Esztergom és Vidéke, 1994

1994-03-10 / 10-11. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 11 1944. március 19-én Hitler döntése alapján a német hadsereg alakulatai, rendőri szervei és különleges német alakulatok megszállták Magyarorszá­got Horthy Miklós kormányzó kény­szerült miniszterelnökének meneszté­sére, s arra, hogy a németeknek meg­felelő miniszterelnököt bízzon meg. Esztergom városa három nappal ké­sőbb tartotta rendes közgyűlését, ahol a napirend előtt megemlékeztek Kos­suth Lajos halálának 50. évfordulójá­ról. A német megszállás napjaiban kü­lönös tisztasággal csengtek dr. Etter Jenő polgármester szavai a városháza nagytermében 1944. március 22-én. A városi jegyzőkönyv díszes oldalairól következnek most gondolatok: ,.Mél­tóztassanak megengedni, hogy napi­rend előtt emlékezzem meg arról az évfordulóról, melyet két nappal ez­előtt ünnepelt a magyar nemzet: Kos­suth Lajos halálának 50 éves évfordu­lójáról.­Amikor a mai, rohanó idők vihara között gondolataink visszaszállnak egy félévszázad előtti időre s vissza­gondolunk arra a pillanatra, amikor a történelem egéről letűnt a magyar nemzet egyik legfényesebb csillaga, akkor feltörnek lelkünkből azok az ér­zések, melyek a magyar történelem­nek ezzel a nagy alakjával elválasztha­tatlanul össze vannak kapcsolva. Kos­suth Lajos üstökösként tűnt fel a ma­gyar égen s rövid idő alatt a nemzeti nagyok első sorába küzdötte fel ma­gát. 47 éves korában államfőként az ország kormányát vehette kézbe és irányította azt a magyar történelemnek talán a legnehezebb időszakában, fá­radhatatlan, pihenést nem ismerő munkával. - Amikor a szerencsétlen körülmények, a gyászos fegyverleté­tel a pusztulás örvényének szélére jut­tatta az országot egy pillanatig meg­állt ő is és tanácstalanul nézett szét és kereste, hogy mi a teendő. Életének talán legszomorúbb nap­ján, 1849. augusztus 10-én, mikor nem áldozta az életét és életének felál­dozásával nem lett mint az aradi vér­tanúk, a nemzeti önfeláldozás erkölcsi példaképe, ez vesztesége a magyar történelemnek, de felér azzal a mérhe­tetlen szolgálattétellel, amelyet Kos­suth a magyar függetlenség érdekében jelentett azzal, hogy nem alkalmaz­kodva a körülményekhez, a legna­gyobb kitartással küzdött odakint az önként vállalt száműzetésben Ma­gyarország függetlenségéért Esztergom város közgyűlése ötven éve Görgey azon az emlékezetes szomorú estén Kossuthtal folytatott keserű ta­lálkozás alkalmával megállapítja, hogy a független Magyarország elve­szett, Kossuth Lajos egy pillanatra kétségbeesve néz bele a sötét éjbe... és nem bírja el ezt a gondolatot s Görgey szavaira: Jetészem a fegyvert" ki­mondja az ítéletet maga felett, Akkor én főbe lövöm magamat." Nehéz vívó­dás után azonban másnap elmenekül, hogy azután évtizedeken keresztül tartsa a lelket a nemzetben, irányítsa a nemzeti ellenállást s legyen élő tila­lomfa minden - a nemzet függetlensé­gét veszélyeztető törekvés ellen. Kossuth Lajosnak ez a tette, hogy a szabadságharc bukásával elmenekült sok vitát vont maga után. A történet­íróknak különböző a felfogása erről, de kétségtelen, hogy az a tette, hogy Nem érte meg hazája teljes függet­lenségét de talán az ő munkája járult legjobban ahhoz, hogy 18 év után egy boldogabb kor következhetett. Mikor Magyarország e nagy hőséről megem­lékezünk, időszerűnek gondoljuk visszaidézni mindnyájunk lelkébe a Kossuth-i elveket szabadsághoz való rendíthetetlen ragaszkodást és annak érdekében minden áldozat szenvedés hősi vállalását Mikor ezen gondola­tokkal Kossuth Lajos halálának 50 éves évfordulójáról megemlékezem, azoknak az érzelmeknek, melyeket ma minden magyar ember érez, a tol­mácsolására felkérem dr. Marczell Ár­pád képviselőtestületi tag úrat." Etter Jenő gondolataiban felfedez­hető az a kétség, amelyet a felelősen gondolkodó polgármester érezhetett akkor, amikor már Esztergomban is német csapatok voltak, nemcsak mint szövetségesek, hanem mint megszál­lók Marczell Árpád Kossuth Lajos életpályáját tekintette át, azt követően „elnöklő polgármester megköszönve a tartalmas előadást, indítványozza, hogy tekintettel arra, hogy Kossuth Lajos emlékének Esztergom városa csak egy utca elnevezéssel hódolt Kossuth Lajos emlékét ez alkalomból - bár szerény, de mégis maradandóbb alakban örökítsük meg. Polgármester indítványát a közgyűlés egyhangú lel­kesedéssel elfogadja a dr. Bády István tanácsnok által felolvasott határozati javaslatot Határozat: Esztergom szab. kir. megyei város képviselőtestülete Kossuth Lajos ha­lálának ötvenedik évfordulója alkal­mával a szabadságharc lánglelkű har­cosa iránti kegyeletből elhatározza, hogy a Dunagőzhajózási Társaság ha­jóállomása épületén az alábbi szövegű emléktáblát helyezi el: „Ezen hajóállomás épülete közelé­ben állott azon régi hajóállomás, amelynél 1848. október 18-án kötött ki hajójával Kossuth Lajos és lépett először Esztergom földjére. Ez alka­lommal keletketkezett az „Esik eső ka­rikára" kezdetű híres Kossuth nóta. Emlékül elhelyezte Esztergom szab. kir. m. város közönsége Kossuth Lajos halálának 50 éves évfordulója alkal­mából." O.A. jy a -7H ).r íí^A / UQJ M ii ») >' » V^ J-í'f, * • -i^ . .~ .,y A^^ * o^r^. | • rí; Í zTJ^^^^j/^^ ^ r 4 ^^ li KOSSUTH meghalt. srfffcJi, u-tlíorplá ftiiorUtunk, Mi dh! leírjuk i (tliui jtlcuU* bírom njiit, míl t«k nmtoúl »«rt. » huátu' fa«Ik ír—t:*? " ' PAUrnWi 4. Ka if JlrftVAMu,

Next

/
Oldalképek
Tartalom