Esztergom és Vidéke, 1994

1994-03-10 / 10-11. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 5 A városrendezés kérdőjelei melyet felparcelláztak. Ezt az ÁRT a víziturizmus számára javasolta megtartani. A hozzászólók az intenzív területfelhasználást részesítették előnyben. A foghíjak, a tetőterek beépítésével legalább 10 évig korlátlan az építési lehetőség. Ezzel eltüntethetők a városkép sebei, s eltűnnek a lapostetős házak is, A Mária Valéria híd újjáépítéséért is többen síkraszálltak. A híd hiányából következik, hogy viszonylag kicsi a város átmenő forgalma. Március 2-án, szerdán este a Technika Háza nagytermében tartották a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szervezete (MTESZ) és az Esztergom Barátainak Egyesülete (EBE) fórumát, melynek témája Esztergom város Általános Rendezési Tervének tervezési koncepciója volt. Molnár Attila Ybl-díjas építész, a VÁTI irodaigazgatója ismertette a terv fő fejezeteit, majd Balázs László városi főépítész értékelte az eddig beérkezett lakossági véleményeket A hozzászólók: Kund Ferenc alpolgármester, dr. Nemes Tamás városi tisztiorvos, Kisszölgyémi Gyula mezőgazdász, Kottász István mérnök, Homor Kálmán mérnök, Németh János közgazdász, Kun János tervező mérnök, Koditek Pál utazási irodavezető mind a terv fontosságára, egyes részleteinek lényegére utaltak. Azzal a céllal, hogy olyan ÁRT koncepció szülessen, mely a széles közmegegyezés talaján áll. Arra kérték a tervezőket, hogy olyan idő- és rangsort állítsanak fel, melynek megvalósítását ,jó szívvel" ajánlhatják aváros figyelmébe. Az önkormányzattól pedig azt várják, hogy a város számára járható útról soha ne térjen le. Az is megfogalmazódott hogy a közösségi célú területeket ne „kótyavetéljék" el, mint a Helemba-szigetet A jelenlévők felkérték a tervezőket hogy tegyék még kézelfoghatóbbá a híd építésének rövid- és hosszútávú előnyeit. Az a város számára nem alternatíva, hogy majd valamikor, 15-20 év múlva lesz egy új híd! A városnak a Mária Valéria hídra szüksége van, még egy későbbi nagy teherbírású híd mellett is! A 11-es út városon áthaladó szakasza úgyszintén neuralgikus gond. Fontos, hogy ne elkerülő, hanem tehermentesítő útról beszéljünk - a kisrégiós gazdasági tranzitforgalom és a turisztika miatt. A turizmus fejlesztését illetően az első helyen a gyógy- és termálturizmus szerepel. A legrövidebb idő alatt szükségesnek látják a termálvíz-kincs tudományos igényű elemzését. Nemzetközi adatok szerint a turizmusban a „nap-víz motiváció" a meghatározó! A gyógy- és termálturizmus a munkahelyteremtésben és az ellátottság javításában is jelentős szerephez juthat. A Prímás-sziget területfelhasználását illetően az új fürdőtelep helyét a középső részen javasolják. A város számára most jó alkalom kínálkozik, hogy a szigeten csereingatlanok és vásárlások révén egybefüggő területeket alakítsanak ki. A hozzászólók azt kérték a tervezőktől, hogy állítsanak fel megvalósíthatósági sorrendet, megkönnyítve ezzel a döntéshozók munkáját hogy az ÁRT kezükben eszköz lehessen. Továbbá fontos, hogy az ÁRT időszakonkénti felülvizsgálata során az alapvetéseket ne lehessen „sutba dobni". Ezek: a Mária Valéria híd szerepe, a hévíz-termálturizmus, kereskedelmi utak találkozása, tranzitszerep... A fórum résztvevői, az EBE és a MTESZ szakemberei írásos ajánlást is készítenek, melyet néhány napon belül átadnak a tervezőknek és az önkormányzati képviselőknek. Addig is készséggel várják az egyesületi tagok, a városi polgárok őszinte, jövőbe mutató véleményét javaslatait Az Általános Rendezési Terv a várospolitika része, melynek révén megfogalmazódhatnak igények, legyen az közműépítés, az árvízvédelem, a zöldterületek, az intézmények, a közlekedés, a lakásépítés, az üdülés-idegenforgalom, az ipartelepítés ügye. (Pálos) Az MDF jelöltje: Grosics Gyula Március l-jén a dorogi József Attila Művelődési Központban tartott politikai nagygyűlésen találkozott választóival Grosics Gyula, az egykori aranycsapat tagja, a Komárom-Esztergom megyei 5. választókerület MDF-képviselőjelöltje. A találkozó után arra kértük, mutatkozzék be az Esztergom és Vidéke olvasóinak. - 1926-ban Dorogon bányászszülők gyermekeként születtem. Esztergom-Táborban négy évig a szaléziekhez jártam, majd két évig az esztergomi kereskedelmi iskolába. Anyám mindenáron papot akart belőlem nevelni, ezért be kellett volna iratkoznom a bencés gimnáziumba. A dorogi plébános is közbenjárt érdekemben, a csapat győzelmei voltak, hanem a mi győzelmeink. Mi, magyarok vertük meg az angolokat. Ez több volt mint sport. A csapat óriási külpolitikai tényező is volt. így tudták, hogy Magyarország is létezik, egyáltalán a világ mely táján található. Igaz, 1954 novemberétől 1955 decemberéig az ÁVH vendégszeretetét „élveztem." Kémbotrányba keveredtem, ami abban az időben oly egyszerű volt mint esős őszön pocsolyába lépni. két gyönyörű szakaszát e megyében töltöttem, Dorogon és Tatabányán. A felkérés bennem ezeket az érzelmeket szította fel. Ezért gondolkodás nélkül igent mondtam. Korábban azt hittem, az én életemben már nem következik be a többpártrendszer. Mivel ez mégis bekövetkezett a szolgálatot nekem is vállalnom kell. - Milyen programmal lép választói elé

? -Esztergom 1945 előtt nemzetközi hírű és jónevű iskolaváros és megyeszékhely volt. Történelmi hagyományait ápolta. Ezeket azonban 45 után elsorvasztották. Elszürkült. Goromba kifejezéssel élve halálra volt ítélve. Ennek eredménye most mutatkozik meg: a közöny, a tespedtség. Hagyományait nem tudták pótolni. Helyette nem tudtak mást adni. Az elmozdulást a Suzuki felépülte némiképp jelzi, és bizonyára befolyásolja a későbbi fejleményeket. De említhetem a térségre kiterjedő telefonhálózat-fejlesztési programot is. Természetesen a forgalomelterelő út kiépítése is sürgető feladat És az oktatás ügyét is nagyon fontosnak tartom. Meghívtam Esztergomba Fekete György államtitkárt Kálmán Attila államtitkárt továbbá szeretném megnyerni Fűt Lajost is. Dorogra pedig Lezsák Sándort és ha tudom, Boross Pétert. Olyan embereket akik egy-egy ágazatban szakemberek. A mi választókörzetünk sok ágazatot ölel fel. Találkozóimon mindig szóba kerül a magyar sport múltja és ami ennél is fontosabb: jelenlegi helyzete. A falusi lakosság egészségének helyzetét és a fiatalság sportolási lehetőségeit úgyszintén a szívemen viselem. Azt szeretném elérni, hogy az utóbbi három és fél év nagyszerű eredményei (tornatermek, uszodák, sportpályák építése) folytatódjanak. Ott kell folytatnom, ahol játékosként abbahagytam. (s-j.) Nem vagyok politikus, csak szeretek politizálni. Életem döntő része szolgálatban telt el. Alárendelve egészen kis közösségek óhajainak, illetve a nemzet érdekének. S amikor lehetőségem adódott arra, hogy a sportban belém rögződött módon ezt a szolgálatot más területen folytathassam, vállaltam a kihívást A kommunizmusban az a legroszszabb, ami utána következik, amit el kell takarítani. Ebből vállaltam részt amikor az MDF tagjaként 1989-90ben az előző választások során is jártam az országot s számos nagygyűlésen vettem részt. A mostani választások előkészületei során telefonon kértek fel a jelöltségre. Mellbevágó volt Másutt gondolkodási időt kértem volna. Életem de elkövetettem azt a gyalázatot hogy nem mentem el időben a nyári beiratkozásra. Anyámnak ez egy nagy tragédia volt. A fekete szín iránti vonzalman azóta is megmaradt csak nem reverendaként hordtam, hanem dresszként. Annak idején vonattal jártam be Dorogról Esztergomba. De Párkányba is sokszor átmentünk. Dorogon kezdtem védeni. Pályafutásom onnét ívelt fel, s lettem az aranycsapat tagja. Eredményeinket a Rákosi-rendszer a maga javára manipupálta. Az a szolgálat, amit az aranycsapat tagjaként vállaltam a nemzetért - a XX. század legnehezebb periódusában - túlnőtt a sporton. Áz a csapat sikereivel egy kicsit felvidította a kegyetlen hétköznapokat. A sikerek nem