Esztergom és Vidéke, 1994

1994-07-28 / 29-30. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Nelhiebel Kongresszus Régi hagyományt sikerült felelevenítenünk - az esztergomi „őslakosok" által is jól ismert Nelhiebel családban. A századforduló táján született hét testvér - melyből öten halálukig Esztergomban tevékenykedtek - az összetartás és egymást segítés szép példáját mutatták és adták tovább nekünk, gyermekeiknek, unokáiknak. Ennek bizonyítására ünnepélyes alkalmat is teremtettek. Tíz évenként egybehívták folyamatosan bővülő családjaikat, és fényképeken is megörökítették e hangulatos összejöveteleket. 1959-ben szakadt meg ez a hagyomány, s az eltelt évtizedek nehézségei után csak most, 1994-ben vált lehetővé egy újabb nagycsaládi találkozó megszervezése, hogy a legifjabb családtagok is megismerhessék egymást. Mivel a család létszáma időközben 168-ra növekedett, már nem fértünk el a hagyományos helyen, a régi szülői házban. Erre a célra tehát a Dobó Katalin Gimnázium ebédlőjét béreltük ki. A 168 családtagból 118-an tudtak eljönni a neves napra. Sokan T- * * ém m ^m külföldről, Ausztriából, Svédországból, Belgiumból, Franciaországból érkeztek ide, és persze legtöbben kis országunk számos tájáról. A „nagy öregek" generációját már csak egyedül özv. Nelhiebel Józsefné, Manci néni képviselhette, akinek vidámságát, mosolygós arcát a régi húsbolt vásárlói köre is nagyon jól ismerte. A terebélyesre nőtt családfa ágairól és leveleiről sok fénykép és video-felvétel készült, melynek segítségével otthon is még sokáig emlékezhetünk az együtt töltött kellemes napra. Reméljük, nekünk is sikerült megéreztetni gyermekeinkkel, milyen fontos elődeink nyomában a tradíciók megőrzése és lesz, aki majd utánunk is folytatja. Ezúton is köszönjük a család azon tagjainak közreműködését, akik a találkozót megszervezték. Kifejezzük köszönetünket Karajos Lajosnénak és kis csapatának, akik gördülékeny konyhai kisegítő munkájukkal nagyban elősegítették a rendezvény sikerét, s hogy mindenki jól érezte magát. A Nelhiebel család Az utasokat védő jogszabályi háttér Az utasok védelmében számos jogszabály született, amelyek előírásai sajnálatosan nem elég ismertek az utasok körében, pedig a tájékozott utast nem lehet olyan könnyen félrevezetni. A 2/1992./I.13./IKM rendelet értelmében utazásszervező és utazásközvetítő tevékenységet csak a helyi önkormányzatnál szabályosan bejelentett utazási iroda, utazási ügynökség folytathat. Az iroda a bejelentésről visszaigazolást kap. A belkereskedelemről szóló törvény értelmében ezen üzleteknek cégjelzéssel, cégtáblával kell rendelkezni, nyitvatartási időt kell megállapítani és jól látható helyen fel kell azt tüntetni. Az üzletek működéséről szóló egyébként már többször módosított 6/1990.(IV.5.)KeM rendelet megfogalmazásában az üzlet: a helyiség körülhatárolt, tartós használatra készült, rendszeresen (állandó v. ideiglenes jelleggel) nyitva tartó értékesítőhely. Az üzletekben jól látható módon fel kell tüntetni a minőségi reklamációs ügyintézési módot, a fogyasztóvédelmi felügyelőség címét is megjelölve, valamint rendelkezni kell vásárlók könyvével is. Az utazásszervezésről szóló IKM rendelet megfogalmazza, hogy mit ért megfelelő helyiségei. Az ilyen irodában csak az utazásszervezés, illetve az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenység (pl. valutaeladás) folyhat. Ha valami mást kívánnak ott végezni, azt térben el kell különíteni. Természetes követelmény az e célra rendszeresített, önálló telefon- és telefaxvonal. Mindez vonatkozik az ügynevezett fiókirodákba is.. Ezen szabályokat olvasva elgondolkodtató, hogy milyen sok, ehhez még cask nem is hasonló körülmények között üzemelő vállalkozó meri magát utazásszervezőnek nevezni. Vajon milyen utazást lehet előkészíteni és menedzselni egy pincehelyiségben lévő üzletben, áruház közepére helyezett íróasztalnál? Mennyire kulturált az ügyfélforgalom, a tájékoztatás színvonala az ilyen „irodában" vagy az inkognitóban maradó munkahelyi telefonszámon és az olyan lakásban, ahová utas be sem léphet. Valószínűsíthető, hogy aki ilyen körülmények között fogadja az utast, vagy a lelkiismerete hagyta cserben, vagy az azokat helyettesítő biztosítási szerződés. A vagyoni biztosítékot akkor lehet felhasználni, ha az iroda más forrásból nem tudja fedezni az utasok érdekében teendő intézkedések költségeit (pl. hazaszállítás), vagy hibás szerződés, illetve nem teljesítésből származó kárigény fizetésére szolgálhat fedezetül. Felhasználása esetén 30 napos visszapótlási kötelezettséget ír elő a jogszabály. Anniik érdekében, hogy megfelelő alap álljon rendelkezésre, az irodának forgalma függvényében évente növelnie kell a vagyoni biztosítékot. Az utazásszervező és közvetítő szabályos tevékenységének megtestesíMire vigyázzon a turista?! vagy szakmailag teljesen felkészületlen. Aki már részt vett utazáson, tudja mennyi összetevője van egy társasútnak. Ez olyan szakma, amelyet nem lehet,,gyorstalpalássafelsajátítani. E munka összetettségére, árnyaltságára tekintettel speciális képzettségre és nem utolsósorban gyakorlatra van szükség. Ezt szem előtt tartva határozta meg a vonatkozó rendelet, hogy az utazási vállalkozásban legalább egy, a tevékenységéért felelős személynek utazásszervező minősítő vizsgával kell rendelkeznie. E vizsga letétele színvonalas előképzettséget, nyelvi tudást (legalább 1 középfokú nyelvvizsga) és a szakmában való jártasságot feltételez. Az utasvédelem egyik garanciája a kötelező vagyoni biztosíték letétele valamely pénzintézetnél, tője az utazási iroda IKM Országos Idegenforgalmi Hivatal általi bejegyzés. A bejegyzési kérelmet akkor lehet beadni, ha a vállalkozó együttesen rendelkezik az előbbiekben ismertetett feltételrendszerrel (tehát tárgyi, személyi és kártalanítási biztosíték). Az OIH ezek meglétét ellenőrzi és határozatban dönt a bejegyzésről. Az iroda csak a visszaigazolás, valamint a MNB bevizahatósági engedélyének birtokában kezdheti meg működését. Helyes, ha az irodák pecsétjükön és hivatalos iratain feltüntetik az OIH engedélyszámát, ezzel mint egy referenciát adva az utasoknak. Utaztatási tevékenység kizárólag a nyilvántartásban rögzített megnevezéssel folyhat, tehát az iroda önhatalmúan amely alkalmas lehet az utas félrevezetésére is - azt nem változtathatja meg. A bejegyzés ténye nem titkos, aki kíváncsi, rákérdezhet az irodánál, de az OIH-nál és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségen egyaránt. A leírtakból következik, hogy az előírásokat nem teljesíthető utaztatók nem kaphatnak bejegyzést. Az OIH köteles rendszeresen, hivatalos lapjában közzétenni a nyilvátartásból törölt irodákat. Az OIH bejegyzés nem jelent folyamatos biztosítékot az irodának, csak állandó jó munkával lehet fenntartani a bejegyzettséget. Ugyanis az ellenőrző szervezetek, így a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és maga az OIH is figyelemmel kíséri az irodák tevékenységét. Az OIH törli az irodát nyilvántartásából, havaiamilyen működési feltételt nem biztosít, a jogszabályokat és a devizahatósági előírásokat megsérti, illetve az ellenőrzés súlyos szakmai mulasztást tár fel. Belföldi utazásszervezés és közvetítői tevékenység szintén csak OIH bejegyzéssel folytatható, annyi könynyebbséggel, hogy lényegesen kisebbek a vagyoni biztosítékok és a szakinai minősítő követelmények. Fontos információs forrást jelentenek a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség panaszirodájába érkező észrevételek. A panaszok sok esetben ráirányítják a figyelmet az engedély nélkül működő irodákra is. Ilyenkor nem marad el a szükséges intézkedés és a társhatóságokat is tájékoztatjuk. Sokszor derül fény deviza-, vagy adó bűncselekményekre.