Esztergom és Vidéke, 1994

1994-01-06 / 1. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Dr. Antalics Mihály (MDF) AMagy ar Demokrata Fórum Esz­tergomban is létezik, él és dolgozik, ha nem is látványosan s kérkedően, de a napi - helyi és országos - poli­tikai életben folyamatosan részt vesz. Teszi ezt annak ellenére, hogy a város fejlődését, mindennapi életét a kapott szavazatok aránya miatt döntően befolyásolni nincs módjá­ban... Év elején helyiség-, illetve iroda­elhelyezési gondjaink voltak, mivel korábbi irodánkat a kárpótlás meg­indulásakor keletkezett földhivatali anomáliák elhárítása mi&tt feladtuk, elősegítve ezzel a lakosság kárpót­lási igényeinek helybeni kielégíté­sét. A cserébe kapott irodát majd féléves munkával, nem kevés anya­gi áldozattal sikerült otthonossá ten­ni. Mára rendszeres összejövetelein­ket - minden kedd este - és rendez­vényeink zömét ott tudjuk tartani (Bottyán utca 6.). Az év elején a kárpótlással kap­csolatban segítettük a lakosságot. A minisztériumok által kiadott brosú­rákat, a törvényt a köz nyelvén ma­gyarázó értelmező füzeteket szerez­tünk be s ingyenesen osztottuk szét a hivataloknak s az érintett lakosok­nak, Esztergomban és a környező falvakban. Akárpótlásban eligazod­ni segítő előadásokat szerveztünk ­helyben és vidéken egyaránt. Dr. Farkas Gabriella többször járt vidé­künkön, és dr. Sarkantyú Lajossal együtt több előadást tartottak. A Par­lament munkáját, a törvényhozás menetét volt hivatott megértetni és ismertetni az érdeklődőkkel dr. Sa­lamon László - a Parlament Alkot­mányjogi Bizottság Vezetőjének ­fóruma, valamint Kónya Imre talál­kozása és előadása az esztergomiak­kal. Pálfy G. István megjelenése és előadása Esztergomban az úgyneve­zett médiaháborút, illetve annak hátterét a harcos szemszögéből is­mertette az érdeklődőkkel, s persze a városi tévé segítségével a lakos­sággal is. Szervezetünket is több hónapig foglalkoztatta a Csurka-ügy, a le­mondások és a kizárások. Igen ter­mékeny, elhúzódó viták után lénye­ges szakadás nálunk nem történt, né­hány kilépés, pár sértődött elmara­dása után az MDF mint párt egysé­gesen dolgozik tovább. Megalakult a VEF (Választási Egyeztető Fó­rum), a megye ötödik választókerü­letében, mely esztergomi székhelyű. A jövő évi választásokra készülve a képviselőjelöltek kiválasztása is si­keresnek mondható. Jeszenszky Géza külügyminisz­ter, valamint Le zsák Sándor MDF ügyvezető elnök látogatása váro­sunkban és szervezetünknél mind­annyiunk számára élmény és a to­vábbi munkához erőt adó esemény volt. A Babits-klub beindítása kulturá­lis többletet jelentett az érdeklődők s főleg a fiatalok számára, de ez a hasznos kezdeményezés lassan el­halt. Az MDF jelenlétét kézzelfogha­tóan bizonyítja az Esztergomi Fó­rum, szervezetünk lapja, mely idén már harmadik évfolyamába lép, s minden hónapban megjelenik. Úgy érezzük, hasznos színfolt Esztergom kulturális és politikai életében. Mik a terveink? Nem lehetünk nagyravágyóak, szerényeknek kell lennünk. Minden erőnket a jövő évi választásokra, a sikeres kampányra, a tisztességes verseny megnyerésére kell fordítanunk. Legfőbb célunk a lakosság felrázása, a választásokon való részvétel fontosságának meg­értetése, az MDF programjának megismertetése, jelöltjeink célba juttatása. Ehhez szükséges az embe­rek józan ítélőképessége, nemzeti öntudatának kibontakozása a vá­lasztások idejére. Bízzunk a jó Isten segítségében, hogy ad nekünk elég erőt és egészséget, kitartást, váratlan gyászunk leküzdéséhez, vesztesé­günk pótlásához. Ehhez mi adjuk a töretlen hittel végzett mindennapi munkát. A KDNP-tol lapzártánkig nem érkezett meg az értékelés! - a Szerk. Az elmúló év újabb változásokat hozott. Az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság, a szolgáltatási ága­zatok, az oktatás, az egészségügy, a kultúra mind megannyi reformot élt meg. Kérdésekkel fordultunk városunk egy-egy gazdálkodó szervezetének, intézményének vezetőjéhez, hogy rövid véleményt mondjanak: Mit hozott Önöknek az 1993-as év, és mit várnak a jövő évtől? Lepsényi István vezérigazgató, Magyar Suzuki Személygépkocsi Gyártó és Értékesítő Rt. - A Magyar Suzuki Részvény­társaság eredményes, munkában és gondokban bővelkedő esztendőt tudhat maga mögött. Legfontosabb eredményünknek azt tartom, hogy a terveknek megfelelően a gyár mű­ködésének első esztendejében meg­kezdtük az ötajtós hatchback, vala­mint a négyajtós Sedan személygép­kocsik sorozatgyártását. Az óesz­tendőben mintegy 14.000 kocsi hagyta el a gyárat, úgy, hogy egyi­dejűleg sikerült teljes mértékben ér­vényt szerezni a Suzuki márkanévre jellemző magas minőségi követel­ményeknek. Az 1994-es év termelé­si és értékesítési terveinek a megala­pozását szolgálták a hazai alkatrész­beszállítás arányának növelését szolgáló erőfeszítések, amelyek eredményeként az év végén az esz­tergomi gyárban készülő értékeknek már több mint 45 %-a hazai munka terméke. Legalább ilyen fontos eredmény­ként tartom számon, hogy 1993 fo­lyamán sikerült kiépítenünk közel 90 márkakereskedést magában fog­laló országos értékesítési hálózatun­kat, melynek révén november végé­ig országszerte közel 12.000 Suzuki lelt gazdára. Egyéves születésnapját ünneplő gyárunk az új autók piacán több mint 20 %-os részesedéssel messze megelőzi sok régi ismert „márkatársát". A következő esztendő új és nagy feladatokat állít elénk. A legfonto­sabb teendőnk a tömeges export be­indítása lesz. A termelés további bő­vítésére, s mintegy 15 ezer jármű külhoni piacokon való értékesítésé­re készülünk. Ez év tavaszán meg­nyílnak előttünk a nyugat-európai piacok, miután reményeink szerint kora tavasszal elhárul az összes ad­minisztratív és technikai akadály. Mindent elkövetünk annak érdeké­ben, hogy növeljük eladásainkat a szomszédos országokban, a FAK­államokban és a Távol-Keleten is. E közben szeretnénk a hazai új autók piacán kivívott előkelő helyünket nemcsak megtartani, hanem meg is erősítem. Ennek érdekében folytatni kívánjuk az értékesítési hálózat bő­vítését, modelljeink specifikációjá­nak gazdagítását, végül, de nem utoljára szeretnénk változatlanul a lakosság legszélesebb rétegei szá­mára is elérhető árakat, vonzó fize­tési feltételeket kínálni. Végül megragadom a lehetőséget, hogy az Esztergom és Vidéke hasáb­jain őszinte köszönetet mondjak a város vezetőinek és valamennyi la­kosának gyárunk tevékenységéhez nyújtott közvetlen és közvetett tá­mogatásáért, és kívánjak vala­mennyiüknek békés, boldog, ered­ményekben gazdag új esztendőt. Nagy János vezérigazgató, Uniker Kereskedelmi Rt. - Az Uniker Rt. létében az 1993. év meglehetősen változatos volt. Nagy reményekkel indultunk. Bíz­tunk abban, hogy városunk térsége megindul a fejlődés útján. Erre ala­poztuk terveinket és állítottuk össze üzletpolitikai javaslatainkat. Tulaj­donosaink „többet tudtak", és nem fogadták el fejlődési elképzelésein­ket. Óvatosságuk részben igazoló­dott is. 1993-ban éles kettőség jellemezte cégünket. Míg a vagyonkezelés vár­hatóan jó eredményt hoz, addig be­fektetéseink stagnálnak, illetve eredménytelen gazdálkodást tük­röznek. A kereskedelmi kft.-ket ugyanis egyszerre két csapás sújtot­ta: a magas munkanélküliségből adódó keresletcsökkenés, valamint az egyre jobban burjánzó feketeke­reskedelem. Ez utóbbival a versenyt tisztességes eszközökkel nem lehet felvenni. Összeségében 1993-ban is nyere­séges évet zár az Uniker Rt. Meg­őriztük stabilitásunkat, belső fej­lesztésekkel megteremtettük a to­vábblépés lehetőségét. Tulajdono­saink számára biztosítjuk az előző évihez hasonló osztalékot. 1994-ben társaságunk életében nem várunk lényeges változást. A meglévő alapokról kiindulva szeret­nénk tevékenységünket bővíteni, bevételeinket növelni. Befektetési gondjaink megoldására lépéseket teszünk. Úgy látjuk, képesek lesz­nek nemcsak forgalmuk bővítésére, hanem a nyereséges gazdálkodásra is. Tulajdonosaink kedvező döntése alapján bizakodunk, hogy 1994-ben olyan pályára áll az Uniker Rt., amely gazgadási erejénél fogva tér­ségünk kiskereskedelmében szolid és tisztességes példát mutat. Sirola Miklós vezérigazgató, Oktáv Ipari Továbbképző Rt. - Tulajdonosváltást, vezetővál­tást. Mindkettő elég megrázó egy vállalat életében, de a második, is­merve magamat, lehet, hogy súlyo­sabb. Nekem ez azt jelentette, hogy az ország egyik, talán legnagyobb, évi 25.000 főt oktató intézményé­nek éléről jöttem el Esztergom­Kertvárosba, hogy az itteni kollé­gákkal együtt oldjuk meg a felme­rült gondokat. Jó kollektívát és na­gyon jó infrastruktúrát találtam ah­hoz, hogy a szakterületünkön jelent­kező oktatási elvárásoknak hatéko­nyan tudjunk megfelelni. Az 1994-es évtől azt reméljük, hogy az OKTÁV Ipari Továbbképző Rt. a maga szakterületén egy éven belül Magyarország legnagyobb és legelismertebb továbbképző köz­pontja legyen. Ennek érdekében azt szeretnénk, hogy a német-magyar vegyes tulajdonú OKTÁV Ipari To­vábbképző Rt. maximálisan ki tudja használni a helyzetéből fakadó elő­nyöket és tanfolyami kínálataival, felkészült oktatóival és az új tulaj­donos által közvetített magas szintű német oktatási know-how segítsé­gével olyan szakmai ismereteket tudjon átadni hallgatóinak, amelye­ket a mai nehéz munkaerőpiaci kö­rülmények között is nemcsak Ma­gyarországon, hanem szerte Euró­pában elismernek. (Folytatás a 6. oldalon) és hogyan látják a gazdasági vezetők?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom