Esztergom és Vidéke, 1994

1994-11-10 / 45. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 5 Emlékműavatás Párkányban Október 30-án délelőtt több szá­zan gyűltek össze a Városháza előtti parkban az I. és a II. világháború, valamint a Holocaust párkányi áldo­zatainak emlékműavató ünnepségé­re. A fekete gránitból készült emlék­mű Szilágyi József felvidéki magyar származású szobrászművész alkotá­sa. Avató beszédet Oravecz János, testvérvárosunk polgármestere mondott, melyet a szlovákiai zsidó, evangélikus, református és római katolikus egyházak képviselőinek emlékbeszéde és az emlékmű be­szentelése követett. A szlovák és magyar nyelven elhangó megemlé­kezések után Párkány és az érsekúj­vári járás politikai és társadalmi szervezetei, valamint az emlékező párkányiak helyezték el virágaikat az emlékmű talapzatánál. Esztergom város képviseletében Kund Ferenc alpolgármester és Ko­ditek Pál, az Esztergom Barátainak Egyesülete koszorúzott. Az emlékbeszédek közül ezúttal Schulcz Adolfnak, a Galántai Zsidó Hitközség elnökének, a Szlovákiai Zsidó Hitközségek elnökségi tagjá­nak megemlékezését közli az Esz­tergom és Vidéke. „Mélyen Tisztelt Emlékező Gyü­lekezet! Mikor Párkány város meghívóját megkaptam, a meghatottság érzése fogott el, azon oknál fogva, hogy e város a világháborúk áldozatainak és a Holocaust mártírjainak emléké­re emlékművet avat. Mózes 5. köny­véből az emlékeztető, figyelmezte­tő szavakat most alkalmasnak tar­tom idézni. A következő napokban a keresztény világ kegyeletes aktussal emlékezik szerettei sírjánál. Én is emlékezni kívánok néhány szóban Párkány város zsidóságának törté­netéről. Már a törökök idejében éltek e városban zsidó vallásúak, akik az esztergomi érsekséggel álltak szo­ros összekötetésben. A közösségnek mára 18. században voltak különbö­ző intézményei, így saját zsinagógá­ja és temetője. A városból kimagasló és kiemelkedő személyiségek szár­maztak, többek között a magyar színművészet kimagasló személyi­sége, a néhai Gózon Gyula. vedtem a magyar katonákkal. Mint túlélő elmondani vagyok köteles az utókornak a történteket. 1943. janu­ár 13-tól a visszavonulás következ­tében közös sorsban voltunk a ma­gyar katonákkal, akik velünk együtt sokat szenvedtek az éhségtől és a hidegtől. Sok katona és munkaszol­gálatos pusztult el a visszavonulás alatt. Nincs felmentés azok számára, akik e magyar szempontból értel­metlen és végzetes háborúba kormá­nyozták az akkori Magyarországot! Főleg azoknak a kormányvezetők­nek, akik a Don-kanyarhoz küldték : zeum ugyanúgy, mint a washingtoni - Holocaust Múzeum örökké emlé­keztet az emberiség huszadik száza­di legnagyobb tragédiájára. Emlékezzünk kegyelettel a tanul­ja ságok levonásával. A cinikusan ha­lálba hajszolt katonák és a gázkam­, rákban elpusztított mártírok ügyé­ben nincs felmentés. Áldozatuk ég­be kiált! Ezen emlékkövön felsorolt kato­- nák és mártírok sírhelyeit nem ke­' reshetjük fel, mert azok helye isme­" retlen. Az elhamvasztott, elgázosí­k tott mártírok porai ég és föld között lebegnek. Ezért aktuálisnak tartom I ezen emlékhelyen az áldozatok em­lékére rövid ima elmondását. Irgalmas Isten! Adj örökké tartó nyugodalmat dicsőséged sugarai között szeret­- teink lelkének, akik az iszonyat , éveiben mint katonák és mártírok ' haltak meg! Irgalom Atyja, védő szárnyaid oltalmába fogadd be őket örök időkre! Foglald megszenvedett lelküket az örök élet kötelékébe, örök bé­kesség legyen osztályrészük! Isten, Te légy leiküknek mene­, déke, a mi fájó szívünknek vigasz­! talása, Te, kinek kezében van az . élők és holtak lelke, vedd irgal­madba az elesett katonákat és az . elpusztított mártírokat. Amen! : Végül a Mindenható áldását ké­t rem a város polgáraira és annak - önkormányzatára!" -k­a gyengén felszerelt, hiányosan fel­ruházott, sebtében kiképzett legény­séget. Végzetébe parancsolva vesz­ni hagyták a Don-kanyar áldozatait, a II. hadsereg katonáit. Az eredmény ismeretes: sok özvegy és árva ma­radt az áldozatok után. Sajnos a har­coló és visszavonuló katonák mel­lett a zsidó munkaszolgálatosok is szenvedtek, éhenhaltak, megfagy­tak, elpusztultak. Részem volt a német koncentráci­ós táborok szenvedéseiben, megis­mertem Mauthausen, Günskirchen táborok kínjait. Talán csak az Isten segítségével és kegyelméből szaba­dultunk meg a biztos haláltól! A világ zsidósága hatmillió már­tírját siratja és gyászolja. Közöttük 1.500.000 ártatlan gyermek pusztult el csak azért, mert zsidónak szüle­tett. A Jeruzsálemi Yad Vasém Mú­1939-től a zsidótörvények meg­nehezítették és megkeserítették Pár­kány zsidóságának életét. Az üldö­zés tetőfoka az 1944-es év tavasza volt, amikor a zsidó polgárokat sár­ga csillaggal jelölték meg, jelezve azt a tényt és alsóbbrendűséget, hogy nem egyenlő polgárai a város lakosságának. Ezt követte az össz­pontosítás, majd marhavagonokba embertelen módon gyömöszölve, deportálva életük utolsó útja Aus­witz táborába vezetett. E városból 333 zsidó polgárt hurcoltak el a né­met koncentrációs táborokba! E kegyeletes aktuson nemcsak mint a zsidó hitközségek vezetősé­gének elnökségi tagja veszek részt. Mint szenvedő alany is részem volt a szenvedésekben. Munkaszolgála­tom ideje öt évig tartott, ebből két évet az orosz fronton együttszen­Magas a vízdíj, sok a csőtörés Varosunk vízellátásáról az hszak­dunántúli Vízmű Részvénytársaság gondoskodik. Az állami tulajdonú társaság Komárom-Esztergom, Fe­jér, Győr-Sopron-Moson és Pest megyékben 99 településen 380 ezer lakos részére ad ivóvizet; 12 telepü­lésen 132 ezer lakos részére pedig csatornaszolgáltatást nyújt. Az esztergomi telephelyet a Du­navölgyi Üzemigazgatóság irányít­ja, melyre a vízbekötés, a hibaelhá­rítás, a vízmérő leolvasása, az ügy­félszolgálat tartozik. A város lakos­ságát a Prímás-szigeten található csápos és ablakos kutak vizével lát­ják el. A víz minőségét a cég labora­tóriuma és a tisztiorvosi szolgálat vízmintavételekkel folyamatosan ellenőrzi. A szennyvíz elvezetését és tisztí­tását a cég Szennyvíz Üzemigazga­tósága végzi. A város minden területére, min­den utcájába eljut az egészséges ivó­víz. A Dunára telepített vízbázisok­kal és a város különböző pontjain elhelyezkedő tárolómedencékkel a lakosság vízellátása zavartalanul biztosítható. A kánikulai napokon 8 - 10.000 köbméter vizet fogyasztot­tunk, de akkor is zavartalan volt az ellátás. A kutak kapacitása ennél másfélszer többre is képes. A Vízmű számára az jelenti a leg­nagyobb gondot, hogy a térségben itt található a legöregebb vezetékhá­lózat, mely a század első felében létesült. A hálózat elöregedéséből adódóan sok a csőtörés, a korrózió­A Kis-Duna partján létesített fő­gyűjtő csatornahálózattal megszűnt az élővíz szennyezése. A város csa­tornahálózata 47 kilométer hosszú, átmérője 30-150 centiméter, anyaga tégla, beton és kőagyag. Az állami beruházással a város határában megépült új biológiai szennyvíz­tisztító telep hosszú távon biztosít­sági kategóriában tartozik, így an­nak mértékét a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztérium ál­lapítja meg. A hatósági ár a bevéte­lekből biztosítja a hosszú távú ivó­vízellátást és csatornaszolgáltatást. - Mi okozza a gyakori áremelést? - Az infláció növekedése, az amortizációs költségek növekedése, a bérköltségek és járulékok emelke­dése, az új, bevételt nem növelő szennyvíztisztítók üzembe helyezé­se. Az egyre csökkenő vízfogyasztás is a fajlagos költségeket növeli. Cégünk továbbra is arra törekszik, hogy hatékony és takarékos gazdál­kodással korlátozza a kiadások nö­vekedését. Az ésszerű létszámgaz­dálkodás, a korszerű, energiatakaré­kos eszközök alkalmazása, a takaré­kos anyagfelhasználás mind csök­kenheti a kiadásokat. Mindannyiunk jól felfogott érde­ke t hogy takarékoskodjunk az ivó­vízzel! (Pálos) hatja a város és környéke szennyvi­zeinek megfelelő tisztítását. - Esztergom vízparti város is. A Duna közelsége olcsó vizet ad. Még­is magas a vízdíj: 65 forint és a csatornadíj is 34 forint köbméteren­ként. Miként állapítja meg a Vízmű a díjakat? Halasy Károly információs veze­tő: - Az ivóvíz és csatornaszolgálta­tás díját legutóbb február elején emeltük. A korábbi árban meghatá­rozó szerepe volt az állami támoga­tásnak. Működési területünkön egy­séges díjakat állapítottunk meg, me­lyeknek fedezniük kell az összes üzemelési költséget. A víz ára ható­ból eredő meghibásodás. Az elmúlt 1 évben a vízművesek 600 csőtörést! : javítottak ki. A város jellegéből adódik, hogy a > vízbekötésekre sokszor régi házak- 1 ban, pincékben, kapualjakban kerül ' sor, így nehezebb a hibaelhárítás. A ' város ivóvízhálózatát 110 kilométer hosszú, 80-400 milliméter átmérőjű 1 öntöttvas és azbesztcement vezeték alkotja. A csatornahálózat egy része | elavult, még a harmincas években építették téglafalazattal. A szennyvizek elvezetése egyesi- , tett rendszerű. A csapadékvíz és a szennyvíz is azonos csatornában fo­lyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom