Esztergom és Vidéke, 1994

1994-07-14 / 27-28. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A Kormány a honfoglalás 11 (X) éves évfordulója méltó megünneplésének előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátására az 1028/1984. (IV.26.) szá­mú határozatával Emlékbizottság fel­állításáról intézkedett. Az Emlékbi­zottság elnöke a köztársasági elnök, társelnökei a miniszterelnök és az or­szággyűlés elnöke. A minisztériumok vezetői mellett a tudományos intéz­mények, közéleti személyiségek és néhány vidéki tepelülés polgármestere is tagjai az Emlékbizottságnak. A titkárság a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium keretén belül mű­ködik. Az Emlékbizottság megalakuló szakbizottságai közül a kilenc fős Ide­genforgalmi Szakbizottság egyik tag­jának a közeli napokban dr. Mádl Fe­renc művelődési és közoktatási mi­niszter Koditek Pált, a Gran Tours vá­rosi utazási u oda igazgatóját kérte fel. Megkérdeztük Koditek Pált, hogy a várhatóan 1994-2000 között tevé­kenykedő Emlékbizottság szakbizott­sági tagjaként mit tart legfontosabb feladatának? - Köszönettel és örömmel fogad­tam el a felkérést. Közel húsz éves idegenforgalmi munkám elismerését is látom benne. Legfontosabb azon­ban, hogy Esztergom érdekeit képvi­selhetem a bizottsági munka során. - A kormányhatározatot olvasva az Emlékbizottág tagjai között nem sze­repel Esztergom polgármestere, míg Székesfehérváré, Budapesté, Opuszta­szeré igen. Ezt mire véljük? közelmúltban Esztergomban rende­zett Millecentenáriumi Regionális Fó­rum is, ahol Szűcs György, a Telepü­lésfejlesztők és Felújítók Társaságá­nak elnöke, az Emlékbizottság tagja és dr. Horváth István régész-múzeum­igazgató is szót emelt Esztergom hiva­talos tagsága mellett. A magam részé­ről az Idegenforgalmi Szakbizottság­ban fogom szorgalmazni Esztergom hivatalos tagságát. Szakmai megbecsülés -Sajnálatos, hogy Esztergom váro­sa az Emlékbizottság tagjai sorából kimaradt. Az igazi okot magam sem tudom. Esztergomnak a magyar törté­nelemben betöltött szerepe közismert. Sem a honfoglalás 1100-ik évforduló­ja, sem az ezredforduló-végi ünnepsé­gek nem múlhatnak el Esztergom sze­repének méltó hangsúlyozása és tevé­keny részvétele nélkül. Biztos vagyok benne, hogy a Város hivatalos képvi­selethez jut majd az Emlékbizottság­ban. Ezt célozta - egyebek között - a - Kikkel kíván elsősorban együtt­működni a bizoltsági munka során? - Mindenkivel, aki Esztergom fej­lődésében, aki a Városnak a magyar nemzet történetében betöltött szerepe méltó helyének kijelölésében segíteni tud és akar. Elsősorban az Önkor­mányzat hitelesíthet e téren minden jószándékú kezdeményezést, ezért kí­vánatos, hogy az Önkormányzat dol­gozzon ki koncepciót a millecentená­rium és az ezredfordulós ünnepségek méltó megünneplésére. Ebben számít­hat az Esztergom Barátainak Egyesü­lete, a MTESZ és a szakemberek aktív közreműködésére is. - Melyek a legfontosabb célok? - A közeljövő legfontosabb felada­tának azt látom, hogy központi költ­ségvetési forrásból -, melyekből a leg­fontosabb rendezvények helyszínei­nek fogadási feltételein kíván a kor­mányzatjavítani - Esztergom is része­süljön. Az Árpád-házi királyi palota rekonstrukciójának folytatása és leg­alább 2000-re való részleges befejezé­se lenne Szent István koronázása 1000-ik évfordulója kapcsán a legna­gyobb eredmény. A honfoglalás 1100-ik évfordulójá­hoz kapcsolódó országos rendezvé­nyek egyikét Esztergomban lenne in­dokolt megrendezni. Ezen kívül, mint az Idegenforgalmi Szakbizottság tagja szeretném elérni, hogy az ünnepsé­gekre készülő propagandaanyagok­ban Esztergom helyet kapjon, és az országos rendezvények kapcsán minél több bel- és külföldi turista látogasson el Esztergomba is. (Pálos) Az építészet világnapján Július elseje építészeti világnap. A Nemzetközi Építészeti Szövetség (U.I.A.) ez évi jelmondata: „A jelenkor igényének kielégítése nem történhet a jövő generációk rovására". A világnap alkalmából a szövetség felhívta az építé­szeket, az építkezésben érintetteket, hogy saját lehetőségeiken belül keressék a megoldást a környezeti katasztrófák elkerülésére. Csatlakozzanak a jelmon­dat gyakorlati megvalósításához. Magyarországon az építészeti világ­napot Esztergomban, Budapesten, Szé­kesfehérváron, Szegeden, Nyíregyhá­zán, Sopronban, Zalaegerszegen kiállítá­sokkal színesítették. A Szabadidőköz­pontban július l-jén, pénteken 17 órakor Kund Ferenc alpolgármester mondott köszöntőt, majd Balázs László városi fő­építész nyitotta meg a kiállítást. Megnyitójában mondta: - Az 1994. évi építészeti vüágnap alkalmából kiál­lítjuk azokat az esztergomi terveket, me­lyek a Budapesti Műszaki Egyetem Köz­épülettervezési Tanszékén készültek. Esztergomi tervek, vagyis a város kü­lönböző pontjaira készült beépítési ja­vaslatok, építész hallgatók tervezési fel­adatai, diplomamunkái. A város kiala­kult arculatával, történelmi és kulturális örökségével különösen alkalmas ilyen feladatok kijelölésére. Évtizedek óta ké­szülnek hasonló tervezési feladatok a tanszéken. Én magam is egy ilyen terv készítése során jártam először, még egyetemi hallgatóként Esztergomban. A kiállított terveket Tótpál Judit, Gon­dos Csaba, Zatykó Krisztina, Pálinkás Ferenc, Kelemen Csaba, Szolnoki Tibor, Németh Csaba, Kurta Zsolt, Bende Ka­talin, Nagy Tamás, Csendes Mónika, Zininitz János, Pólus Károly hallgatók készítették, városunk Ybl-díjas építésze, Karácsony Tamás úányításával. A kiállítást is ők állították össze a Pol­gármesteri Hivatal anyagi támogatásá­val. Karácsony Tamás építész itt van kö­zöttünk és rendelkezésünkre áll a tervek­kel kapcsolatosan felmerült kérdések megválaszolásában. A Nemzetközi Épí­tészeti Szövetség chicagói deklará­ciójában, a természeti és az épített kör­nyezetértékeinek megőrzéséből kiindul­va, a természeti katasztrófák elkerülésé­re mozgósította az építészeket. Ugy gon­dolom, hogy az itt kiállított tervekben a jövő generációk igénye fogalmazódik meg városunkkal kapcsolatban. Kérem, hogy az ennek kijáró figye­lemmel nézzék és őrizzék meg emléke­zetükben! A megnyitót követő napokban nagy érdeklődés kísérte a terveket, ma­ketteket. Sikert arattak. Gratulálunk! (Pálos) Ősszel kamarai választások A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. számú törvény ki­mondja az állam gazdasági szerepvál­lalásának csökkentését, továbbá a vele összefüggő feladatok önigazgatás ré­vén való ellátását. Gazdaságunk kor­szerű piacgazdasággá való átalakulá­sának egyik előfeltétele, hogy önkor­mányzattal rendelkező, az állami igaz­gatás szerveitől elkülönülten működő szervezetek jöjjenek létre. A gazdasági kamarák jelenleg egye­sülési törvény alapján működő társa­dalmi szervezetek, mint az Esztergomi Kereskedelmi és Ipar Kamara is, melynek idegenforgalmi szakmai ta­gozata és dorogi területi tagozata mű­ködik. És az ipartestületek is kamarai feladatokat látnak el. Az újfajta köztestületi gazdasági kamarák munkájukat törvényi felha­talmazással végzik, a gazdasági ver­seny tiszteletben tartásával. Feladatuk a gazdaság fejlesztésével, támogatásá­val, általános érdekeinek előmozdítá­sával kapcsolatos tevékenységeik összehangolása. Az Országgyűlés a gazdasági kama­rák létrehozásának elrendelésére, va­lamit azok megfelelő feladatokkal és hatáskörökkel való felruházása érde­kében alkotta a törvényt. Ennek alap­ján ez év végén hozzák létre a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamarát, a Ma­gyar Kézműves Kamarát és a Magyar Agrár Kamarát. A területi (megyei, térségi, városi) gazdasági kamarák megalakításának előkészítésére minden megyében és a fővárosban is ideiglenes kamarai szer­vező bizottságokat kell alakítani. Megalakult a Komárom-Esztergom Megyei Ideiglenes Kereskedelmi és Ipar Kamarai Szervező Bizottság, ti­zenegy taggal. Tagjai között van En­gelbrecht József, az Esztergomi Ke­reskedelmi Kamara elnöke és Szűcs András, a dorogi Jerületi tagozat vá­lasztmányi tagja. Ok ketten megfelelő LAPUNK KÖVETKEZŐ SZÁMA július 28-án, csütörtökön JELENIK MEG! szakmai erőt képviselnek ahhoz, hogy a megyei kamara mellett az önálló jogi személyiségű térségi kamara is meg­alakuljon. A kereskedelmi és ipar kamarák megszervezésével kapcsolatos vala­mennyi teendő a megválasztott bizott­ságra hárul: a tagok összeírása, az ada­tok feldolgozása, az ideiglenes kama­rai osztályok kialakítása, a küldött­gyűlések összehívása, az őszi közgyű­lések előkészítése, az alapszabályok és egyéb dokumentumok kidolgozása, a vezető testületek megválasztásának megszervezése. Idén október 31-ig kell a megyei, majd a térségi kamará­kat megalakítani. A gazdasági élet szereplői, a válla­latok, a gazdasági szervezetek, a vál­lakozók érdeklődéssel várják az újfaj­ta, köztestületi kamarák létrejöttét. Várva a gazdaság fellendülését. (Pálos) -x Visegrád Nagyközség önkormányzata a tulajdonában lévő 1/2 helyrajzi számú, Visegrád Salamontorony u. 2. szám alatti Görgey- villa meg ne vezésü ingatlant ELADJA. Érdeklődni dr. Ferenczi Tibor jegyzőnél személyesen (2025. Visegrád, Fö u. 81.), vagy telefonon (26-398-090) lehel. A vételi szándék bejelentésének határideje: 1994. augusztus 15. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom