Esztergom és Vidéke, 1994

1994-02-03 / 5. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Esztergomi-Dorogi Közös Szervezete, valamint a Szent Lázár Alapítvány Esztergomi Szervezete 1994. február 12-én (szombaton) 18 órai kezdettel, az esztergomi Prímás Pincében közösen fogja megrendezni - remélhetőleg HAGYOMÁNYTEREMTŐ I. JÓTÉKONYSÁGI ESTÉLYÉT ÉS FARSANGI BÁLJÁT A rendezvény jelmondata: „AMIT AZ EMBER VET, AZT LE IS ARATJA" (Gal.6,8.9) A kezdeményező karitatív szervezetek a rendszerváltozás után alakultak meg Esztergomban és Dorogon. E szervezetekben tevékenykedő orvosok, gyógyszerészek, nővérek és más hivatást gyakorlók ezzel a rendezvénnyel arra szeretnék felhívni a CIVIL TÁRSADALOM figyelmét, hogy a kisebb, vagy nagyobb közösség sorsának alakítása az EGYENEK jószándékú összefogásával valósítható meg igazán hatékonyan. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Esztergomi és Dorogi Közös Szervezete, Esztergom város Önkormányzatának jóvoltából - jószolgálati tevékenységéhez - remélhetőleg megkapja az egykori RÁC TEMPLOMOT, valamint annak kiszolgáló épületeit. Az elhanyagolt állapotban lévő épületeket szeretnék karitatív, kulturális célokra rendbe hozni és mielőbb a rászorulók és segíteni szándékozók rendelkezésére bocsátani. A Szent Lázár Alapítvány Esztergomi Szervezete a VASZARY KOLOS KÓRHÁZ KÁPOLNAJÁT BEFOGADÓ ÉPÜLETET szeretné rendbe hozatni ökumenikus istentiszteletek, lelkigyakorlatok és szegényrendelő céljára. Továbbá: a két karitatív szervezet szeretne kiemelt figyelmet fordítani a családokra, annál is inkább, mert 1994 az egész világon „A CSALÁD ÉVE". Esztergomban, Dorogon és vonzáskörzetükben a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben sokak számára életbevágóan segítene a fenti épületekben tervezett karitatív és kulturális tevékenységek megvalósulása. Az I. JÓTÉKONYSÁGI ESTÉLYRE ÉS FARSANGI BÁLRA meghívjuk az ország közjogi méltóságait, a kormány képviselőit, az egyházak és felekezetek tisztségviselőit, Komárom-Esztergom megye vezetőit, Esztergom, Dorog városok és a szomszédos települések polgármestereit, a legnagyobb hazai cégek és pénzintézetek irányítóit. Reméljük, hogy a 300 főre tervezett hagyományteremtő I. JÓTÉKONYSÁGI ESTÉLY ÉS FARSANGI BÁL egy hosszútávú erkölcsi és anyagi támogatást fog eredményezni, melynek köszönhetően sok-sok elesett és rászoruló embertársunk fogja megtalálni Ielkiés testi megújhodását a megvalósuló intézményekben. Amennyiben kezdeményezésünket támogatni óhajtaná, a támogatásra szánt pénzösszeget az alábbi bankszámlára szíveskedjék átutalni. Budapest Bank Rt. Esztergomi Fiókja 366-11931-7007 A Gondviselő áldását kérve segítőszándékukat előre is megköszönjük! A Máltai Szeretetszolgálat Esztergomi-Dorogi Közös Szervezete A Szent Lázár Alapítvány Esztergomi Szervezete Január 28-án a Városházán járt Dieter Philipp, Aachen város polgármestere, az Aacheni Kézműves Kamara alelnöke. Kíséretében volt Ottop Brink, a Kézműves Kamara ügyvezetője. Dr. Könözsy László polgármester és dr. Takács Márta jegyző fogadta a vendégeket. A Magyar-Finn Baráti Kör hírei A finnországi Kemiben március 2122-én rendezik meg a finn-magyar testvérvárosok VI. találkozóját. A háromévenként váltakozó színhellyel megrendezésre kerülő konferencián Esztergomból dr. Könözsy László polgármester és Horváth Béla, a Magyar-Finn Baráti Kör elnöke vesz részt. Espooban március 20-án ünneplik meg az esztergomi testvérvárosi kapcsolat 20. évfordulóját. Az ünnepi megemlékezésen közreműködik az esztergomi Szimfonikus Zenekar kamaraegyüttese is, amely néhány napos espooi tartózkodása során még két hangversenyt ad. Júliusban az espooi Olari ifjúsági kórus látogat Esztergomba, a debreceni nemzetközi kórusfesztivált követőItteni hangversenyükről még hírt adunk. Gazdátlan közterületek Sétálva Esztergom főutcáján, a Kossuth Lajos ül. Kiss János utcákban, évek óta várom, mikor történik intézkedés az u takat szegélyező- „díszítő"-növ én yzet rendbetétele ügyében. Úgy 10-15évvelezelőttköltségetnem kímélve fásították a főutca két oldalát, többnyire oda nem ülő, a környezeti károkat kevésbé tűrő növényzetet telepítve. Korábban ezen a területen gömbakácok és gömbre nyírt madármeggyek szegélyezték az utat, alattuk bokorrózsákkal. A telepített kúszófenyők már kipusztultak az út szegélyéről. A kertészek a tujasorral egységes városképet kívántak teremteni. Egymástól pontosan kimért távolságra ültetvén azokat. Néhányuk villanyoszlop, vagy az ott lévő öregebb fák mellé került. Az egyidőben telepített növények pontosan jelzik, hogy melyikük sínylődik, vagy melyikük kap bő csapadékot a járdára vezetett esőcsatornákból. Valaha, a város csatornázásakor a csapadékvizet is az egyesített rendszerű csatornákba kellett bevezetni, amit azóta már sokan elfeledtek és a tetőkről, a meglévő csatlakozási lehetőség ellenére is, a járdára vezetik a vizet. S vajon intézkedik-e valaki, hogy a turistaszezon előtt még kivágják, eseüeg átültessék az oda nem illő fákat, s eltávolítsák a mellékelt fotón is jól látható, korábbi szeméttároló állványok balesetveszélyes maradványait? A Kossuth Lajos utcában ületve a Kiss János utcában a pápalátogatáskor ültettek utoljára néhány fát. Nemcsak a Polgármesteri Hivatalnak lenne teendője. Nekünk, a főutcán lakó polgároknak is lenne mit tenni, fel kell vállalnunk, hogy ha már közpénzekből nem futja, legalább mi készüljünk fel a tavaszi virágosításra - a saját és az idelátogató vendégek örömére. Saját tapasztalatomból tudom, ez sok türelmet igényel, de valakinek vállalni kell. (A fénykép a Hősök terén készült, 1994 telén.) Schlosszer Attila Mit követtem el? Hat hónapja vagyok idekötve. A kötél, vagy inkább szíj hossza egy méter. Nem sokkal vagyok idősebb fél évnél. Mióta emlékszem, mindig ezen a szíjon voltam. Az udvar kicsi, de azért futkoshatnék benne. Ha nem lennék megkötve. Ez a kötél olyan rövid, hogy csak nehezen tudok megfordulni, és nagyon régen nem vették le rólam. Juhászkutya vagyok, de még csak ezt a csöppnyi udvart láttam. A betonon fekszem. Nem mehetek távolabb. Ólam nincs, nem is volt. Semmiféle fedél nincs a testem fölött. Decemberben rámesett a hó. Mostanában nagyon hideg van, és az ajtó előtt fekszem a betonon. A ház tulajdonképpen lakatlan, csak hétvégén, meg néha jön ide valamelyik gazda. Úgy várom már őket! Ha egyszer megsimogatnának... De ellöknek, lesöpörnek magukról. A tálamra ritkán kerül étel. Az errejáró szomszédok szoktak bedobálni valamit, de nem mindig érem el, fojtogat a szíj. Az csak egy méter hosszú. Farkaskutya vagyok, futnék naponta kilométereket... Itt van kerítés, nem hagynám el az udvart. Mégsem engednek szabadon. Mit követtem el? A vizem - ha kapok - éjszakánként belefagy a tálba, a jeget nyalogatom. Sokszor fel sem állok naphosszat, hiszen mozdulni sem tudok. A nap alig süt ide, fázom. Emberek járnak el a ház előtt, nem ugatom meg őket. Nem őrzöm ezt a házat. Nem az én otthonom ez a pirosra festett ház Esztergomban, a Lépcső utca alján. A szíjam egy méter hosszú, és nem tudom, mit követtem el? (feljegyezte: Nemere István) Tartós téli lakásdísz Télen is díszíthetjük lakásunkat a természet ajándékaival. Sok száraz termést és színes növényanyagot találhatunk a kertben, erdőn, mezőn. Ezekről korábban is gondoskodhattunk. Ilyen például a mákgubó, a mahónia, a holdviola, a lampionvirág, a hóbogyó, a borostyán, a tiszaés tujaág, a kecskefűz, a mogyoróbarka, a fehér és sárga fagyöngy (fakin), a nádtippan, a nyúlfarkfű és a csipkebogyó. A beszerzett növényekből állítsunk össze egy vegyes csokrot és helyezzük azokat megfelelő vázába. A csokor mellé - egy tálba - különböző alakú és színű dísztököket is tehetünk. A mutatós növényegyüttes sokáig derűs hangulatot áraszt. Klotz József