Esztergom és Vidéke, 1994

1994-03-10 / 10-11. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 11 1944. március 19-én Hitler döntése alapján a német hadsereg alakulatai, rendőri szervei és különleges német alakulatok megszállták Magyarországot Horthy Miklós kormányzó kényszerült miniszterelnökének menesztésére, s arra, hogy a németeknek megfelelő miniszterelnököt bízzon meg. Esztergom városa három nappal később tartotta rendes közgyűlését, ahol a napirend előtt megemlékeztek Kossuth Lajos halálának 50. évfordulójáról. A német megszállás napjaiban különös tisztasággal csengtek dr. Etter Jenő polgármester szavai a városháza nagytermében 1944. március 22-én. A városi jegyzőkönyv díszes oldalairól következnek most gondolatok: ,.Méltóztassanak megengedni, hogy napirend előtt emlékezzem meg arról az évfordulóról, melyet két nappal ezelőtt ünnepelt a magyar nemzet: Kossuth Lajos halálának 50 éves évfordulójáról.Amikor a mai, rohanó idők vihara között gondolataink visszaszállnak egy félévszázad előtti időre s visszagondolunk arra a pillanatra, amikor a történelem egéről letűnt a magyar nemzet egyik legfényesebb csillaga, akkor feltörnek lelkünkből azok az érzések, melyek a magyar történelemnek ezzel a nagy alakjával elválaszthatatlanul össze vannak kapcsolva. Kossuth Lajos üstökösként tűnt fel a magyar égen s rövid idő alatt a nemzeti nagyok első sorába küzdötte fel magát. 47 éves korában államfőként az ország kormányát vehette kézbe és irányította azt a magyar történelemnek talán a legnehezebb időszakában, fáradhatatlan, pihenést nem ismerő munkával. - Amikor a szerencsétlen körülmények, a gyászos fegyverletétel a pusztulás örvényének szélére juttatta az országot egy pillanatig megállt ő is és tanácstalanul nézett szét és kereste, hogy mi a teendő. Életének talán legszomorúbb napján, 1849. augusztus 10-én, mikor nem áldozta az életét és életének feláldozásával nem lett mint az aradi vértanúk, a nemzeti önfeláldozás erkölcsi példaképe, ez vesztesége a magyar történelemnek, de felér azzal a mérhetetlen szolgálattétellel, amelyet Kossuth a magyar függetlenség érdekében jelentett azzal, hogy nem alkalmazkodva a körülményekhez, a legnagyobb kitartással küzdött odakint az önként vállalt száműzetésben Magyarország függetlenségéért Esztergom város közgyűlése ötven éve Görgey azon az emlékezetes szomorú estén Kossuthtal folytatott keserű találkozás alkalmával megállapítja, hogy a független Magyarország elveszett, Kossuth Lajos egy pillanatra kétségbeesve néz bele a sötét éjbe... és nem bírja el ezt a gondolatot s Görgey szavaira: Jetészem a fegyvert" kimondja az ítéletet maga felett, Akkor én főbe lövöm magamat." Nehéz vívódás után azonban másnap elmenekül, hogy azután évtizedeken keresztül tartsa a lelket a nemzetben, irányítsa a nemzeti ellenállást s legyen élő tilalomfa minden - a nemzet függetlenségét veszélyeztető törekvés ellen. Kossuth Lajosnak ez a tette, hogy a szabadságharc bukásával elmenekült sok vitát vont maga után. A történetíróknak különböző a felfogása erről, de kétségtelen, hogy az a tette, hogy Nem érte meg hazája teljes függetlenségét de talán az ő munkája járult legjobban ahhoz, hogy 18 év után egy boldogabb kor következhetett. Mikor Magyarország e nagy hőséről megemlékezünk, időszerűnek gondoljuk visszaidézni mindnyájunk lelkébe a Kossuth-i elveket szabadsághoz való rendíthetetlen ragaszkodást és annak érdekében minden áldozat szenvedés hősi vállalását Mikor ezen gondolatokkal Kossuth Lajos halálának 50 éves évfordulójáról megemlékezem, azoknak az érzelmeknek, melyeket ma minden magyar ember érez, a tolmácsolására felkérem dr. Marczell Árpád képviselőtestületi tag úrat." Etter Jenő gondolataiban felfedezhető az a kétség, amelyet a felelősen gondolkodó polgármester érezhetett akkor, amikor már Esztergomban is német csapatok voltak, nemcsak mint szövetségesek, hanem mint megszállók Marczell Árpád Kossuth Lajos életpályáját tekintette át, azt követően „elnöklő polgármester megköszönve a tartalmas előadást, indítványozza, hogy tekintettel arra, hogy Kossuth Lajos emlékének Esztergom városa csak egy utca elnevezéssel hódolt Kossuth Lajos emlékét ez alkalomból - bár szerény, de mégis maradandóbb alakban örökítsük meg. Polgármester indítványát a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadja a dr. Bády István tanácsnok által felolvasott határozati javaslatot Határozat: Esztergom szab. kir. megyei város képviselőtestülete Kossuth Lajos halálának ötvenedik évfordulója alkalmával a szabadságharc lánglelkű harcosa iránti kegyeletből elhatározza, hogy a Dunagőzhajózási Társaság hajóállomása épületén az alábbi szövegű emléktáblát helyezi el: „Ezen hajóállomás épülete közelében állott azon régi hajóállomás, amelynél 1848. október 18-án kötött ki hajójával Kossuth Lajos és lépett először Esztergom földjére. Ez alkalommal keletketkezett az „Esik eső karikára" kezdetű híres Kossuth nóta. Emlékül elhelyezte Esztergom szab. kir. m. város közönsége Kossuth Lajos halálának 50 éves évfordulója alkalmából." O.A. jy a -7H ).r íí^A / UQJ M ii ») >' » V^ J-í'f, * • -i^ . .~ .,y A^^ * o^r^. | • rí; Í zTJ^^^^j/^^ ^ r

4 ^^ li KOSSUTH meghalt. srfffcJi, u-tlíorplá ftiiorUtunk, Mi dh! leírjuk i (tliui jtlcuU* bírom njiit, míl

t«k nmtoúl »«rt. » huátu' fa«Ik ír—t:*? " ' PAUrnWi 4. Ka if JlrftVAMu,