Esztergom és Vidéke, 1994

1994-01-06 / 1. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE MIT HOZOTT 1993 - ÉS MIT VÁRNAK 1994-TŐL? Dr. Gábris József, a Magyar Szocialista Párt városi elnöke A mögöttünk hagyott esztendő a vá­ros szocialistái és valamennyi balol­dali számára a gondolatok további rendezésének, az erő és siker gyűjtésé­nek, a kitörésnek időszaka volt. A nap­jainkban talán legfontosabbal, gazda­sági elgondolásaink vázolásával kezd­tük az évet. Szemügyre vettük váro­sunk és közvetlen környékének hely­zetét. Ezt követően - számos konzultáció után - összeállítottuk azt a tanul­mányt, melyben szűkebb hazánk „né­pességeltartó képességének feszült­ségpontjairól, a munkanélküliség vá­rosi hatásairól, a lehetséges cselekvési módokról" fejtettük ki véleményün­ket, ismertettük javaslatainkat. Az anyagot megküldtük a helyi pár­toknak, nyilvánosságra hoztuk saj­tónkban, átadtuk a város polgármeste­rének. Abban reménykedtünk, hogy kezdeményezésünket közös cselek­vés, vagy legalább polémia fogja kö­vetni. Sajnos csalódtunk! Mindezek elle­nére feszített tempóban folytatjuk az általunk szükségesnek ítélt tevékeny­séget, melynek eredményessége le­mérhető abban is, hogy a szakszerve­zetekkel közösen megvalósított május 1-jei rendezvény résztvevői lényege­sen többen voltak, mint az előző évek­ben, hogy a szocialisták sátrát lénye­gesen többen keresték fel, mint koráb­ban, hogy az emberek az év folyamán változatlanul bíztak felkínált jogse­gélyszolgálatunkban. Emelt fővel, de szomorúan idézzük, hogy május 9-re, a Béke napjára az idén is egyedül a baloldal emlékezett, pedig a kegyelet másokat is szólít. A társadalmi- és nyugdíjbiztosítási ön­kormányzat létrehozása ügyében tar­tott népszavazáson való nagyarányú részvétel is bizonyítja, hogy városunk felnőtt lakossága megértette, miről is van szó, melyet már a szavazást meg­előző fórum sikere is bizonyított. Örü­lünk, hogy részesei lehettünk annak az akciónak, mely elsősorban a munka­nélküli szülők gyermekeinek pilisma­rón üdültetését tette lehetővé. Az emberek gondolkodásának vál­tozását mutatja az is, hogy az év folya­mán tartott időközi helyi képviselővá­lasztásokon lényegesen sikeresebben szerepeltek jelöltjeink, mint az előző alkalommal. Közben gyarapodott a párt tagjainak száma is, sőt örvende­tes, hogy ezen emberekkel a tagság átlagéletkora a fiatalodás felé mozdult el. Dömösön viszonylag nagylétszá­mú szervezet jött létre. Sajtótermé­künk 11 alkalommal jelent meg, a vá­ros egyre több pontján tűnik fel, egyre többen keresik, példányszáma 50 %­kai emelkedett. Élő, baráti, a szociáldemokrácia eszmeiségére épülő kapcsolatunk im­már 3 éves a neuburgi SPD-vel, mely delegációnkkal közösen ünnepelte 90. évfordulóját. Azon munkálkodtunk, hogy a már meglévő kapcsolatok mel­lett városunk működjön együtt a köz­vetlenül szomszédos államok azon te­lepüléseivel is, melyek esetében vala­milyen összekötő kapocs felfedezhe­tő. Ezt a szlovákiai Zólyom városában találtuk meg. Meggyőződésünk, hogy a magyar nemzetiségű települések mellett az adott ország többségi nem­zetiségével alakítandó kapcsolat is eredményt hozhat mindkét nép számá­ra. Ennek fejlesztése jelen korsza­kunkban számunkra talán fontosabb mint a másik félnek. A pártaktivisták mellett találkoztak egymással a két régió vállalkozói is. A kezdeményezők bíznak abban, hogy őket mások is, az önkormányzat is kö­veti, és ha lassan is, de olyan együtt­működés alakul ki a két város, a két régió között, mely mindenki által ér­zékelhető eredményeket szül, mely­nek keretében 1994-ben talán együtt emlékezhetünk meg Balassa Bálint­ról, aki mindkét városhoz kötődik. Ennek megvalósításához készségesen megismételjük együttműködési szán­dékunkat. A következő esztendőnek azonban sorsdöntőbb eseményei is lesznek. Mindenki abban bízzik, hogy két alka­lommal is fogunk a választási urnák­hozjárulni. A szocialisták meggyőző­dése, hogy ezt követően nélkülük nem dönthetnek sem a parlamentben, sem az esztergomi városházán. Addig azonban türelem, nyugalom egymás kölcsönös megbecsülése szükségelte­tik, őszinte viszony kialakítása a vá­1 as ztópo lg ár okk al. A közeledő választási időszakban való viselkedésével lehetőség adódik a város valamennyi politikai, ideoló­giai csoportosulásnak arra, hogy ne csak szavakban bizonygassa demok­ratizmusát, „európaiságát", hanem ezt tetteivel is támassza alá. Nekünk, szo­cialistáknak meggyőződésünk, hogy a megmérettetéskor a szavazók az erre való igyekezetet is elhelyezik a mérleg serpenyőjében. Meggyőződésünk, hogy a választás évében is megőrizzük a világ, elsősor­ban régiónk békéjét. Bízunk abban, hogy megállítható lesz hazánkban a gazdaság további lecsúszása, a mun­kanélküliség növekedése. Bízunk ab­ban is, hogy a választások eredménye­képpen városunkban életképes önkor­mányzati testület jön létre, hogy ösz­szefogással új munkahelyek teremtőd­nek, hogy gazdagodnak iskoláink, kulturális intézményeink, javul kórhá­zunk állapota, javulnak útviszonya­ink, kevesebb szemét, több virág vesz körül bennünket, biztonságosabban élhetünk. Meggyőződésünk, hogy a város lakosságának egyre nagyobb ré­tege ismeri fel őszinte szándékunkat, hogy az irántunk való bizalom tovább terebélyesedik, ugyanakkor megtalál­juk a közös hangot mindazon csopor­tokkal, melyek valamilyen okból és formában ugyancsak szerepet kérnek e történelmi, de a megújhodást napja­inkban nélkülöző város gondjainak megoldását szorgalmazók között. Miavecz Jenő, SZDSZ ügyvivő, önkormányzati képviselő 1993 jó év volt a Szabad Demokra­ták Szövetsége számára. Ma az egyet­len olyan politikai tényező a pártok sorában, melynek kialakult belső sta­bilitása. így az idén azt az arcát tudta mutatni a választópolgároknak, ame­lyet már 1990-től elvártak tőle. Azt még az SZDSZ legádázabb ellenfelei is kénytelenek voltak elismerni, hogy szellemi kvalitása fölötte áll a többi párténak. E jelentős szellemei energiát 1993­ban csak és kizárólag az ország fejlő­désének érdekébe állíthatta. Tette és teszi ezt akkor, amikor a liberális alap­értékek védelmezőjeként lép fel (lásd „médiaháború", kisegyházak), amikor neves szakértők bevonásával sorra dolgozza ki programjait (ipar, mező­gazdaság, oktatás, kultúra, államigaz­gatás...), amikor módosító javaslatok tömkelegét terjeszti a parlament elé. Hogy ennek nincs igazán látszata? Természetes. Természetes abban az értelemben, hogy az SZDSZ 1990-ben a választók akaratából ellenzékbe kényszerült, így az ország fejlődése szempontjából lényeges javaslatai csak akkor lenné­nek megvalósíthatók, ha a ma uralko­dó kormánykoalíció kellő bölcsessé­get tanúsítana e javaslatok iránt. E böl­csesség hiányzik belőlük. A Szabaddemokraták Szövetsége életében 1993-ban két kiemelkedő momentum volt. Az idén november­ben ünnepelte ötödik születésnapját, színvonalas programsorozat kereté­ben. (Ebből sajnos a tévében szinte semmit sem lehetett látni, hiszen az objektív tájékoztatás egyik utolsó „stábja", az Egyenleg is elvérzett az egyenlőtlen küzdelemben.) Ugyan­csak 1993 őszén miniszterelnök-jelöl­tet választott az SZDSZ, Kuncze Gá­bor személyében. A közvéleménykutatások alapján a szabaddemokraták népszerűsége fo­lyamatosan nő. Annak ellenére, hogy nem jelentet meg demagóg, fizetett hirdetéseket a napilapokban, nem ma­gyarkodásával hivalkodik, világnéze­tét nem akarja erőszakosan rákénysze­ríteni másokra. Vagy éppen ezért? Helyi szinten alapvetően két megje­lenési forma alapján ítélheti meg az esztergomi várospolgár az SZDSZ esztergomi csoportjának tevékenysé­gét. A párt és az önkormányzati frak­ció munkáján keresztül. Két választási (országgyűlési, ön­kormányzati) időszak között a pártok tevékenysége általában háttérbe szo­rul, a parlamenti és önkormányzati munkára koncentrálódik. A helyi SZDSZ-csoport ennek ellenére 1993­ban (is) jelen volt a város közéletében. A Liberális klub sorozata népszerű. Előadásain jelentós liberális és nem liberális politikusokkal, a gazdasági élet kiemelkedő személyiségeivel ta­lálkozhattak az érdeklődők. Ugyan­csak népszerű az immár hagyomá­nyos, ősz eleji almavásár. Ingyenes jogsegélyszolgálatunkat sokan veszik igénybe. Az SZDSZ-nél működik a munka­nélküli (reálértelmiségnek elhelyez­kedési lehetőséget kereső iroda. Szer­vezetünk megjelenteti a Szabadelvű Esztergom című kiadványt, melynek nagy előnye a többi helyi pártlappal szemben, hogy mentes az azokban megnyilvánuló szélsőséges és gyak­ran színvonaltalan írásoktól. A város lapjában, az Esztergom és Vidékében is rendszeresen találkozha­tott az olvasó szabaddemokrata írá­sokkal. Városunk képviselő-testületében a hét fős SZDSZ-frakció (a testület összlétszáma 29 fő) meghatározó té­nyező. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy kényszerűségből túl nagy teher nehezedik a frakció vállára. Ez abból a tényből fakad, hogy aKDNP-frakció számaránya korán tsincs egyenes arányban a testületben végzett minő­ségi munkájával. 1993-ban is, akárcsak korábbi évek­ben, minimális volt a frakciótagok hi­ányzása a bizottsági és testületi ülé­sekről. A jelenléten kívül konstruktív javaslatok sorát terjesztették elő a cso­port tagjai, vagy maga a frakció, a bizottságok, vagy a testület elé. A testületben a szabaddemokraták kapcsolata a többséget alkotó keresz­ténydemokratákkal (és az MDF-fel) igen jó. így egy-két neuralgikus pont kivé­telével az együttműködés harmoni­kus, a nézetkülönbségek szakmai jel­legűek. (Neuralgikus pontnak számít a volt egyházi ingatlanok és a katoli­kus egyházi igények kérdésköre, amelyben meggyőződésem szerint párt- és egyházi érdekeket szolgálnak - igen mereven. Legutóbb, a december 16-i ülésen tettek erről ékes tanúbizonyságot, de erről majd később részeletesen meg­írom a véleményemet. Mi várható 1994-ben? 1994-et óhatatlanul a tavaszi or­szággyűlési, majd az őszi helyhatósá­gi választás fogja meghatározni. Véle­ményem szerint - dajnos - igen durva kampányra számíthatunk. Mindenesetre az SZDSZ, ahogy ezt 1990-ben is tette, nem fog.beállni a sárdobálók közé. De a választási kampány előtt, még az év elején a képviselő-testületnek meg kell alkotnia a város költségveté­sét. És „hála" a kormánykoalíciónak, amely kezdetektől önkormányzatelle­nes politikát folytat, (gondolván, ha ők leszerepeltek, tesznek arról, hogy a többségében ellenzéki önkormányzati képviselő-testületek se legyenek nép­szerűek), ezt szinte a semmiből kell megalkotni. Tehát először legyen költségvetés, hogy a város működni tudjon, utána jöhet a kampány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom