Esztergom és Vidéke, 1994

1994-02-24 / 8. szám

ESZTERGOM ES VIDEKE 3 Mint előző számunkban jeleztük, Esztergom város képviselő-testülete rendes ülésére készült február 17-én, számos, aktuális napirendi pont megtárgyalásának szándékával. Az ülés a szokott időben el is kezdődött - bizonyos különleges körülmények közepette: jelen volt a Magyar Televízió forgatócsoportja, amelynek tagjai felvételeket - ún. vágóképeket készítettek a városról szóló filmjükhöz. (Lásd erről külön írásunkat a második oldalon!) A tárgyalandó napirendi pontokon kívül dr. Könözsy László polgármester két beterjesztendő pontról kért szavazást: Saját erős rész vállalása a Vaszary Kolos Kórház címzett támogatásához, illetve Kasicska Ferencné Kőrösy kollégiumi igazgatónő felmentési kérelme. A képviselők napirendjükre vették az előterjesztéseket. Ezután a polgármester a két ülés közti eseményeket ismertette. Szó esett ekkor is - többek között - a helyi autóbuszjáratok változásairól. (A változások okairól: hetedik oldal.) Második napirendi pontként a képviselők a Saját erős rész vállalása a Vaszary Kolos Kórház címzett támogatásához kérdését tárgyalták. Mint elhangzott, az 1994. évben indított címzett támogatásoknál szerepel a Vaszary Kolos Kórház rekonstrukciója 1 millárd 800 millió forintos tervezett költséggel. Az ülés idején volt egy napos az az információ, hogy a közeljövőben fognak er nek lfogadásáról dönteni. Nagy esély van arra, hogy Esztergom megkapja ezt a címzett támogatást a következő 4 évben, amennyiben a város a 10 %-os saját erős részt, valamint az esetleges többletfenntartási költséget is vállalja. 1994-ben indulna ez a címzett támogatás. A téma kapcsán komoly vita alakult ki. Brassai György képviselő azt kérdezte, hogy a régió többi települése mennyit vállalt ebből a rekonstrukcióból? Ók is ugyanúgy igénybe veszik a kórházat, mint Esztergom lakosai. Juhász Józsefné képviselőasszony szerint jó lenne a címzett támogatás elnyerése - ha minden nehézség nélkül meg tudnának felelni a kötelezettségeknek a következő négy év során. De a testületnek, mielőtt döntene, tájékoztatást kell kapnia: milyen jellegi ez a rekonstrukció? Mit jelentenek a többletköltségek? Horváth Sándor képviselő kérdése: mit vállalna a megye? Balogh Péter alpolgármester elmondta, hogy a tanulmányterv készítendenciát nézve látható, hogy az egészségügy piaci alapon fog működni. Ma is, és később mindinkább a társadalombiztosítás finanszírozásából kell fenntartani a kórházat. Kund Ferenc alpolgármester arról a szempontról beszélt, hogy a világkiállítás időtartama alatt megnövekszik a forgalom. Fontos tudni, hogy a baleseti és kórházi ellátás Budapest körzetében, és ahol a balesetveszély megnövekszik, milyen lehetőséget kínál. Dr. Etter Ödön képviselő hozzászólásában elmondta, hogy nemrég szavazott a testület arról, hogy a kórházat átadja a megyének. Azért kellett átadTudósítás a testületi ülésről tőinek szakvéleménye alapján működési többletköltséget nem igényel a rekonstrukciós program, melynek során új sebészeti műtőblokk és vele kapcsolatos intenzív pavilon készül, szó van mosoda, étterem és konyha építéséről. A cél az, hogy kisebb energiafelhasználással tudjanak működni. Ez mintegy garancia arra, hogy a többletműködési költség csak esetleges lesz. Az előterjesztés alapján a város vállalásai folyamatosan növekednének. Nagyfalusi Tibor, Sipos Imre képviselők a fizetendő hitelkamatokról és hitel nagyságáról érdeklődtek mint megtudtuk Bauer Lajosné irodavezető asszonytól, az 1996-os törlesztés 67 millió Ft, 1997-es 59 millió Ft (EZ természetesen prognosztizáció.) Dr. Könözsy László polgármester abból indult ki a szélesedő vitában, hogy ezt a címzett támogatást Esztergom városa kérte. Szerinte a fejlődési ni, mert nem volt pénz a fenntartására, és a következő évben semmit nem tudnak ráfordítani. Most megint kell hozni egy döntést, mert a kórház nagy fejlesztésre szorul, ehhez kell pénz. Nem fog-e összeomlani Esztergom költségvetése? Ha Esztergom városa eladósodik, azt a testületen fogják számonkérni! Sipos Imre, aki a megyegyűlés tagja, a következőkről szólt: Esztergom város kórháza körülbelül 110 ezer lakos ellátását biztosítja. Az a probléma, hogy ha a Megyei Közgyűlés döntési lehetősége szóba kerül, akkor a nyugati régió képviselői nem állnak úgy Esztergom mellé, ahogy azt Esztergom elvárná. Ez a többség! Kétharmad! Végül a következő döntés született: Esztergom város képviselő-testülete fenntartja magának a pályázattól való elállás jogát, amennyiben a Megyei Önkormányzat, mint kórházfenntartó nem megfelelő mértékben veszi ki részét a saját erős rész biztosításában, valamint nem vállalja az esetleges működési többletköltségeket. A nem mindennapi súlyú határozati javaslatot a képviselő-testület 7 igen szavazattal, 1 tartózkodással elfogadta. A követekező napirendi pont, az 1993. évi önkormányzati költségvetésről szóló rendelet módosítása nem jelentett ekkora gondot; a részletes és pontos előterjesztést egyhangúlag jónak ítélték. Itt kell megemlítenünk, hogy dr. Könözsy László ekkor fejezte ki külön, nyilvános köszönetét a Pénzügyi és Költségvetési Iroda dolgozóinak és az irodavezető asszonynak, Bauer Lajosnénak az ez évi költségvetés elkészítése folyamán végzett nem mindennapi erőfeszítéseikért. Nem volt gond a hitel- és kamattörlesztésről szóló képviselő-testületi határozattal sem. Némely részlet értelmezése után a képviselők - egy ellenszavazattal - erre is igent mondtak. A lényeg: az 1994. évi önkormányzati költségvetés egy része hitel. A hitelintézetek garanciát várnak arra, hogy a törlesztő összegeket és kamatokat a többi fejlesztési kiadást megelőzően állítja be költségvetésébe Esztergom városa. Jó másfél órán keresztül foglalkoztak a szenátorok a települési képviselő fel adataellátásához kapcsolódó költségek térítéséről szóló, többször módosított rendelettel. Apró részletekbe menő viták után végül mégsem történt rendeletmódosítás. Az elkövetkező szünetben az elromlott fűtés miatt a létszám annyira lecsökkent, hogy az ülés folytatására nem volt mód. Dr. Könözsy László polgármester az ülést elnapolta, javaslata alapján a képviselők legközelebb március 3-án találkoznak. - referens Esztergom Város önkormányzata 1994-et - többek között - az energiatakarékosság évének szenteli. A város energiaköltségeinek csökkentését célzó pályázati anyag benyújtásában az elsők között volt a sorban. A sikeres pályázat révén szakemberek felméréssel, szakvéleménnyel, tapasztalatok átadásával segítik a város energiagondjainak megoldását A lakossági fogyasztást nem számítva az önkormányzat éves energiaköltsége jelenleg közel 180 millió forint. Ennek csupán egy része a közvilágítás, mely évente közel 22 millió forintba kerül (a jelenlegi fényforrásokkal és árakon). Ismert tény, hogy ezen energiatakarékos fényforrások felszerelésével lehet(ne) csökkenteni. A szakembergárda a legjobb úton halad afelé, hogy megfelelő módot találjon a megvalósításra. Mei> bizony ez a megtakarítási mód komoly ráfordítást igényel. Olyan világítótesteket gyártó és szerelő cégekkel léptünk kapcsolatba, mint az EKA-Leimen Rt., a Tungsram-Schráder Rt., vagy a Credilux. Mindannyian más-más módon hiteleznék meg a beruházás költségeit, melyeket a keletkezett megtakarításból kellene visszafizetni. Szóba jöhet még az ún. „német beruházásban, saját befektetésként építené ki az energiatakarékos üzemű hálózatot, melyet a város ugyancsak megtakarításból fizetne vissza. Egyelőre még csak a megoldást keressük. Döntést, kellő előkészítettség után, a képviselő-testület hoz. Ha világít, akkor fogyaszt, ha nem világít, sötét van? Mi az? (És az sem mindegy, mibe kerül!) szénsegély"-program pályázata is. Ez ugyancsak az energiatakarékosságra történő beruházásokra vonatkozik. Ebben az esetben csak a költség 85 %-át lehet elnyerni, max. 30 millió forintot, a többit önerőből kell „állni". Továbbá tárgyalásokat folytattunk az ÉDÁSZ Rt. Tatabányai Üzletigazgatóságának szakembereivel is. Tekintettel a jelenleg adott helyzetre, a hálózat állapotára, a meghibásodások gyakoriságára, meggondolandó, hogy esetleg az Áramszolgáltató önmaga hitelezne a városnak, és saját De, amíg erre sor kerül, addig is az ÉDÁSZ Rt. képviselőivel megállapodást kötöttünk a fogyasztás mérésére, annak leolvasására, elszámolására és a megfizetés módjára vonatkozóan. A megállapodás része, hogy a nem világító lámpákat a lakosságnak kell bejelentenie, egyrészt a Városháza Városüzemeltetési Irodáján (313000/54), másrészt az ÉDÁSZ ügyfélforgalmi irodáján (Lőrincz u. 10. Telefon: 312-984), és az Üzemvezetőségben (Budai N.A. u. 28. Telefon: 313-499). A bejelentéseket levélben, személyesen, vagy telefonon meg lehet tenni, névvel és címmel ellátva. A lakossággal történő együttműködés bizton meghozza a várt eredményt, a hibák mielőbbi kijavítását, melyet az ÉDÁSZ Rt. a bejelentést követő 8 napon belül garantál. Tárgyalások folynak a távhőszolgáltatás módosítására vonatkozóan is, elsősorban a lakosság költségeinek csökkentését megcélozandó. Szóba került a Dorogi Hőerőműtől történő „elszakadás", és saját gázfűtésű fűtőmű létesítése is.Elképzelhető, hogy ez a megoldás villamosenergia-szolgáltatással is bővíthető. Ebben az esetben a fűtés az úgynevezett „hulladék" energiával történne. Részvénytársasági forma esetén az ÉDÁSZ Rt., az EGÁZ Rt. és további befektetők jöhetnek számításba. Mindez még a jövő dolga. Mi próbálkozunk, keressük a megoldásokat. A cél a költségek csökkentése. Horváthy Borbála, a Polgármesteri Hivatal beruházója