Esztergom és Vidéke, 1994

1994-07-28 / 29-30. szám

8 ESZTERGOM TÖRTÉNETE ÉRMEKEN ESZTERGOM ÉS VIDÉKE ESTEI HIPPOLIT ÉRME Az éremművészet sajátos kifejező eszközeivel palányi méretben sokak által elérhető és kézzel is tapintható közelségbe hoz nagy eseményeket, kimagasló tetteket és azok részeseit. Esztergom történelme bővelkedik nevezetes eseményekben; kiemelkedő és érdekes személyek sokasága került kapcsolatba a várossal. Énnek természetesen mindent nem örökíthettek meg, de a meglévők összegyűjtése és a fontosabbak bemutatása szép és érdekes feladat. Ezért vállalkoztam egy sorozat indítására, abban a reményben, hogy a várost szerető, művészetet és történelmet kedvelők folytatják, hiszen a lehetőségek az esztergomiak kezében vannak és az esztergomi numizmaták rendelkeznek kellő anyaggal is hozzá. Az első magyar pénzeket Esztergom királyi pénzverői készítették. Tehát a város már Szent István idejében szoros kapcsolatba került az érmészettel. Még diákként jól emlékszem Zolnay László ásatásaira a vasútállomásnál, amikor a hajdani pénzverők faluját, Kovácsi maradványait kutatta, akik több mint két évszázadig verték a magyar pénzeket. A legrégebbi, általam ismert, Esztergommal kapcsolatos emlékérem a „kis prímást", Estei Hippolitot ábrázolja. Hippolit, vagy olaszosan Ippolito, Beatrix királyné unokaöccse Ercole d'Este Ferrara hercegének és Aragoniai Eleonorának fia Ferrarában, 1479. november 2-án született és valószínűleg 1520. szeptember 2án halt meg, helyét nem ismerjük. 1487-ben 7 évesen Mátyás király kegye emelte az esztergomi érseki székbe, amelyet 1497-ben elcserélt Bakócz Tamással az egri püspökségért. Fiatalemberként mutatja be őt egy szép itáliai érem. A reneszánsz éremművészet egyik ritka és magyar vonatkozású alkotása. A művészettörténeti kutatások 1503-ban készült firenzei munkának tartják, talán Niccolo Fiorentino firenzei művész keze munkájának. Az érem egy, talán egyetlen példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban található, átmérője 45 mm. Rayman János BAKOCZ TAMAS ÉRSEK EMLÉKÉRME A kevés magyarországi vonatkozású reneszánsz érmek egyike Bakócz Tamás esztergomi érsek arcképét ábrázolja. Bakócz 1442-ben Erdődön született. Jobbágysorból küzdötte fel magát a magyai-egyházi méltóságba. II. Gyula pápa halála után még a pápaválasztáson is reményteljesen indult. Előbb Mátyás király titkára volt, majd győri, később egri, végül 1498-tól esztergomi érsek lett. 1514-ben meghirdetett kereszteshadjárata a Dózsa-féle parasztháborúhoz vezetett. Igazi reneszánsz főúr. Esztergomban a várhegyen felépített temetkezési kápolnáját, esztergomiasan a „Bakács Kápolnát" a bazilika oldalkápolnájaként ma is megcsodálhatjuk. Corvin Jánostól szerezte meg a méltán híres Mátyáskálváriát, amely szerencsére megmaradt és a főszékesegyházi kincstár féltett darabja. 1521. június 15én halt meg Esztergomban. Az arcképét bemutató érmet valószínűleg még életében mintázták róla, a XV. és XVI. század fordulója körül, feltehetően római tartózkodása alkalmával. Előlapján az érsek balranéző mellképe látható, fedetlen fővel, egyszerű karingben. Körirata: THOMAS CAR STRIGON VNGAR PRIMAS. Kívül gyöngykör keretezi. Hátlapján egy delfinen álló nőalak (Fortuna) felemelt jobb karjával vitorlát tart. A vitorlavásznat szelet fúvó jelképes alakok dagasztják. Körirata: CVM DEA VIRTVTI IVRE LOCATA COMES, szintén gyöngykörben. Az öntött bronzérem átmérője 64 mm. Készítőjét nem ismerjük. A Nemzeti Múzeum éremtárában őrzött példány a nevezetes Montenuovo herceg gyűjteményéből származik. A híres prímásról Madarassy Walter (1909-1994) érem- és szobrászművész is készített egy érmet 1934-ben. Tulajdonképpen az itáliai reneszánsz portréját ismételi meg. A Magyai- Eremgyűjtők Egyesülete 1992-ben bocsátott ki egy újabb Bakócz-érmet. Az érsek arcképének előzménye ez esetben is az olasz érem. Viszont főpapi öltözetben, díszes palástban és a fején gyöngyös és drágaköves infulával ábrázolják. Ennek a püspöksüvegnek az eredetijét is a főszékesegyházi kincstár őrzi. A 42,5 mm-es érmet az Állami Pénzverde készítette ezüstből és bronzból. R.J. A TOROK HÁBORÚK EMLÉKÉRMEI I. Magyarország csaknem 300 évig állt hadban a török birodalommal. Az első száz évet a törökök európai terjeszkedése, a másodikat egy viszonylagos stabilizáció, de állandóan változó határokkal, a harmadikat a török visszaszorítása jellemezte. A török győzelmeket nem ünnepelték Európában, nem volt okuk éremkiadásra. Egyedül a mohácsi vereség az, amelyről érmek emlékeznek meg, de ezek indítéka II. Lajos király tragikus halála volt. Ismereteim szerint az első esztergomi vonatkozású énnek az 15941595 években folytatott hadjárat emlékére készültek. Rudolf király Mátyás főhercegre bízta a magyarországi hadműveletek vezetését. 1594. május 4-én 35 ezres sereggel kezdte meg a török kézen lévő Esztergom ostromát. Május 30-án Balassa Bálint belehalt a harcokban szerzett sebeibe. Június 29-én felhagynak a vár ostromával. Augusztus 26-án Pálffy Miklós Pilisvörösvániál megállítja a budai basa felmentési kísérletét. 1595 július l-jén újra kezdik a vár ostromát. Szeptember 3-án Kara Ali bég feladja a várat, amely 10 évig marad keresztény kézen. Erről az eseményről tudósít egy szép érem, amelynek metszetmásolatát Weszerle József: Hátrahagyott énnészeti táblái című munkájából kölcsönöztem. Az érem előlapján Mátyás főherceg, a győztes hadvezér léptet lován. A ló alatt található M.S. mesterjegy. A hátoldalon a felszabadított vár látképe látható, az ostrom nyomai nélkül. Előterében a szigeten felállított és az ostromban jelentős szerepet játszó ágyúk állnak. Mellettük jobbról az ostromlók sátrai. A vár mellett jobbra a Szenttamás hegy, tetején kisebb erősséggel. A háttérben szőlővel teleültetett hegyek sorakoznak. A várhegy alatt a Dunaparton a megerősített Víziváros különül el. A várhegyen a sok támpilléren az érseki palota, Vitéz nevezetes palotája látszik, balra pedig a székesegyház (?) épülete. A szép énnet Sock Mihály körmöcbányai éremvésnök mintázta, aki 1601-ben lett a pénzverő fővésnöke. Több személyi énnet és II. Mátyás koronázási érmeit készítette. Az esztergomi énnet 1601-ben verték. Átmérője 49 mm, az arany érem 56 g, az ezüst 37 g-ot nyom. (Rayman) Rendkívüli ülés Esztergom Város Képviselő-testülete július 28-án rendkívüli ülést tart. Mint ismeretes, Sipos Imre, az Árpád-házi Szent Erzsébet Humán Szakközépiskolája igazgatója, valamint Reményi Károly, a Városi Zenede igazgatója a képviselő-testület legutóbbi ülésén nem kapta meg a szükséges szavazat-mennyiséget, noha mindketten tagjai a testületnek és csak egy-egy pályázat érkezett, így, jog szerint, augusztus l-jétől nincs igazgatója a két intézménynek, ezért döntött dr. Könözsy László úgy, hogy rendkívüli testületi ülést hív össze. Rendkívül furcsa helyzet állt elő, hiszen Reményi Károly pályázatát a nevelőtestület és az iskolaszék, Sipos Imréét pedig a nevelőtestület, az iskolaszék, a közalkalmazotti tanács, a diákönkonnányzat és a megyei középfokú intézmények igazgatói kamarája is támogatták.