Esztergom és Vidéke, 1994

1994-11-17 / 46. szám

4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE November 8-án az esztergomi Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság, valamint szerkesztőségünk tagjai Párkányba látogattak. Testvérvárosunkban a két település kulturális életének szervezői értékelték az elmúlt négy év - egy választási ciklus - alatt végzett közös munkát. Felvételünkön az esztergomiak az újonnan felavatott párkányi emlékmű előtt. Megjelent A Szebex Kft. gondozásában meg­jelent ingyenes kiadvány október hó utolsó napjaiban került az olvasók­hoz, Esztergomban és a vonzáskör­zethez tartozó településeken. A tíze­zer példányban megjelent Origót a la­kosság szinte napok alatt szétkapkod­ta, ma már csak egy-két helyen - „pult alól" - lehet hozzájutni. Mindennapi tudnivalók Eszter­gomról és vonzáskörzetéről - ez áll az A/4 formátumú kiadvány alcímében, mellyel a tartalom szinte mindenben meg is egyezik. A több mint 600 hirdetést, a város és a környék szolgáltatóit 300 címszó alá rendező kiadványban egyebek közt Esztergom és Kertváros színes térképe, a legfontossabb távolsági- és helyi autóbuszjáratok menetrendje is megtalálható. Az 1993-ban megjelent Origó 150 oldalával szemben most az Origó! mintegy 30 %-kal nagyobb a terjede­lem, mely ugyanennyi információ­többletet is jelent. A 204 oldalas új kiadást alapos marketing-kutatás előzte meg, azért, hogy a lakossági és hirdetői igények bekerülhessenek a kiadványba. Mint azt a szerkesztőktől megtud­tuk, a Polgármesteri Hivatal többszöri megkeresés ellenére is elzárkózott az adatszolgáltatástól, így például a kü­lönböző irodák ügyfélfogadási rendje sem található meg az Origóban. A 181-182. oldalon tizenegy pont­ból álló teszt kérdés-sort találunk, melyben a szerkesztő a további lakos­sági igényeket kívánta összegyűjteni, hogy a következő kiadás még telje­sebb lehessen. Gratulálunk a sikeres kiadványhoz! -k­A pénzügyminiszter is eljön MTESZ országos tanácskozás A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége november 17-18-án Esztergomban, a Technika Házában tartja soros országos tanács­kozását. A résztvevők megismerkednek a kormány modernizációs programjá­val, s az ahhoz kapcsolódó elképzelé­sekkel, egyesületi javaslatokkal. A csütörtökön 14 órakor kezdődő plenáris ülésen először dr. Náray-Sza­bó Gábor, a MTESZ elnöke tart beve­zető előadást. Ezután dr. Orbán István, a MGK­MSZ elnöke Civil szerveződések, ér­dekképviseletek, gazdaséigi kamarák együttműködése címmel szól a jelen­lévőkhöz. Majd Németh János, a MTESZ esz­tergomi szervezetének elnöke emlé­kezik meg a 30 éves esztergomi Tech­nika Házáról; Garami Péter az Infor­mációs Pultok szerepéről szól. A szekcióülések vezetői Bizzer Je­nő, dr. Bácsy Ernő és Havass Miklós lesznek. Pénteken 8,30-kor dr. Békési Lász­ló pénzügyminiszter A modernizációs program, a társadalmi gazdasági megállapodás főbb kérdései és az ál­lamháztartási reform 1995. évi célki­tűzései címmel tart előadást. Őt dr. Hegyháti József helyettes ál­lamtitkár követi, aki a műszaki fej­lesztésről, az iparpolitikáról és a ke­reskedelemről szól. Dr. Jánosi György politikai állam­titkár az oktatás és a kultúra moderni­zációjáról, Havas Miklós pedig a MTESZ jövőképéről tart vitaindítót. A tanácskozás plenáris vitával zá­rul. Rendőrségi hírek Dr. Kemenszki István rendőrkapi­tány tájékoztatójából 1994. nyarától Esztergom különböző pontjairól, de főként a Prímás-szigetről több nagyértékű montenbike kerékpár lo­pását jelentették. November 10-én e bűncselekmények el­követésével alaposan gyanúsítható három esztergomi fiatalembert hallgatott ki az Esztergomi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya, akik 12 rendbeli kerékpárlopást ismertek el. November 10-én a kora esti órákban egy esztergomi férfit a saját lakásában két is­meretlen megtámadott és bántalmazott. A sértett csonttöréses sérüléseket szenvedett. A két elkövető, miután a bántalmazást ab­bahagyta, a lakásból 440 schillinget is eltu­lajdonított. A bűncselekmény elkövetésé­vel alaposan Sebella Attila 18 éves és Kol­ler Ferenc 20 éves esztergomi lakosok gya­núsíthatóak. Kihallgatásuk megtörtént, a súlyos testi sértés és kifosztás bűntettét el­ismerték. A hét végén - november 11-13-a között - a Búbánat-völgyben ismeretlen elköve­tők négy hétvégi házat törtek fel, melyek­ből színes tévét, videót, rádiókészülékeket, CD-lemezt, audió- és videókazettákat, ba­bakocsit, ébresztő- és faliórákat, valamint egyéb olyan tárgyakat tulajdonítottak el, melyeket aránylag könnyen lehet értékesí­teni. Az elkövetők mielőbbi elfogása miatt kérjük, hogy ha műszaki cikkek gyanús értékesítését észlelik (olcsón kínálják, illet­ve azonos személy gyakran kínál hasonló dolgokat eladásra), erről haladéktalanul ér­tesítsék az Esztergomi Rendőrkapitányság ügyeletét. Színes lézemyomású technikával ké­szült hamis 1.000 forintosok kerültek for­galomba Esztergomban. Az ezresek megté­vesztéséig hasonlítanak az igaziakra. Ta­pintással úgy lehet megkülönböztetni a ha­mis pénzt, hogy az sima felületű, míg a valódi 1.000 forintos felülete a festékfelvi­tel következtében kissé érdes. Ahamis pénz fényes, a valódinál sokkal csillogóbb. A Rendőrség kéri a lakosságot, hogy ezerfo­rintosok átvételekor alaposabban figyeljék meg a pénz minőségét. Gyanús esetben a pénzt és az azt használni kívánó személyt tartsák vissza, s erről azonnal értesítsék az Esztergomi Rendőrkapitányságot. (P) Zeiss galvánüzem A környezetvédelmi hatóság véleménye műhelyt, míg a II. emeleten szociális helyi­ségeket és irodát rendezett be. Esztergom város jegyzője - elsőfokú hatósági jogkö­rében eljárva - a 20/1982.(X. 12.) IpM ren­delet szerint lefolytatott eljárásban a módo­sított 748-2/1993. sz. határozatában ideig­lenes telepengedélyt, majd a 3794-2/1994. sz. határozatában végleges üzembe helye­zési engedélyt adott a létesítményre. Ez az engedély azonban nem tartalmazta Fel­ügyelőségünk szakhatósági állásfoglalását, ezért kérésünkre a jegyző a határozatot 3794-4/1994. számon módosította. Az üzembe helyezési eljárás során Fel­ügyelőségünk a hatáskörébe tartozó vízvé­delmi , levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rez­gésvédelmi, valamint a veszélyes hulladé­kok sorsát illetően nyilatkozott, ennek ke­retében előírta mindazon feltételek teljesí­tését, amelyre a vonatkozó jogszabályok értelmében - a környezet védelme érdeké­ben - lehetősége volt. ACZH Optikai Kft. a Felügyelőség elő­írásainak 1994. június 30-i határidő betar­tásával eleget tett. A már üzemelő P001­P008 légszennyező források méréssel tör­ténő ellenőrzésre is sor került. A mérési eredményeket a Felügyelőségünk által ké­szített MA 176-1/94. sz. szakvélemény tar­talmazza. Ez alapján a védett I. kategória Lapunkban már öt alkalommal olvashat ­tak a Zeiss gyár üzemtelepítéséről. Az ok­tóber 3-i lakossági fórumon részt vett dr. Homyák Margit, az Észak-dunántúli Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség igazgatóhe­lyettese. Kérdéseinkre levélben válaszolt, melyet a Polgármesteri Hivatal és a Zeiss gyár címére is elküldött. A terjedelmes levelet két részletben kö­zöljük: A Carl Zeiss Hungaria Optikai Kft. Esz­tergom, Erzsébet királyné u. 37. alatti te­lephelyén létesíteni kívánt galvánüzemmel kapcsolatban feltett kérdésekre - figyelem­be véve a környezetvédelmi hatóság fel­adatkörét és az államigazgatási eljárás rendjére vonatkozó jogszabályokat, vala­mint az Önök lapjában korábban megjelent információkat és a lakossági fórumon el­hangzottakat - a Felügyelőség birtokában lévő iratok alapján az alábbi választ adom: Az előzményeket összefoglalva: A Carl Zeiss Hungária Optikai Kft. 1992-ben bérbe vette a Printex Rt. tulajdo­nában lévő, korábban nyomdaként üzeme­lő épületet, amelyben látszerészeti és egyéb optikai termékek gyártására a föld­szinten szerszámműhelyt és présműhelyt, az I. emeleten forrasztó, festő- és szerelő­szerint számított határértékekhez képest túllépés nincs. Időközben a CZH Optikai Kft. bejelen­tette, hogy a teljes üzemterületet megvásá­rolta és további fejlesztéseket kíván végre­hajtani, amelynek műszaki dokumentáció­ját „Felületkezelés II. beruházási program" címen nyújtotta be. Ez a program tulajdon­képpen a galvánizáló üzem engedélyezési terve. Az engedélyezési eljárás rendszerint az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló, több jogszabállyal módo­sított 12/1986. (XII.30.) ÉVM rendelet alapján folytatható le, amelyben az építés­ügyi hatósági jogkört első fokon a jegyző gyakorolja. Az eljárásban a környezetvé­delmi hatóság - a rendeletben előírt más hatóságokkal együtt - szakhatóságként működik közre. Felügyelőségünk az államigazgatási el­járásról szóló, módosított 1957. évi IV. tör­vény 19. § alapján az építési hatóság előtt zajló eljárásban kizárási okot jelentett be. Tekintettel arra, hogy korábban a CZH Op­tikai Kft. megbízásából méréseket végzett az üzemben. A Környezetvédelmi Főfelü­gyelőség a hatósági eljárásban történő köz­reműködésre a Közép-dunántúli Környe­zetvédelmi Felügyelőséget (Székesfehér­vár) jelölte ki. (folytatjuk) (Pálos)

Next

/
Oldalképek
Tartalom