Esztergom és Vidéke, 1994

1994-02-03 / 5. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Esztergomi-Dorogi Közös Szervezete, va­lamint a Szent Lázár Alapítvány Esztergomi Szervezete 1994. február 12-én (szombaton) 18 órai kezdettel, az esztergomi Prímás Pincében közösen fogja megrendezni - remélhetőleg HAGYOMÁNYTEREMTŐ ­I. JÓTÉKONYSÁGI ESTÉLYÉT ÉS FARSANGI BÁLJÁT A rendezvény jelmondata: „AMIT AZ EMBER VET, AZT LE IS ARATJA" (Gal.6,8.9) A kezdeményező karitatív szervezetek a rendszerváltozás után alakultak meg Esztergomban és Dorogon. E szervezetekben tevékenykedő orvosok, gyógy­szerészek, nővérek és más hivatást gyakorlók ezzel a rendezvénnyel arra sze­retnék felhívni a CIVIL TÁRSADALOM figyelmét, hogy a kisebb, vagy na­gyobb közösség sorsának alakítása az EGYENEK jószándékú összefogásával valósítható meg igazán hatékonyan. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Esztergomi és Dorogi Közös Szervezete, Esztergom város Önkormányzatának jóvoltából - jószolgálati tevékenységé­hez - remélhetőleg megkapja az egykori RÁC TEMPLOMOT, valamint an­nak kiszolgáló épületeit. Az elhanyagolt állapotban lévő épületeket szeretnék karitatív, kulturális célokra rendbe hozni és mielőbb a rászorulók és segíteni szándékozók rendelkezésére bocsátani. A Szent Lázár Alapítvány Esztergomi Szervezete a VASZARY KOLOS KÓR­HÁZ KÁPOLNAJÁT BEFOGADÓ ÉPÜLETET szeretné rendbe hozatni ökumenikus istentiszteletek, lelkigyakorlatok és szegényrendelő céljára. Továbbá: a két karitatív szervezet szeretne kiemelt figyelmet fordítani a csa­ládokra, annál is inkább, mert 1994 az egész világon „A CSALÁD ÉVE". Esztergomban, Dorogon és vonzáskörzetükben a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben sokak számára életbevágóan segítene a fenti épületekben terve­zett karitatív és kulturális tevékenységek megvalósulása. Az I. JÓTÉKONYSÁGI ESTÉLYRE ÉS FARSANGI BÁLRA meghívjuk az ország közjogi méltóságait, a kormány képviselőit, az egyházak és feleke­zetek tisztségviselőit, Komárom-Esztergom megye vezetőit, Esztergom, Do­rog városok és a szomszédos települések polgármestereit, a legnagyobb hazai cégek és pénzintézetek irányítóit. Reméljük, hogy a 300 főre tervezett hagyományteremtő I. JÓTÉKONYSÁGI ESTÉLY ÉS FARSANGI BÁL egy hosszútávú erkölcsi és anyagi támogatást fog eredményezni, melynek kö­szönhetően sok-sok elesett és rászoruló embertársunk fogja megtalálni Ielki­és testi megújhodását a megvalósuló intézményekben. Amennyiben kezdeményezésünket támogatni óhajtaná, a támogatásra szánt pénzösszeget az alábbi bankszámlára szíveskedjék átutalni. Budapest Bank Rt. Esztergomi Fiókja 366-11931-7007 A Gondviselő áldását kérve segítőszándékukat előre is megköszönjük! A Máltai Szeretetszolgálat Esztergomi-Dorogi Közös Szervezete A Szent Lázár Alapítvány Esztergomi Szervezete Január 28-án a Városházán járt Dieter Philipp, Aachen város polgármestere, az Aacheni Kézműves Kamara alelnöke. Kíséretében volt Ottop Brink, a Kéz­műves Kamara ügyvezetője. Dr. Könözsy László polgármester és dr. Takács Márta jegyző fogadta a vendégeket. A Magyar-Finn Baráti Kör hírei A finnországi Kemiben március 21­22-én rendezik meg a finn-magyar testvérvárosok VI. találkozóját. A háromévenként váltakozó szín­hellyel megrendezésre kerülő konfe­rencián Esztergomból dr. Könözsy László polgármester és Horváth Béla, a Magyar-Finn Baráti Kör elnöke vesz részt. Espooban március 20-án ünneplik meg az esztergomi testvérvárosi kap­csolat 20. évfordulóját. Az ünnepi megemlékezésen közreműködik az esztergomi Szimfonikus Zenekar ka­maraegyüttese is, amely néhány napos espooi tartózkodása során még két hangversenyt ad. Júliusban az espooi Olari ifjúsági kórus látogat Esztergomba, a debrece­ni nemzetközi kórusfesztivált követő­Itteni hangversenyükről még hírt adunk. Gazdátlan közterületek Sétálva Esztergom főutcáján, a Kos­suth Lajos ül. Kiss János utcákban, évek óta várom, mikor történik intézkedés az u takat szegélyező- „díszítő"-növ én yzet rendbetétele ügyében. Úgy 10-15évvelezelőttköltségetnem kímélve fásították a főutca két oldalát, többnyire oda nem ülő, a környezeti ká­rokat kevésbé tűrő növényzetet telepítve. Korábban ezen a területen gömbaká­cok és gömbre nyírt madármeggyek sze­gélyezték az utat, alattuk bokorrózsák­kal. A telepített kúszófenyők már kipusz­tultak az út szegélyéről. A kertészek a tujasorral egységes városképet kívántak teremteni. Egymástól pontosan kimért távolságra ültetvén azokat. Néhányuk villanyoszlop, vagy az ott lévő öregebb fák mellé került. Az egyidőben telepített növények pontosan jelzik, hogy melyi­kük sínylődik, vagy melyikük kap bő csapadékot a járdára vezetett esőcsator­nákból. Valaha, a város csatornázásakor a csapadékvizet is az egyesített rend­szerű csatornákba kellett bevezetni, amit azóta már sokan elfeledtek és a tetőkről, a meglévő csatlakozási lehetőség ellené­re is, a járdára vezetik a vizet. S vajon intézkedik-e valaki, hogy a turistaszezon előtt még kivágják, eseüeg átültessék az oda nem illő fákat, s eltávo­lítsák a mellékelt fotón is jól látható, korábbi szeméttároló állványok baleset­veszélyes maradványait? A Kossuth Lajos utcában ületve a Kiss János utcában a pápalátogatáskor ültet­tek utoljára néhány fát. Nemcsak a Polgármesteri Hivatalnak lenne teendője. Nekünk, a főutcán lakó polgároknak is lenne mit tenni, fel kell vállalnunk, hogy ha már közpénzekből nem futja, legalább mi készüljünk fel a tavaszi virágosításra - a saját és az ide­látogató vendégek örömére. Saját tapasztalatomból tudom, ez sok türelmet igényel, de valakinek vállalni kell. (A fénykép a Hősök terén készült, 1994 telén.) Schlosszer Attila Mit követtem el? Hat hónapja vagyok idekötve. A kötél, vagy inkább szíj hossza egy méter. Nem sokkal vagyok idősebb fél évnél. Mióta emlékszem, mindig ezen a szíjon voltam. Az udvar kicsi, de azért futkoshatnék benne. Ha nem len­nék megkötve. Ez a kötél olyan rövid, hogy csak nehezen tudok megfordul­ni, és nagyon régen nem vették le ró­lam. Juhászkutya vagyok, de még csak ezt a csöppnyi udvart láttam. A beto­non fekszem. Nem mehetek távolabb. Ólam nincs, nem is volt. Semmiféle fedél nincs a testem fölött. December­ben rámesett a hó. Mostanában na­gyon hideg van, és az ajtó előtt fek­szem a betonon. A ház tulajdonképpen lakatlan, csak hétvégén, meg néha jön ide valamelyik gazda. Úgy várom már őket! Ha egyszer megsimogatnának... De ellöknek, lesöpörnek magukról. A tálamra ritkán kerül étel. Az erre­járó szomszédok szoktak bedobálni valamit, de nem mindig érem el, fojto­gat a szíj. Az csak egy méter hosszú. Farkaskutya vagyok, futnék naponta kilométereket... Itt van kerítés, nem hagynám el az udvart. Mégsem enged­nek szabadon. Mit követtem el? A vizem - ha kapok - éjszakánként belefagy a tálba, a jeget nyalogatom. Sokszor fel sem állok naphosszat, hi­szen mozdulni sem tudok. A nap alig süt ide, fázom. Emberek járnak el a ház előtt, nem ugatom meg őket. Nem őrzöm ezt a házat. Nem az én ottho­nom ez a pirosra festett ház Eszter­gomban, a Lépcső utca alján. A szíjam egy méter hosszú, és nem tudom, mit követtem el? (feljegyezte: Nemere István) Tartós téli lakásdísz Télen is díszíthetjük lakásunkat a természet ajándékaival. Sok száraz termést és színes növényanyagot ta­lálhatunk a kertben, erdőn, mezőn. Ezekről korábban is gondoskodhat­tunk. Ilyen például a mákgubó, a mahónia, a holdviola, a lampionvi­rág, a hóbogyó, a borostyán, a tisza­és tujaág, a kecskefűz, a mogyoró­barka, a fehér és sárga fagyöngy (fa­kin), a nádtippan, a nyúlfarkfű és a csipkebogyó. A beszerzett növé­nyekből állítsunk össze egy vegyes csokrot és helyezzük azokat megfe­lelő vázába. A csokor mellé - egy tálba - különböző alakú és színű dísztököket is tehetünk. A mutatós növényegyüttes sokáig derűs hangu­latot áraszt. Klotz József

Next

/
Oldalképek
Tartalom