Esztergom és Vidéke, 1994

1994-09-22 / 38. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A VÁTI RT. (Magyar Regionális Fejlesztési, Urbanisztikai és Építészeti Részvénytársaság) tervezői versenytárgyalás eredményeként a város önkormányzatának megbízására készítették el a város egészére kiterjedő általános rendezési tervet. A tervezők: Molnár Attila Ybl-díjas (témafelelős), Hulyák Anna és Győri István (városrendezés), Mezey András (közlekedés), Széher László, Sasvári Gábor, Sasvári József (közművek), Takácsné Bajcsay Eszter (árvízvédelem), dr. Csemez Attila és Balogh Ákos (tájrendezés, környezetvédelem), dr. Korbonits Dezsőné, Arató György (konzulensek), Papp Mihályné, Sánta Katalin, Hamar Ervin, Papp Lajos, Baranovszky Zoltán, M. Pillér Kinga (munkatársak). - Milyen tervet használtak eddig a Polgármesteri Hivalalban? - A jogilag ma is élő, Dorog, Tokod, Tát településekkel együtt készült általános rendezési tervet 1976-ban hagyták jóvá. A terv vizsgálati anyaga közel 25 éves, tervi munkarésze pedig kereken húsz. 1982-ben az általános rendezési terv felülvizsgálata került napirendre. Az 1987-ben dokumentált, teljeskörű vizsgálatot tartalmazó terv jóváhagyására azonban nem került sor. Ez a vízlépcső következményeire és a 11-es út átvezetésére ajánlott irreális megoldásokra vezethető vissza. Megváltozott társadalmi-gazdasági környezetben, 1992-ben indult újra a város egészére kiterjedő tervezés. A tulajdonosi szerkezet változása a rendezési tervektől nemcsak alkalmazkodókészséget kíván, hanem a tulajdon védelmét, a vállalkozás szabadságát, a tulajdonra vonatkozó korlátokat, következmények stabilitását, kiszámíthatóságát is. Az önkormányzat arról is döntött, hogy a jelenleg érvényes jogszabályok szerinti általános rendezési terv készüljön. - Mi a rendeltetése az általános rendezési tervnek? - Az általános rendezési terv a településrendezés eszköze, melynek célja, hogy a város térbeli-fizikai környezete harmonikusan, rendezetten, értékmegőrző és értékteremtő módon fejlődjön. A képviselő-testület által elfogadandó terv feladata Esztergom város közigazgatási területére kiterjedően az, hogy a környező településekkel egyeztetve meghatározza a települési környezet alakításának és védelmének alapvető szabályait. Továbbá az egyes területek felhasználásának illetve védelmének módját; az épületek, építmények elhelyezésének, kialakításának, védelmének szabályait; a település működtetéséhez szükséges infrastruktúrák térbeli elrendezését. Az általános rendezési terv három fázisban készült: a vizsgálati szintézis (I. fázis), a rendezési koncepció, a tervezési program (II. fázis), a terv (III. fázis). A terv elkészült és elfogadásra vár. Átadtuk, s a Szabadidőközpont kiállításán bárki megtekintheti. A korábbiakban is széleskörű betekintésre volt mód a Polgármesteri Hivatalban. - Milyen lakossági, társadalmi véleményt kaptak eddig? - A rendezési koncepció, tervezési program (II. fázis) széleskörű egyeztetése során a lakosság, a szakmai testületek és az érintett helyi, megyei, országos hatóságok és nem utolsósorban a képviselő-testület bizottságai fogalmazták meg véleményüket egyeztetések, konzultáció során, fórumokon és írásban. A szakmai testületek közül különösen a METESZ területi szervezete, az Esztergom Barátainak Egyesülete, az Esztergomi Kereskedelmi és Ipar Kamara adott értékes, tömören, célratörően átgondolt segítőkész véleményt. Az észrevételeket munkánk során szinte kivétel nélkül hasznosítottuk. Ugyancsak eredményesek voltak a nos utca idegenforgalmi és kereskedelmi (piac) központ legyen? Igen (76,91 %!!!). - A Prímás-sziget intenzívebb felhasználásával egyetért-e (üdülőfalu, termálstrand, szállodák)? Igen (70,22 %). - Miként vélekedtek a minisztériumok és a hatóságok a tervezési programról? - A rendezési koncepciót és a tervezési programot a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Minisztérium Területrendezési és Építészeti Tervtanácsa megtárgyalta. Az elhangzott vélemények és a megfogalmazott javaslatok alapján készült a tervtanács összefoglaló véleménye, amit ugyancsak hasznosítottunk. Az előzetesen kiküldött programokra vonatkozó hatósági véleméElkészült az általános rendezési terv Molnár Attila Ybl-díjas építész a tervezésről lakossági fórumok. A lakossági kérdőívek alapján kapott válaszok a további tervezési munkákat is nagyban segítették. Az összegzett válaszok egy része megerősítette, más része módosította korábbi elképzeléseinket. A lényeges lakossági válaszok: - Melyik településfejlesztési feladatot tartja a legfontosabbnak? A munkahelyteremtő beruházásokat (24,90 %), a város természetes környezetének védelmét (22,02 %), a közművek fejlesztését (18,60 %). - Melyik külső közlekedési kapcsolat fejlesztését ítéli legfontosabbnak? A Mária Valéria híd rekonstrukcióját (59,06 %!!!), a 10. számú főút korszerűsítését (34,17 %). - Helyesli-e az autóbusz pályaudvar kitelepítését? Igen (78,4 %!!!) - Hová kerüljön a kitelepített autóbusz-pályaüdvar? Az összevont helyközi pályaudvar Esztergomban a vasútállomás mellé kerüljön! (43,14 %). - A városkép védelme érdekében helyesli-e a Szentgyörgymező, Víziváros, Belváros, Szenttamás és Királyváros utcahálózatának, utcaképének védelmét? Igen (85,02 %!!!). -Helyesli-e, hogy az autóbusz-pályaudvar kitelepítése után a Simor Jányeket az egyeztetéseken, valamint azt követően írásban kaptuk meg. Külön örömünkre szolgált, hogy a város vezetői kiemelt figyelmet fordítottak a készülő programra és az általános rendezési terv elkészítését a város életében meghatározónak tartották. A konzultációk során aktívan részt vettek a tervezésben. A dokumentálást megelőzően az eddig elkészült terveket a Területfejlesztési Bizottság két alkalommal, a testületi ülés egy alkalommal tekintette át. A felsorolt egyeztetési folyamat eredményeként a képviselő-testület 1994. május 12-én 104/1994. számú határozatával elfogadta az általános rendezési terv rendezési koncepcióját és tervezési programját. - Mi van még hátra? - Befejeződött a tervezés III. fázisa, az eddigi tervezési munka végeredménye az általános rendezési terv. A terveket lakossági fórumon ismertetjük, bizottság tárgyalja és testületi ülésen hagyják jóvá. A terv jóváhagyásra kerülő része egyrészt a helyi rendelettel jóváhagyandó szabályozási előírásokat, övezeti és szabályozási terveket tartalA / Ha készen lennének az utcák, nem tudnánk ilyen biztonságosan közlekedni! (Folcfcs Vilmos karikatúrája) mazza. Ezek az állampolgárokra nézve kötelező erejű elhatározásokat tartalmazzák és a további építéshatósági munka alapjául szolgálnak. Másrészt testületi határozattal jóváhagyandó, önkormányzati feladatokat tartalmazó intézkedési terv. Az önkormányzati munkát segítő területfelhasználási és szerkezeti terv is rövidesen jóváhagyásra kerül. A terv jóváhagyásra nem kerülő munkarészei egytől egyig a felsorolt munkarészek indokló háttéranyagai. A szakági tervlapok a hatósági vélemények kialakítását segítik. A dokumentációban függelékként csatoltuk a korábbi fázisban elkészült összefoglaló vizsgálati és program-egyeztetéseket, szakmai véleményeket. - Milyen lesz a helyi építésügyi előírás? - Az önkormányzat testületi ülésén alkot rendeletet a város helyi építési előírásairól és az egyes építési munkák engedélyezéséről. Ezt törvény, kormányrendelet, továbbá az Országos Építésügyi Szabályzat írja elő az önkormányzat számára. Bevezető részét szó szerint ajánlom az olvasóknak: ,,A rendelet hatálya alá tartozó területet felhasználni, telket és területet kialakítani, épületet, továbbá - a bányaműveléshez szükséges föld alatti építmények kivételével - műtárgyat és inás építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és elbontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az országos érvényű jogszabályoknak és előírásoknak (az OÉSZ és a szabványok), valamint e rendeletnek, az általános rendezési tervnek és az annak részét képező belés külterületi szabályozási és övezeti tervnek, valamint a belterületi felhasználási tervnek együttes alkalmazásával szabad." Fő fejezetei: I. fejezet: Általános előírások (bel- és külterület, városépítészeti értékvédelem, természetvédelem és zöldterületek védelme, telekalakítási és építési tilalmak, építési korlátozások, telekalakítás és az építés engedélyezése). II. fejezet: A belterület (lakóterület, üdülőterület, intézményterület, ipari- és raktárterület, közlekedési területek, közművek, zöldterület, belterületi erdőterület, egyéb rendeltetésű terület). III. fejezet: A külterület (az erdőterület, a mezőgazdasági rendeltetésű területek, a közlekedési területek, egyéb rendeltetésű területek). IV. fejezet: A környezet védelme (védett kategóriák, talaj védelme, zajés rezgésvédelem, hulladék, szennyvíz, vízminőség). Záró rendelkezések (szabálysértésről, a részletes rendezési tervek alkalmazásáról, hatálybalépésről). Fontos záradéka: A rendelet előírásait a hatályba lépés napjáig elsőfokú határozattal még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (Pálos)