását, érdeke egyszersmind a honpolgárok legnagyobb többségének; egyesség és öszvetartás arra, hogy legyen az, mit a törvény rendel, legyen meg az mind, de sem több, sem kevesebb, és ha kissé több, mint mit a törvény rendel, azt törvényes uton eszközöl­jük. És ime, a Nemzeti őrség nagy­szerű rendeltetése, melly felfegy­verkeztek a nemzetet a törvény által kimondott nemzeti akarat teljesíté­sére... Alig kezdett meg a harcz Itá­lia classicus földjein, egy lakoma demonstratiójának fuvallatátul ösz­vedőlt Frankhonban a Júliusi Thro­nus, mert a szabadság helett a cor­ruptiót vette alapul. Ekkor az alsó tábla áthatva az ese­mények hatalmától, kötelesnek ére­zé magát, a Thron, a Monarchia, és az Ország irányában kimondani, hogy nincs menedék, nincs biztosí­ték jövendőre nézve az alkotmányos szabadságon kivül. A többi következett, - hogy ám­bár zivataros, de eddig vérontás nél­küli átalakulásunkat, a király vért kémélő kegyelete, és a korona örö­kös felvilágosodott buzgalma mel­lett, a Nádornak köszönhetjük, az igen tisztelt Közgyűlés eddigi tudó­sitásaimbúl, és a visszaszerzett sza­bad sajtó jelentéseibül haza tértem előtt bőven megértette - amit ma­gam elhoztam törvényes úton meg­erősítve, mint törvényes tulajdonát a nemzetnek, ime itt e törvényezik­kelyeket bemutatni szerencsém van. - Nem minden ez, mi az egész Nem­zet jövendőjét magában foglalná, hanem alapja jövő fejlődésünknek, miket az isteni gondviselés, és az események hatalma mellett, azon erélyességnek köszönhetünk, mellyel a tisztelt Közgyűlés fel­emelkedve az események színvona­lára, törekvéseimet pártolta. Nints egyébb hátra, mint a tiszt Közgyűlés figyelmét egy fontos körülményre felkérni, s ez követke­ző: Európa népei a szabadságban egybe olvadtak - a szabad népek egymás ellen harezot nem folytat­hatnak, mert a szabadság győzedel­meinek gyümölcsei nem a csata té­ren, és nem a meghódított népek rablánczaikrol, hanem a magány­tűzhely körül szedetnek. - hódítás csak a zsarnokok nyeresége, mert rabigába görbíti a népeket, azon egy Úrnak kénye alá, kinek a hóditó nép rabszolgaként hódol. És mi, hajdan védfala a kereszténységnek, legkö­zelebbi szomszédai vagyunk az éj­szaki óriásnak, talán azon rendelte­téssel, hogy valamint hajdan a kelet hatalma hazánk határai között meg­törött, úgy megtörjék az éjszak ha­talma is... Hazánk határai között sokféle nyelvű népek tanyáznak, de van egy alap, mellyen ezeknek különböző nyelv érdekeit egyesíteni lehet: ez az alkotmányos szabadság, melly a különböző nyelvű népfajokat, a pol­gárzati közös nemzetiség nem egy­más között egyesitheti; - ez alapon egyek lehetünk az Adriai tengerig; a polgárzat függetlenségének alapján pedig ugyan azon egy uralkodó alatt, egyesülhetünk a birodalom egységének eszméjében. Erőt egyesség ad; - egyenetlenség felbo­rítja a legerősebb országokat; isten világosítson fel bennünket, hogy egyesek, és az egység által erőssek lehessünk." Közli: Ortutay András / /

Next

/
Oldalképek
Tartalom