Esztergom és Vidéke, 1994

1994-02-10 / 6. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE • Mi lm térségünk iparával? (IL) Beszélgetés Ilcsik Ferenc minisztériumi titkárságvezetővel Lapunk előző számában olvas­hatták, hogy Esztergom és környé­ke ipari átalakulása az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztériumot is fog­lalkoztatja. Ilcsik Ferenc, a minisz­térium Állami Vagyonkezelő Rt. Koordinációs Titkárságának veze­tője elmondta, hogy a korábbi esz­tergomi állami vállalatok helyén újonnan szerveződött gazdasági tár­saságok, korlátolt felelősségű társa­ságok, részvénytársaságok kezdték meg a termelést. Azt is megtudtuk, hogy a Magyar Viscosa Rt-t csak reorganizáció után lehet privatizál­ni. Ujabb kérdéseink: - Hogyan vélekedik a minisztéri­um térségünk iparáról, hogyan tud segíteni? - Ha a gazdasági helyzettel és a munkaerő-piaccal foglalkozunk, a nagyobb régióból érdemes kiindul­ni. Komárom-Esztergom megye az ország legkisebb megyéje, az ipar­ban foglalkoztatottak száma har­minckettőezer. A munkanélküliség Esztergom-Dorog térségében a leg­súlyosabb, bár lassan csökken. A minisztériumba érkező jelentések szerint a megyében megindult az ipari termelés növekedése. Az el­múlt év hasonló időszakához képest 6,9 százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy az ipari szerkezetváltás már érzékelhető. 1993. december 31-ig megtörtént az állami vállalatok gaz­dasági társaságokká alakítása, így megindulhat a privatizáció, és a tu­lajdonváltozás újabb élénkítést eredményezhet Ez a folyamat a kormány középtávú iparpolitikai koncepciójában megfogalmazottak szerint megy végbe. Rövid távon a válsághelyzet megoldása a cél. Kö­zéptávon a leépülés megállítása, il­letve a növekedési pályára való át­állás, hosszú távon pedig a világ­gazdasági felzárkózás. Átmeneti segítő eszközökkel ren­delkezünk: szervezeti átalakítás, válságkezelés, átmenetileg vagy tartósan állami tulajdonban maradó vállalatok irányítása - piaci érték­ítélettel. Az iparpolitika további tartós se­gítő eszközei: beruházásösztönzés, vállalkozásösztönzés, ipar- és piac­védelem, foglalkoztatáspolitika, exportösztönzés, regionális fejlesz­téspolitika, vállalkozásösztönzés, az iparpolita és a környezetvédelem összehangolása. - Mit jelent Esztergom számára az AMP cég beruházása? - Az „Aircraft Marine Product" céget 1941-ben alapították Harris­burgban, az USA Pennsylvánia ál­lamában. A konszern 200 üzemével a világ szinte minden pontján jelen van, s az elektronikában vezető he­lyet foglal el; 22.000 dolgozót fog­lalkoztat. Európában 15 országban van jelen, például Frankfurtban, Pá­rizsban, Londonban, Barcelonában, Stockholmban... Az AMP termékei megtalálhatók a nagy számítógé­pekben, a számítógép-perifériák­ban, a szövegszerkesztő rend­szerekben. A hírközlés, a repülés­technika és az űrkutatás ugyancsak számtalan AMP-terméket alkal­maz. A korszerű háztartási berende­zésekbe, a szórakoztató elektronika termékeibe, a gépjárművekbe szin­tén AMP csatlakozókat építenek be. A felhasználási területek felsorolá­sa szinte kimeríthetetlen, hiszen 150 termékcsaládjukban 130.000 féle alkatrészt gyártanak: telefon, computer, telefax csatlakozó, félve­zetők, nagy bonyolultságú integrált áramköri elemek. Az esztergomi beruházással az AMP Hungary Termelő Kft. első­sorban a fröccsöntő és sajtoló-szer­számok gyártására specializálódik. A későbbiekben különféle elek­tromos csatlakozók és szerelt kábel­kötegek gyártására is sor kerül. Az esztergomi üzemcsarnok 3250 négyzetméteres területe 300 fő ré­szére ad foglalkoztatási lehetőséget. A beruházás 520 millió forintba ke­rül, ebből 300 millió az épület, és 220 millió a gép, az eszköz, a szer­szám.. Reméljük, hogy az esztergomi gyár méltó tagja lesz a nagy világ­cégnek. A Suzuki után újabb ipari értékkel gazdagodik városunk. Ta­lálkozzunk rövidesen - a gyárava­tón! Szerkesztői megjegyzés: írásunk előző részében említett törvények: 1992. évi LIV. törvény, az időlege­sen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről. (Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentése, a szociális piacgazdaságnak megfele­lő tulajdonviszonyok létrehozása érdekében az Országgyűlés az ál­lam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről, hasznosítá­sáról, kezeléséről, védelméről szóló törvény.) 1992. évi LHI. törvény, a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról. (Az Országgyűlés az állam tulajdonában lévő vállal­kozói vagyonból tartósan állami tu­lajdonban maradó vagyon kezelése, hatékony működtetése és az alapve­tő gazdaságstratégiai célok elérése érdekében alkotta törvény.) (Pálos) Újra a vármegyeházán! Külföldi magyar szólisták a szombati koncerten Február 12-én, szombaton este 19 órakor az egykori vármegyeháza dísztermében rendezik meg a városi szimfonikusok 6. bérleti hangver­senyét. A „Pro Urbe" díjas zenekar és a „Művészeti díjas" Balassa Bálint Vegyeskar mellett ezúttal külföldi magyar szólistákat is megismerhet a közönség: Polgár Bernadettet (gi­tár) és Polgár Magdalénát (hege­dű). A Polgár család Zágrábban él. A testvérek közül - tizennégyen van­nak - többen a zenét választották, és Európa több országában tanul­tak. Az esztergomiak Polgár Imre Ausztriában élő mérnök révén ke­rültek velük kapcsolatba. O Esztergomban, a ferences gim­náziumban érettségizett és a Zene­dében Baranyai Irén csellista tanít­ványa volt. E kapcsolat a mai napig él, és Polgár Imrével testvérei is eljönnek Esztergomba. Világot járt, ismert művészek! Polgár Bernadett gitárművész Olaszországban tanult, tőle Fr. Mo­lino e-moll gitárversenyét hallhat­juk. A gitár divatos hangszer, a Zene­dében is oktatják, így a gitármű­vésznek bizonyára sikere lesz. Polgár Magdaléna hegedűmű­vész Bécsben tanult. Max Bruch g­moll hegedűversenyét (Op.26)játsz­sza. Max Bruch a század elején a berlini zenei élet irányítója volt Szimfóniákat, versenyműveket, ka­maraműveket írt. A művészek leginkább g-moll hegedűversenyét játsszák. A háromtételes mű első részében virtuóz szóllamokat hallhatunk, a második rész lírai, míg a harmadik tétel erőteljes, lendületes, friss hatá­sú. Zenekarral együtt szép élményt nyújt. A szombati koncert harmadik nagy darabja Franz Schubert: G-dúr miséje, melyet énekkarral, Szendrő Júlia (szoprán), Bon Tibor (basz­szus), Basky István (tenor) szólis­tákkal és zenekari kísérettel hallha­tunk Vezényel: Reményi Károly zene­igazgató. A bérleti hangverseny 6. előadása különleges zenei csemegét ígér. A Polgár testvérek révén világszínvo­nalú gitár- és hegedűjátékot hallha­tunk, a zenekar és az énekkar pedig mindig kellemes Schubert-muzsi­kával tölti meg a hangversenyter­met. Ezúttal a volt vármegyeháza dísztermében! (pálos )

Next

/
Oldalképek
Tartalom