Esztergom és Vidéke, 1994

1994-02-03 / 5. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Már tervezik a Budapest - Esztergom gyorsforgalmi utat - nyilatkozik a kabinetfőnök Az Esztergomi Kereskedelmi és Ipar Kamara legutóbbi dorogi tagozati ülésén is felvetődött az EsztergomDorog-Budapest közút korszerűsítése, továbbá a térségünket a Felvidékkel összekötő Duna-híd mielőbbi felépítése. A térség gazdasági fellendülése a fenti infrastrukturális fejlesztés nélkül reménytelen. A kamara e gondok megoldása érdekében megkereste a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumot, ahol személyes megbeszélésre is sor került. Január 28-án, pénteken délelőtt a minisztériumban dr. Sztojanovits Iván helyettes államtitkár, a miniszter kabinetfőnöke fogadta Engelbrecht József kamarai elnököt és e sorok íróját. A megbeszélésen részt vett Farkas György minisztériumi tanácsos is, a téma szakértője. A több mint egyórás tárgyalás során közös nevezőre jutottak abban, hogy Esztergom fejlődése, ipari, közlekedési, idegenforgalmi helyzetének javulása összeforr a fővároséval. A minisztérium elismeri e fejlesztések jogosságát, és mindenekelőtt a közúti fejlesztésben nyújt támogatást. A közlekedési tárca elkészítette a Budapest-Esztergom gyorsforgalmi út koncepcióját. A bemutatott tervrajzon a minden települést elkerülő gyorsforgalmi út a két település határa között 35 kilométer. A mai közlekedési technikával ez nem több 30 percnél. A tervezett útvonal mindkét bekötő szakasza megvan. Esztergomnál a tavaly kiépült 1117-es (Suzuki) út, Budapestnél az Angol temető környékén, a solymári leágazásnál. Sőt Esztergomtól ez évben megindul a Dorogot elkerülő szakasz építése, mely I. ütemként a kesztölci elágazásig tart, 5,4 kilométeren. Ez 1995-re készül el. A pénzt a minisztérium adja. A második ütem 21 kilométer: Kesztölc alatt, Piliscsév mellett a Kopasz-hegyen át, Piliscsaba és Pilisvörösvár felett a Nagy-Kopasz-hegy észak-keleti oldalán vezet és a solymári elágazásnál csatlakozik a mostani 10-es úthoz. Onnan már a főváros dolga az útkorszerűsítés, amely újabb 5,5 kilométert jelent. A közlekedési tárca terveit a Környezetvédelmi Minisztérium is megkapta, várják beleegyező válaszukat. A II. ütem több mint négymilliárd forintba kerül, forrása az útalap. Legalább ilyen fontos a Duna-híd kérdése is. Ám ez ügyben magyarszlovák állami megállapodás szükséges, de erre még nem került sor. A kabinetfőnök ezúttal is kijelentette, hogy a meglévő Mária-Valéria híd újjáépítéséhez olyan összeggel járulnak hozzá, mint amibe az elbontás kerülne. A többit az esztergomi és a párkányi önkormányzatok feladatának tekintik. Egy új nagy teherbírású híd csak távlatokban épülhet és az nem függ a Mária-Valéria híd újjáépítésétől. Még mindig az „öreg" híd újjáépítése tűnik a legreálisabb célnak. (Pálos) Mi lesz térségünk iparával? Beszélgetés Ilcsik Ferenc minisztériumi titkárságvezetővel Lapunk előző számában olvashatták, hogy Esztergomban és vonzáskörzetében ugyan csökkent a munkanélküliek száma, de még most is háromezer felett van. A munkanélküliek jórészt az iparban zajló átalakulás folyamán kerültek erre a sorsra. A Labor Műszeripari Művek, a SZIM Marógépgyár, az Esztergomi Konténer- és Műszergyártó Részvénytársaság, a Granvisus Szemüvegkeretgyár is felszámolásra került. ARichter Gedeon Vegyészeti Rt. (KÖGYÓ), a Magyar Viscosa Rt., a Dorogi Szénbányák, aLábatlani gyárak is csökkentették termelésüket. A felsorolt üzemek mind-mind átalakulóban vannak. - Mi lesz térségünk iparával? Mi lesz a szakképzett dolgozókkal? - Mikor indulhat meg a kisrégió gazdasági növekedése? E kérdésekre keresve a választ jutottunk el Ilcsik Ferenchez, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Állami Vagyonkezelő Rt. Koordinációs Titkárságának vezetőjéhez. Ilcsik Ferenc jól ismeri térségünk gondját, hiszen mérnöki pályafutása Esztergomhoz kötődik, több mint két évtizedet az állami iparban töltött. - Manapság az Állami Vagyonkezelő Rt. az érdeklődés középpontjába került. Sok támadás is éri. Kérem, ismertesse szerepkörüket! - Az elmúlt évtizedek alatt koncentrált állami vagyon leépítése fontos és szükségszerű politikai döntés volt. Az állam tulajdonosi jogait 1992-ig részben a minisztériumok, részben az Állami Vagyonügynökség gyakorolta. Abban az évben a Parlament megalkotta a tartósan, illetve ideiglenesen állami tulajdonban maradó vagyonról szóló törvényeket. (Az 1992. óvi tizenhármas és tizennégyes törvényeka Szerk.) Ezért hozták létre az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságot. A hatáskörébe tartozó vagyont, gazdálkodói kört kormányrendelet szabályozza. A társaság megbízása arról szól, hogy a felügyeletébe tartozó vállalatok, gazdálkodó szervezetek vagyonértékét növelje, s azok osztalékot fizessenek. Továbbá a nem állami tulajdonban maradó rész privatizációjának előkészítése, lebonyolítása. Legfőbb tevékenységei: a parlamenti és kormányzati gazdaságpolitikai célokkal összhangban a vállalatok átszervezése, privatizációja, mindez a bankrendszer reformjával összhangban. - Milyen vállalati csoportok tartoznak az AV Rt. körébe? - Csak címszavakban térhetek ki erre, mert közel 160 vállalat felsorolása sok lenne. Az energiatermelő és -forgalmazó vállalatok: Magyar Villamos Művek Rt., MOL Rt., a regionális gázszolgáltatók... Aközlekedés és infrastruktúra reprezentásai: Malév Rt., MATÁV, Hungarocamion... A hazai ipar jelentős termelői az acélgyártásban, a gyógyszeriparban, a vegyiparban, az autóbuszgyártásban, a szén- és ércbányászatban... Az élelmiszeriparban, az erdőgazdaságban, a kutatás-fejlesztésben. Az állam garantálni kívánja, hogy minimálisan 25 %-os tulajdonrészt megtart. - Esztergom és térsége mire számíthat? -Előrebocsátom, hogy a térség helyzete nem egyszerű és nem megoldott. Egyes elemzők a térség egykor több ezer főt foglalkoztató nagyvállalatainak leépülését, megszűnését siratják. Ezzel ellentétben az ipar új tulajdonosi szerkezete van kiépülőben. Példaként sorolhatom: a Labor MIM, az ECOM Rt. felszámolása során létrejött és működő káeftéket: Juné Kft., Csavargyártó Kft., Medigran Kft., Új Strigon Kft. A Jung Hungaria Kft. a közeljövőben vásárolja meg a SZIM Marógépgyár még „szabad" részét. De említhetem a Hunoptika Rt-t, vagy kicsit távolabb a lábatlani Eternit Kft-t. A napokban került (51 %-ban) a görög Paus Zeritis tulajdonába a Piszkei Papír Rt. A Richter Gedeon Vegyészetigyár Rt. (KÖGYÓ) esetében a Kormányrendelet 51 % + 1 szavazattal rögzítette a tartós állami tulajdont. A kozmetikai üzletág esetében a Fabulon vagyonának többségét az amerikai Colgate-Palmolive magyarországi vállalata vette meg. így Dorogon újabb munkahelyek létesülhetnek. Nagy vegyipari egység a Magyar Viscosa Rt., ahol még ma is sok esztergomi dolgozik. A közepes technológiai színvonal a befektetőknek nem vonzó. Csak korszerűsítés után lehet privatizálni. A cég bekerült a gyorsított adóskonszolidációs körbe. Ez azt jelenti, hogy lehetőséget kapnak a tényleges adósságkönnyítésre, amennyiben elfogadható, megalapozott üzleti tervet tudnak felmutatni. A szénbányászat külön elbírálást igényel. Most folyik a döntéselőkészítés, így erről később szólhatok. Visszatérve Esztergomba, a Magyar Suzuki Rt. már az „öregek" közé tartozik, esetében sokáig fennmarad az állami részesedés. Viszont említést érdemel egy „zöldmezős" beruházás. Az AMP világcég beruházásáról van szó, mely 1993-ban kezdődött és 1994-ben várhatóan elkészül. (folytatjuk) (Pálos) p^a.ztergpm ^fV^P'iuiftnmrirtV./;-s PilUCJty PiljsijyHa, iborosíin-