Esztergom és Vidéke, 1994

1994-07-14 / 27-28. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE vetően 1970-től a Nyíregyházi Mező­gazdasági Főiskola repülő Műszaki tan­székének adjunktusa. A főiskola képezi a magyar polgári repülés számára a repü­lőgép-vezetőket. 1976-ban docensi kine­vezésével a Repülőműszaki Tanszék ve­zetését bízzák rá. Az itt eltöltött 18 év Szakmai felkészültségére való tekin­tettel az OMFB és a MEM Repülőgépes szolgálata anyagi és technológiai lehető­séget biztosítottak egy új kormányzási rendszerrel ellátott vitorlázó repülőgép (1966-os szabadalom) prototípusának tervezésére és építésére. A gép 1983-ra Dr. Kesselyák Mihály emlékére 1941 - 1994 Repülőmérnök, repülőgép-tervező, főiskolai tanár. Szakmai tudását fiatal korában repülőmodell-tervezőként ala­pozta meg. Több Budapest és országos bajnokságot nyert a vitorlázó modellek kategóriájában. Egyetemista korában a vitorlázó repülő sportban gyűjtötte a re­pülés tapasztalatait. 1964-70 között a Pestvidéki Gépgyár Esztergomi Gyáregységénél kezdte re­pülőmérnöki tevékenységét. Az EV.l.K. „Fecske" fémépítésű teljesítmény-vitor­lázógép vezető tervezője. Ennél a gépnél alkalmazták először a szabadalmaztatott újrendszerű törzs-szárny csatlakozó szerkezetet. A P.G. Esztergomi gyáránál a repülő­gép gyártás 1969-ben megszűnt. Eztkö­alatt több mint 400! pilóta volt a tanítvá­nya. Főiskolai jegyzetei közül az „Aero­dinamika" és a „Repülés mechaniká­ja"nívódíjat kapott. Az újrendszerű repülőgép-kormány­zási elvvel kapcsolatban felmerülő prob­lémákra az évek során megtalálta a vá­laszt. A problémakör átfogó vizsgálata képezte a „Repülőgépek újrendszerű kormányzása" című doktori disszertáci­ója tartalmát. 1974-ben a disszertáció „summa cum laude" minősítésű megvé­dése a műszaki doktori cím viselésére jogosította. Több tanulmányát az USA­beli AIAA (American Institut of Aerodi­namics and Astronautics) jelentette meg. Főbb műve: An Improved-Perfomance Control System for Low-Speed Flight. készült el. A kivitelezés sok műanyag­fém konstrukciós tapasztalat szerzésére adott lehetőséget. Sajnos, az aerodinami­kai vizsgálatok folytatásához szükséges anyagi háttér hiányzott. Munkássága során számos repülőgép tervezési pályázat részese volt. Azonban a hazai gazdasági helyzet nem kedvezett az utóbbi néhány évtized repülőgép konstrukciói kivitelezésének. 1988-ban az AERO-MIM Repülőgép-építő és javí­tó leányvállalat műszaki vezetőjeként ­majd igazgatója^ismét Esztergomba jött dolgozni. Családjával Esztergom­Kertvárosban telepedett le. Hazajöttek. Felesége, Ildikó az egykori ismert doro­gi repülőoktató és vontató pilóta, Pohner Lajos leánya. Azonban az anyavállalat Labor-MIM, majd a^z azt megvásárló Pestvidéki Gépgyár csődhelyzete és a munkát adó osztrák HB cég felszámolá­sa miatt szertefoszlottak a szép remé­nyek. 1991-től az osztrák HOFFMANN Aircraft cégnél (Bécsújhely, Wienerneu­stadt) használhatták tudását Kis moto­ros műanyag építésű repülőgép prototí­pusának fejlesztési munkáinál, elsősor­ban a statikai számítások elvégzésével. Szakmai pályafutása részének tekint­hetők sport eredményei is. Több mint egy évtizedig volt a vitorlázó repülő vá­logatott tagja. A 80-as években szinte minden évben dobogón volt. 1986-ban a Standard kategóriában Magyar Bajnok. Kismartoni (Eizenstadt) lakásán halt meg tragikus hirtelenséggel 1994 május 25-én. Moldova György: Égi szekér c. köny­vében bemutatott Kessclyák Tanár Ur, az Esztergom-Kertvárosi egyházközség Elnöke, Misi: örökre eltávozott! Június 7-én helyezték örök nyugalom­ra az esztergom-kertvárosi temetőben. Családja, munkatársai, bajtársai, egykori tanítványai, tisztelői, ismerősei sokasá­ga, a MALÉV és a Repülő Klub repülő­gépei kísérték utolsó útjára. Rexa Iván Az én nevem nem olyan szokványos, mint József vagy Sándor - mondja Ba­lázs, pedig tudja, hogy osztályában még három fiú viseli ugyanezt a keresztnevet. Manapság hagyományosnak érzett nevet akkor adnak a szülők gyermek­üknek, ha az apa, illetve az anya nevét akaiják továbbörökíteni, így a Béla, Fe­renc, Géza, Imre, János, Lajos, István, József, Sándor, illetve Erzsébet, Ilona, Juliánná, Mária nevek a 30 év alattiaknál a névörökítésnek köszönhetik a létüket. Még sem kell kétségbe esni e nagy hagyományú nevek eltűnésén. A legdi­vatosabb nevek 1994-ben a XVI-VIII. századot idézik - Gergelyek, Tamások, Máték, Bálintok, Balázsok, Dánielek, Ádámok mellett nőnek föl a Krisztinák, Dorottyák, Orsolyák, Ágnesek, Eszte­rek, Juditok, Zsófiák. A szülők névadás­kor keresik a ritka, de mégis magyaros neveket. Forrásuk legtöbbször nem a szülők, nagyszülők névanyaga - ezeket túlságosan gyakorinak, elcsépelt tucat­neveknek érzik (kivéve ott, ahol a névö­röklés hagyománya él), hanem a régeb­ben általánosan használt nevekhez nyúl­nak vissza, amelyek már elveszítették tucatnév jellegüket, de a közösség név­anyagában lappangva vártak arra, hogy újra felfedezzék őket, és így ismét divat­névvé váljanak. A nevek tehát kihalhat­nak, de feltámadhatnak is: e törvénysze­rűség alapján válik ismét kedvelt névvé például a lányoknál a Júlia és az Anna név. A névadók többsége a magyar neveket támogatja. Az idegen eredetű nevek a laikus nyelvérzék számára gyorsan ma­gyarrá válnak. Nóra vagy Anita nevű kislány szép magyar nevére büszke, de például a jellegzetesen magyaros Atüla, illetve Ildikó sem magyar, hanem ger­mán eredetű név. Manapság divatos ide­genségüket még őrző nevek az alábbiak: Kristóf, Krisztián, Márk, Norbert, Oli­vér, Richárd, Roland, Viktor, illetve Ale­xandria (Szandra), Anett, Bernadett, Bettina, Diána, Evelin, Henriett, Ivett, Nikolett, Renáta, Vivien, Zsaklin. Egyes családokban szokás a kettős ke­resztnév. (A mai törvények kettőre szű­kítik le a keresztnevek számát.) Fiúknál ezt a szokást a névöröklés élteti - az első vagy a második név az öröklött: apától, nagyapától, keresztszülőtől kapott. A lá­nyoknál a névöröklés mellett a kettős keresztnév oka az is, hogy a nagyon gaz­dag női névállományból a névadók nem tudnak egyet kiválasztani, így egy ha­gyományos név mellé egy különleges ritka név kerülhet: például Szabó Katalin Georgina, de bátor szülők akár két ritka név mellett is dönthetnek: például Szabó Hermina Célia. Általában az első nevet használják, ha névöröklés volt a kettős is jelöli. Például: András - Andrea, Krisz­tián - Krisztina, Péter - Pál, Péter - Petra. Ha megfelelő nevek után kutatunk ak­kor ajánlatos a naptárak mellett Ladó János Magyar utónévkönyvét is forgat­nunk - itt a nevek eredetét, jelentését, becéző alakjait is megismerhetjük, sőt Ladó a névanyagot ajánlott és elfogadha­tó csoportra osztja. Napjainkban névvá­lasztáskor a hagyomány (vallás, név­öröklés szabályai) helyett inkább eszté­tikai szempontok érvényesülnek. Érdemes megtudni az egyes nevek je­lentését. Valószínűleg jelentése miatt kedvelt név a Blanka (tiszta, fehér) Bog­lárka, Hajnalka és a Virág név is. A jó Amit jó, ha tudunk a nevekről keresztnév létrejöttének az oka - akkor az öröklött név használata gyakran elma­rad. Például Kovács Enikő: az Ildikó ne­vet édesanyjától örökölte, ő Enikőnek mutatkozik be. Valamikor (egészen a XIX. század elejéig) a férfinevek száma kétszerese volt a női neveknek, ma már fordított a helyzet. A női neveket a sokszínűség, a változatosság jellemzi. A kislányok gyakran kapnak merész, idegen hangzá­sú neveket, ritkábban öröklik az édes­anyjuk nevét, nevük kiválasztásakor esz­tétikai szempontok jobban érvényesül­nek. Mindez azt sugallja, hogy a mai családokban a lányok számára nyitot­tabb a világ, a fiúk vállára nehezül a családi nevek (a vezetéknévvel együtt gyakran a keresztnév) továbbörökítése, ületve a hagyományos magyar nevek megőrzése. Á szülők manapság demokratikusan döntik el gyerekeik nevét. Vita esetén javasolható az a gyakori szokás, hogy a lányok nevét az anya, a fiúkét az apa választja. (Fordított esetben sincs semmi kivetnivaló.) A gyerekeket is bevonhat­juk a névadásba, így még a születés előtt közelebb hozhatjuk őket új testvérükhöz. A testvérek összetartozását néha a nevük hangzás a magyar fül számára az arányos (fele-fele) magánhangzó - mássalhangzó elosztását jelenti. Talán ezért lett oly ked­velt név az Anita. (Szerepe volt még Anita Ekbergnek, az Édes élet felejt­hetetlen színésznőjének.) De vizsgáljuk meg a keresztnév és a vezetéknév kap­csolatát is! Hosszú vezetéknévhez alkal­masabb egy rövid keresztnév: például Lánchídi Áron; ületve rövid vezetéknév­hez harmonikusan kapcsolódhat egy hosszabb keresztnév: például Kun Krisz­tián. Helyesen akkor járunk el, ha csínján bánunk a különféle zenei elemekkel, pél­dául az alliterációval, rímeléssel: Berecz Bea, Széles Ágnes. Egy kedves becenév is vonzóvá tehet egy keresztnevet. Például Márton - Mar­ci, Dániel - Dani, Dorottya - Dorka. A becéző alakok önállósodásával új nevek váltak teljesjogú, anyakönyvezhető ke­resztnevekké, sőt divatossá. A fiúknál ilyen a Bence, Gergő. A lányoknál hosszú ez a sor: Bea, Dóra, Kata, Katin­ka, Kriszta, Lotti, Nelli, Panni. Választhatunk nevet a Bibliából - a leggyakoribb, legdivatosabb nevek on­nan valók: Gábor, Péter, Tamás, Dávid, Dániel, Zsuzsanna, Anna stb. A görög­római mitológiából való a kedvelt Diána. A magyar történelem híres személyisé­gei is lehetnek névadók - bár itt az asszociációk változása miatt egy-egy név ellenszenvessé is válhat. Például Bo­tond, Huba, Örs, Vajk, Béla. Javaslom, hogy járjunk utána az ős­magyarnak vélt neveknek legalább egy kézikönyv erejéig, így megtudhatjuk például, hogy a Zalán név XIX. századi alkotású, Vörösmarty jelöli ezzel a név­vel az Árpád által elűzött bolgár vezért, István királyunk pogány neve Vajk pedig bolgártörökül tevecsikót jelent. Ha olvasunk valami szép regényt ­lehetőleg magyar író művét - akkor on­nan is választhatunk neveket. A Gergely név a középkori parasztság egyik leggyakoribb férfineve, újjáéledé­sét az Egri csillagoknak köszönheti. Az aranyember hősnőinek nevét Jókai nép­szerűsítette, Noémi az Ószövetség egyik alakja, de a Timea név Jókai leleménye, a Tünde pedig Vörösmartyé. Nem ajánlom, hogy slágerszövegek vagy tévében látott filmsorozatok alap­ján válasszunk nevet születendő gyer­mekeinknek. A slágerek és a tévésoroza­tok jönnek és mennek, időben és térben tőlünk távol esnek. Egyéni élmény azon­ban nagyon kedvessé tehet egy bizonyos keresztnevet. Nóra például úgy tudja, hogy nevét annak köszönheti, hogy szü­lei Nóra-napon ismerték meg egymást. Ágnes így mesél arról, hogy miért éppen ezt a nevet kapta: „Az anyukám régen evezős volt. Egy versenyen indult egy Ági nevű lány. Ahogy drukkoltak neki és üvöltöztek, hogy hajrá Ági!... Végül megnyerte a versenyt. Anyu eltervezte, ha lánya lesz, Áginak fogják hívni." Gondoljuk meg milyen név mellett döntünk, hiszen gyennekünk nevét hor­dozva túl kell, hogy éljen bennünket. A név a névadókat jellemezve meghatároz­za a gyermeket is. Ha ösztönösen is, de már a gyermek születése előtt, a név kiválasztásával beprogramozzuk a gyer­mekeinkbe az elvárásokat.. Valószínűleg más életet szánnak az apától örökölt név­vel bíró Józsefnek, és a francia írásmódot is megtartó Denise-nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom