Esztergom és Vidéke, 1994

1994-07-14 / 27-28. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE „Sophie középszerű termettel bír. Szebb mellyet, szebb kezet, szebb kart, szebb lábat, szebb derekat nem képzelhetsz. Hajai feketék. Képe vo­násai nincsenek a regula szerint, talán bizarrak, mert orra Pálffy-orr, de az egész kedves és sokat báloló. Nyolc esztendeig neveltetvén az anyja test­véreinek kezei alatt a bécsi főszületésű klastromban, franciául beszél legjob­ban, németül aszerint beszél, amint közöttünk beszélleni szokás, magya­rul és tótul is jól tud, noha néha botol" - ez a leírás Kazinczy Ferencé, a férjé. (Érdekes, hogy a nyelvújító Kazinczy gyermekeinek származása ugyan ma­gyar, de anyanyelve francia - első sza­vuk: mamam. Kazinczy érdeme is, hogy a következő úri nemzedék már valóban magyar nyelvű lesz.) A házasság 1804-ben köttetett. Ka­zinczy ekkor 45 éves, a lány 25. So­phiet Kazinczy gyermekkora óta is­meri, édesapja, gróf Török Lajos tan­ügyi elöljárója volt. Török Sophie ­Kazinczy családja fel is rótta - nem volt gazdag lány, s a grófi cím sem tudta ezt feledtetni. A lánykérés történetét ismerjük, Ka­zinczy közli a Pályám emlékezete c. művében: „Édes Sophie, mondám, még min­dig összekulcsolt karral s megtámasz­kodva: ismer engemet és a zavart, melyben házunk most áll, de ismeri lelkes és jó, bár megtévesztett anyá­mat is (Kazinczy Ferenc volt a család fekete báránya: börtönviselt múltja, művészeti ambíciói miatt.), végye mindezt együvé s mondja meg nekem, összeköthetné-e életét az én életem­mel? Míg zaváradásomból magamhoz térhetek, Sophie anélkül, hogy emlé­kezhetém, miként, eltűne előlem. Szé­gyelve gyengeségemet, hogy erős fel­tétem mellől eltántorodhatám, s hogy amit tettem, ily balogul tettem, sebes léptekkel járék fel a szobában s akar­tam volna, nyeljen el a föld. Életem­nek ez volt egyik legkínosabb pillan­tása. Sophie azzal a tettetést nem isme­rő lélekkel, mely neki nem eltanult, hanem természettől vett tulajdona, jön s megszólít: Ferenc, s hol fogunk lak­ni?" Igen, a realitás világát Sophie kép­viselte házasságukban, a gazdaság, a Nyolc gyermekük született, az első gyermek: Iphigénia egyéves korában meghalt. A széphalmi ház tövében te­metik el, Kazinczy szobájából rálát a sírra, így úgy érzi, hogy gyermeke mindig vele van. A legutolsó gyermek a 60 éves Kazinczytól '1920-ban szü­letett JLajos a szabadsárharc mártírja lesz. O a tizennegyedik aradi vértanú. Kazinczy gyermekei növekedését nagy figyelemmel kíséri, nevelésben rousseau-i elveket vall. Tolerálja a gyermek személyiségét: „aki kicsiny korában makacs nem volt, soha sem lesz abból ember." Késői apaságát nagy-nagy büszkeséggel viseli: „Ki­csoda az a szép kis barna? Melyik? Az a legkisebb, legszebb? S ekkor azt fele­Tanner Ilona == Török Sophie De ki Török Sophie? gyereknevelés gondjai is elsősorban az ő vállát nyomták, de mindemellett szellemi társa is tudott lenni a széphal­mi vezérnek. Sophie bölcsessége mégsem ebben állt, hanem abban a mérhetetlen önfe­gyelemben, amellyel el tudta viselni, hogy egy országban ismert férfiú fel­esége, kinek férje fiatal lányokból álló hódolói koszorúval is bír. (Közülük emelkedik ki Lotti (gróf Gyulai Karo­lina), aki fiatalkori szerelmének Siisie­nek - Kácsándy Zsuzsánnak - a lánya, és szoros levelezésben állt Kazinzcy Ferenccel.) Kazinczy számára a szerelem eszté­tikai élmény. „S míg én papírosaim közt ülék, feleségem fél napokat tölte mellettem némán vagy énekében önté lelkét lelkembe. Sophie nekem, és sok esztendőkig, nem feleségem volt, ha­nem szeretőm, még akkor is nem fel­eségem, hanem szeretőm, midőn gyer­mekemet tejével táplálta. Feketébb és kedvesb színű fonalakból soha ember életét a párkák nem fonták, s így még ma is, öregségem végnapjaiban, s hogy én bajaimat ily lélekkel viselem, az nem hideg bölcseség, hanem hála érzése." Gyerekszájba való mondókák (Ezek és sok más megtalálhatók: Faragó József - Fábián Imre: Bihari gyermekmondókák, Bukarest 1982 c. kötetben a jelölt sorszám alatt.) I. Kicsiknek Lovagoltató Hőc, hőc, katona Ketten ülünk a lóra. Zabot adunk a lónak. Cukrot meg a csikónak. 967. Szalacs Hintáztató Egy aranyalma. Két aranyalma, Három aranyalma stb. Tíz aranyalma, Tíz, tíz, tiszta víz. Ha nem tiszta. Vidd vissza, Majd a cica megissza. 1159. Nagyvárad II. Nagyobbaknak Évszaksoroló Jön a tavasz, virágot hoz, Jön a nyár, meleget hoz, Jön az ősz, gyümölcsöt hoz, Jön a tél, hideget hoz. 1314. Kágya Napsoroló Hétfő hetibe. Kedd kedvibe, Szerda szerelmibe Csütörtök csűribe Péntek pitvarába Szombat szobájába Vasárnap az Isten házába. 1391. Nagyszalonta lék, hogy az az én lányom. Én észre sem vevém, hogy orcám el vala ázva, s másnap az idegenek mondogatták csudálásául annak, hogy milyen hív atya vagyok. Én ezt nem szégyellém." „Engem ez a sok, de mind ép és szép gyermek ifjít meg. Gyönyörű élet, bár teherrel, gonddal!" A gyerekek és So­phie gyakran betegeskednek, de legin­kább az anyagi gondok nehezítik meg a család életét. Kazinczy Ferenc va­gyonát az irodalomra költötte, mrkor 1931-ben kolerában meghal 50 ezer pengőforint adósság marad utána. Az özvegy és gyermekei a nyomortól me­nekülve az Akadémiánál könyörögtek alamizsnákért. De Kazinczy életét nern^az anyagi megggazdagodás éltette. O életében beigazolódottnak érezte azt, amit Munkácsról szabadulva, az a bizonyos Fanny nevű félszemű öreg kisasszony jövendölt neki, hogy „egyike lesz a legszerencsésebb embereknek". Mert azért az lett. S ezt nem utolsósorban élete angyalának, Sophie-nek köszön­hette. Ez az asszony varázsát, erejét a 27 éves házasság során megőrizte. Ka­zinczy szonettje vallomás egy már nem igazán fiatal asszonyhoz: O képe Midőn az hajnal elveri álmomat, S a fény orozva lebben rejtekembe. Imádott kedves kép, le tűnsz szemembe, S ah! gyúladni érzem régi lángomat. Ez Ő! ez Ő! kiáltom, s csókomat A képnek hányom részegült hevembe, így szólott, így járt, így mozgott, ölembe így sűlyede, elfogadván jobbomat. S most ezzel folynak, mint egykor Vele, A titkos, édes, boldog suttogások, Vád, harc, megbánás, új meg új alkvások. S midőn ezt űzöm, mint egykor Vele, Kél a nap, s bélő a zsalunyiláson, A sugárival körüle glóriát von. Sophie 11 évvel élte túl hitestársát ­66 évesen hunyt el, teste férje és első­szülött kislánya mellett nyugszik Széphalmon. Tanner Ilona a Török Sophie névvel bizonyára férje, Babits Mihály, irányí­tó szerepét is kívánta hangsúlyozni, de önmaga helyét is jelölni akarta: egy nő, aki jeles férfiú hitvese és szellemi társa. CC­Szünetel a 14-es Holló Cserkészcsapat Rottár József cserkészparancsnok a következő közlemény közreadását kérte: Ezúton tájékoztatom a kedves szü­lőket és az érintetteket, hogy a fenn­tartó testület (Főszékesegyházi Káp­talan) egyetértésével és hozzájárulá­sával, 1994 június hó 1. napjától cserkészparancsnoki megbízatáso­mat visszadtam. A fentiek miatt a Magyar Cserkész­szövetségnél a fenntartó testületa 14­es Holló Cserkészcsapat működésé­nek szüneteltetését kérte. Rottár József és Kolumbán György 1988 őszén szervezte újjá az esztergo­mi cserkészcsapatot. Egy évre rá már 170 gyerek serénykedett csapatukban. Rottár József 1945-48 között kiscser­kész volt, a cserkésztiszti vizsgát Ausztriában tette le. Kétszer volt to­vábbképzésen Németországban. Három nagy tábort és több kisebb tábort szervezett az öt év alatt. Család­jukban hagyománya van a cserkészke­désnek. Édesapja Nagymaroson volt parancsnok, Rottár Viktor, a nagybá­tya pedig a nyugati magyarok cserkész főparancsnokhelyettese volt. - Mi okozta ezt az elhatározcist? - A segítő kezek, a szülői partner­ség hiánya. A '88-ban indult csapat tagjai felnőttek, segédtiszti, őrsvezetői képesítést szereztek. A tanulás, a mun­ka miatt elmentek, vagy a felelősség elriasztotta őket. Magunkra marad­tunk. Az esztergomi cserkészetnek nagy hagyománya van. 1913. március 23­án alakult a 14-es Holló Cserkészcsa­pat, 1939-ig írott történelme van, Ma­tyasovszky Kasszián bencés tanár, cserkész főparancsnok, dr. Katona Gá­bor, dr. Csongrádi Jenő, dr. Bády Ist­ván cserkésztisztek neve fényesen cseng. Legdöntőbb az anyagiak hiánya. Pályázatokkal a Nemzeti Ifjúsági Alapból, a Természetbarát Szövetség­től jutottunk némi pénzhez. A munkanélküli szülők gyerekei a nagycsaládosok gyerekei sorra kima­radtak, nem tudták még a tagdíjat sem befizetni. Ilyen körülmények között belefá­radtam. Cserkész tagságomat egy má­sik, nem esztergomi csapatnál megtar­tom. Ha változik a helyzet, és más is akarja, akkor folytatom a 14-es Holló Cserkészcsapatban. (Pálos)

Next

/
Oldalképek
Tartalom