Esztergom és Vidéke, 1994

1994-06-17 / 24. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Operával zártak a .szimfonikusok Nádor Magda tündökölt Június 12-én, vasárnap este Verdi Traviata című operájával zárta az 1993-94-es évadot a Pro Urbe-díjas Esztergomi Városi Szimfonikus Ze­nekar. A Vármegyeháza dísztermét a zenebarát közönség ezúttal is zsúfolá­sig megtöltötte. A műsoron szereplő opera a zene­irodalom nehezebb művei közé tarto­zik. Betanulásával Reményi Károly zeneigazgató magasra tette a mércét. Különösen azért, mert neves opera­énekes szólisták vállalták a címszere­peket: Nádor Magda (szoprán) Vio­letta, Laczó Sándor (tenor) Alfredo és Egry László (bariton) az öreg Ger­mont szerepében. Epizódszerepben szépen énekelt a fiatal esztergomi Szendrő Julianna (szoprán). A Balas­sa Bálint Vegyeskar nagyszerűen szó­laltatta meg a kórusműveket. A közönség szűnni nem akaró tet­szésnyilvánításából, majd az előadást követő szakemberek értékeléséből is nyilvánvaló volt, hogy magas színvo­nalú operaelőadást hallottunk. Nádor Magda Berlint, Bécset, Salz­burgot, Milánót megjárt, Európa él­vonalába tartozó énekművész. Szép és telt hangon, jó szövegkiejtéssel énekelt. A pódiumon színészi képességeit is megcsillantotta. Emlékezetes Violet­tát formált. Varázslatos légkört, ope­rai magasfeszültséget teremtett, mely kisugárzott a szerelmes Alfrédot kell­mesen éneklő Laczó Sándorra, aki a fővárosi Opera tagja, valamint a ma­gabiztos Egry Lászlóra. Az előadás végén együtt ünnepelt a közönség, a zenekar, az énekkar és a szólisták. Ráadásként az első felvo­násból a Brindisi-jelenetet hallhattuk újra. Frank Lajos zenetanár, az Opera­ház csellistája, a Garai és a Gertler Vonósnégyesek tagja: - Ilyen előadás mindnyájunknak élmény. Kérem a közönséget, hogy vigyék el hírét! Izsáki Mihály első hegedűs, a Tata­bányai Szimfonikusok vezetője: - Jó szívvel jöttem. Kellemes élményben volt részem az esztergomi záróhang­versenyen. Bízom abban, hogy a kö­vetkező évadban együtt, közösen is játszik a megye két szimfonikus zene­kara. Rosta Béla zenekari elnök: - Két éve alapítványi formában működünk, önfenntartók vagyunk. Köszönjük a közönség és az önkormányzat támo­gatását, amit ilyen előadásokkal igyekszünk meghálálni. Nádor Magda operaénekes: - Má­jus 21-én volt Esztergomban a 20 éves érettségi találkozónk. Sajnos nem jöhettem el, mert éppen a Travi­atát énekeltem Miskolcon. Hát most eljöttem „HAZA" és elhoztam ma­gammal Traviatámat is. Szép volt újra itthon lenni. Szép koncert, szép este volt Veled, Eszter­gom! (Pálos) ••11 ÜK fru. u^ „tra ÁL, u Nádor Magda, Laczó Sándor, Egry László, Reményi Károly Kandúrunk a szép április napon el­határozta, hogy kisétál a szigetre. Kiérvén rögtön felmászott egy ma­gas fára és kényelmesen elhelyezke­dett. Kicsit fáradtnak érezte magát, de a fán majd megpihen kissé - gondol­ta. Barátunk körülnézett a magasból és elégedetten dorombolt. - Valóban csodás látvány nyílik in­nen: egy újonnan épített base-ball pá­lya. Hiába, kezd népszerű lenni ez a tipikus amerikai játék... Távolabb egy ragyogó strandfürdő, két nagy és egy kisebb medencével, tele turistákkal... Labdarúgópálya, a sziget végén pedig műanyag atlétikai pálya, ahol kitűnő ifjúsági sportoló­ink edzenek. S mindenütt parkok, vi­rágok, dísznövények... Mesés! Istenem, hisz én ezt álmod­tam! - riadt fel barátunk és megka­paszkodott egy ágban. Most már a valóságot látta. Falusi, elhanyagolt pályák, bozót, giz-gaz mindenfelé. - Pedig milyen lehetőségek sejlenek ebben a margit­szigetnyi területben!... Amit álmodtam, az akár valóság is lehetne. A finnek is akartak egy kitűnő üdü­lőtelepet építeni. Fogalmam sincs, mi lett az elképzelésből! Macskánk lemászott a fáról, s el­gondolkozva ballagott tovább a szige­ten. - Megyek, megnézem az EAC at­létáit. Tisztelem őket, mert rossz pá­lyákon is kitűnő eredményeket értek el. Edzés után pedig beülünk valaho­vá Pálmai Zolival, Oláh Péterrel, Hor­váth Tibivel, és elbeszélgetünk ked­venc témánkról, a sport megváltásá­ról. Barcsai Tibor Mirci-Murci a Prímás-szigeten Millecentenáriumi Nemzeti Program 1995-2000 A Komárom-Esztergom Me­gyei Önkormányzat, az Eszter­gom Városi Önkormányzat, a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetségi Kamarája Esztergom Területi Szervezete, az Esztergom Ba­rátainak Egyesülete, a Balassa Bálint Muzeum és a Magyar Településfejlesztők és Fetújí­tók Társasága június 21-én 9 órakor a Technika Házában Regionális plánumot tart, amelyen a honfoglalás 1100. évfor­dulójával összefüggő Millecentenári­umi Nemzeti Program Kiáltványa kerül elfogadásra. A Regionális plénum fővédnöke: Szűcs György, a Magyar Telepü­lésfejlesztők és Felújítók Társaságá­nak elnöke, a Honfoglalás Emlékbi­zottság tagja, az IPOSZ elnöke. Program: 9 órakor Himnusz Köszöntő: dr. Könözsy László, pol­gármester A milleneum üzenete és a millecentenárium lehetősége, jelentősége országépítésünkben Szűcs György, az MTFT elnöke, az emlékbizottság tagja Esztergom történelmi szerepe az államalapításban és országépítésben Dr. Györffy György akadémikus, az Emlékbizottság tagja Zenés dokumentum Esztergom és térségének helye, szerepe a millecentenárium kereté­ben. A Millecentenárium Nemzeti Program bemutatása Szilvássy István, a Magyar Telepü­lésfejlesztők és Felújítók Társaságá­nak ügyvezető igazgatója A Kiáltvány felolvasása Hozzászólás A csatlakozások bejelentése Összefoglaló: dr. Kovács György Zoltán, a Ko­márom-Esztergom Megyei Közgyű­lés elnöke Szózat 11.30 millecentenáriumi emlékfa megszentelése a Várhegyen: méltatás: dr. Horváth István múze­umigazgató megszentelés: dr. Horváth Miklós kanonok Egy évszázada a maihoz hasonlóan nehéz helyzetben volt hazánk, de tár­sadalmi megmozdulás révén megva­lósulhatott a milleneum országos programja. Nagy történelmi évfordulókban ma gazdagabbak vagyunk, mint százév­vel ezelőtt. A honfoglalás, az államalapítás, Szent István koronázása, az ország­építés, a hajdani Európához való csat­lakozás itt, Esztergomban történt, il­letve innen, térségünkből, első fővá­rosunkból indult el és teremtett dicső magyar századokat. Van-e méltóbb helye a nagy törté­nelmi események ünnepeinek, mint városunk? Lehet-e nem élni a megújulást je­lentő lehetőségekkel? A millecentenárium gondolatát a Magyar Településfejlesztők és Felújí­tók Társasága karolta fel és indította útjára. Az 1018/1994 sz. Kormányhatáro­zat megerősítésével ma már városok, községek tömegesen csatlakoztak az 1995-2000 közötti millecentenáriumi programhoz, felismerve a történelmi helyzetet és lehetőségeit. Az esztergomi regionális plénum­ra, minden lokálpatrióta érzelmű vá­rospolgárunkat tisztelettel várja a ren­dezőbizottság. Németh János Megjelent az esztergomi szemi­nárium kispapjainak lapja, az Úton 9. száma. A régi hagyomá­nyokat felújító periodikában ta­nulmányok, elmélkedések és ver­sek olvashatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom