Esztergom és Vidéke, 1994

1994-02-10 / 6. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE HÍREK— ESEMÉNYEJfet® Hírünk a világban Érdekes levelet hozott a napokban a posta. Párizsi magyar barátunk fordítással foglalkozik. Legutóbb egy többnyelvű újságnak dolgozott. A Les enjeuxde l'Europe általában francia-angol-német nyelven jele­nik meg; időnként azonban van más nyelvű változata, mutációja is. Aha­vilap decemberi száma francia-né­met-magyar nyelvű; e számban ol­vasható egy cikk, három nyelven, Cambrai és Esztergom kapcsolatá­ról. Ebből az írásból idézünk az aláb­biakban. „Rosszul indultak Cambrai váro­sa és a magyarok közötti kapcsola­tok. A cambrai-i kegyelet bölcsőjét, a Saint-Géry du Mont des Boeufs apátságot magyar lovagok rombol­ták le a X. században, így akartak bosszút állni egyik vezérük halálá­ért. A kapcsolatok békésebb útra tere­lődtek a XfH. században, amikor is Villard de Honnecourt, cambrai-i építész megbízást kapott az Eszter­gomhoz közeli Pilis hegység apátsá­gának megépítésére. Nem tudni, hogy a magyar Erzsé­bet királynő őrajta keresztül ismer­te-e meg Cambrai nevét; tény az, hogy neki köszönhető a Cambrai vá­rosában lévő katedrális felépítése, ennek emlékét őrzi itt az 1993 tava­szán a királynő nevére átkeresztelt utca. Talán Erzsébet királynő gesztusá­nak köszönhető, hogy Cambrai la­kosai 1957-ben befogadták a meg­torlás elől menekülő 400 áldoza­tot?... Cambrai egyik lakosa ismerte ezt a történetet és szerette Magyaror­szágot. Jean Descarpentries, aki ma­gyarországi utazásai során ismerke­dett meg az országgal, létrehozott egy francia-magyar baráti társasá­got, majd testvérvárosi kapcsolatok létesítését is szorgalmazta a két vá­ros között. Ehhez hozzásegített az is, hogy Esztergomban volt már élő baráti kapcsolata, jól ismerte Simon Tibort, a korábbi polgármestert. Cambrai városa több testvérkap­csolatot létesített a francia nyelvte­rületi politikának köszönhetően. Az USA-beli Louisiana államban Hou­ma, a kanadai Quebec tartományban Chateaugay, Németországban Kamp-Lintfort, Nagy Britanniában Gravesham a testvérvárosok. Az Esztergommal való kapcsolat létre­hozása is várospolitikájuk részét ké­pezte, mivel szándékukban állt egy európai, korábban kommunista or­szág városával összebarátkozni. A nyelvi nehézségek ellenére a társaság, s az egyik lelkes alpolgár­mester hatásos közreműködése le­hetővé tette azt, hogy cambrai-i és esztergomi sportolók, zenészek, énekesek, vállalkozók között is ba­ráti kapcsolatok alakuljanak ki. Tapasztalhattuk, hogy cambrai-i vezetők saját költségükön utaztak Esztergomba, és ingyen szakvéle­ményt készítettek a Vörös Hadsereg régi épületeiről; hallhattunk arról, hogy a két kórház orvosai kölcsönö­sen felkeresték egymást. A hivatalos kihirdetés - aláírás ­1992 áprilisában és májusában tör­tént meg. 1993 végén elmondhatjuk: a kap­csolatok gyümölcsözőek, a camb­rai-i Egyetemi Központban újra ta­nítják a magyar nyelvet, a francia nyelv oktatása is fejlődik Eszter­gomban. Összefoglalásképpen: a két város kapcsolata szép, példamutató törté net..." Végre azzal foglalkozhatom, amire vágyom... Magas, ötvenes férfi, szakáll, visz­szafogott öltözködés. Halk, keveset beszél. Ügyel a lényegre. Balázs László január elsejétől Esztergom főépítésze. - 1962-ben szereztem diplomá­mat, építész vagyok. Budapesten élek, eddig állami tervintézetekben dolgoztam. Családomról: feleségem rokonszakmában dolgozik, szocio­lógus. Három gyermekünk van. - Mivel foglalkozott korábban? - Tervezéssel. Buváti, KÖZTI, Lakóterv, Iparterv - a tervezőintéze­tek nevei is mutatják, hogy foglal­koztam lakó- és középülettervezés­sel, ipari épületekkel, városrende­zéssel és építészeti kutatással. - A főépítészi munkakörök nem olyan régen jöttek létre, bár már korábban is szükség lett volna rá­juk.. Ez az első ilyen jellegű megbí­zatása? -Főállásban igen. Engem a város­rendezés mindig is érdekelt. Ez az első ilyen jellegű állásom, de né­hány korábbi budapesti pályázat anyagát is ismerem. - Miért választotta Esztergomot? - Két okból: szakmai okom az, hogy 30 éves tervezői gyakorlatom nem nagyon tudom kihasználni, mi­vel egyre kisebb az esélye annak, hogy megfelelő tervezési felada­tokhoz jussak, jussunk. Itt pedig komplex módon alakíthatjuk egy város képét. Egyéni ok - ez mögött érzelmi okok is vannak - ismerem és szeretem is a várost, családi kirán­dulásaink során gyakran keressük fel. Első éves egyetemista korom­ban féléves tervezési feladatom Esztergommal volt kapcsolatos: a szigeti könyvtár mellé terveztem egy múzeumépületet. - Milyennek látja Esztergomot? Utca keresztelő. Felhívás! Kedves gyerekek! Egy kis játékra hívunk Bennete­ket a Petőfi moziba! Jó filmeket, szórakoztató, tanul­ságos perceket ígérünk, s a játék végén akár egy-egy versenybicik­lit is nyerhettek! Ezért nem kell mást tennetek, mint három alkalommal kitöltene­tek egy-egy kérdőívet, amelyet a látott film alapján állítottunk össze. Ezt a feladatlapot vetítés előtt adjuk kezetekbe! A lapokat - kitöltés után - a mozi előterében lévő, vagy az is­kolákban elhelyezett gyűjtőurnák­ba dobjátok be! A játékot két korosztály részére szervezzük: 13-14 éveseknek (7. és 8. osztá­lyosok) és 14-18 éveseknek (középiskolá­sok). Első találkozásunk ideje: febru­ár 17; délelőtt az általános iskolá­sokat, délután a középiskolásokat várjuk. A részletekről bővebben tudósítanak plakátjaink! Gyertek!!! A játék rendezői (Petőfi mozi, Városháza Oktatási Csoportja) - Hasonlóan szerencsétlen dol­gok történtek itt az eltelt 50 év alatt, mint a többi magyar városban. - Halmozottan hátrányos helyze­tű volt mindig Esztergom - ebből is van kiút? - Azt hiszem, igen. Ugyanis erre a városra - ez most szerencse... ­nem telepedett rá a korábbi politikai hatalom, nem tette le elmozdíthatat­lan politikai szimbólumait. - Ha meghallják, hogy főépítész, sokaknak azonnal a híd ügye tolul a szájára. Ön hogyan látja? - Mindenképpen fel kell építeni. Érzelmi és racionális okoból egya­ránt. Méghozzá eredeti formájában! Az már más kérdés, hogy a forgal­mat hogyan, merre vigyük, mikor készülne el a tőle független új, vas­úti-közúti híd. Esztergomtól elsza­kadt vonzáskörzetének fele. Nem­zeti érdek - a határon túli magyarság érdeke - a híd újjáépítése, és érdek a jövő számára is. Persze, rögtön a politikánál tartunk... - Az Ön esztergomi „ helyfoglalá­sa" egybeesik egy nagyon jelentős dolog, az Altalános Rendezési Terv létrejöttével. Hogyan értékeli a ter­vet? - Azt elmondhatjuk, hogy a múlt héten a Környezetvédelmi és Tele­lepülésfejlesztési Minisztériumban a legmagasabb szintű szakmai zsűri adott bizalmat a tervnek. S bár a végső szó a képviselő-testületé, na­gyon fontos a tény, hogy a szakma kiállt az ÁRT mellett! - Ez nyilván érdekes munka lesz. - Igen! Együtt a lakossági, ható­sági egyeztetésekkel. Ez a tevékeny­kedés, a közösen-gondolkodás a korszerű városrendezés műfaji sajá­tosságai közé tartozik. - Ez a munka nem lesz zökkenő­mentes. Millió érdeket kell össze­hangolni - de sikerülnie kell. Kívá­nok jó munkát és kérem, folyamato­san keressük egymást! A kérdezőnek óhatatlan az érzése: nehéz feladat, de nemcsak szakmai, hanem emberi okokból is. Bizalmat­lanság? Tartózkodás? Korábbi kez­deményezések után ismét - fentről? Nem egészen. Tolmács-szerep, part­neri, személyes hatás, empátia kell ehhez a munkához. Mindannyi­unk: Esztergom és az esztergomi­ak érdekében. Gratulálunk! Február 25-én házasságot köttöttek: Ordó Bernadett és Vas György.

Next

/
Oldalképek
Tartalom