Esztergom és Vidéke, 1994
1994-04-21 / 16. szám
10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE RAFAEL BALÁZS oldala HÍREK— ESEMÉNYEK—TUDÓSÍTÁSOK Háttér Magyarok Kelet és Nyugat metszésvonalán (.A konferenciáról a jövő heti Időlapozóbcm számolunk be részletesen. Most dr. Könözsy László köszöntőjéből idézünk.) Tiszteli Bíboros Úr, Elnök Úr! Kedves Vendégeink! Szeretettel és nagyrabecsüléssel köszöntöm Önöket városunkban, Szent István városában. Köszöntöm a messze földről érkezett tudósokat, a hazai és a helybéli szakembereket, kutatókat, köszöntöm Önöket, akik szerepet vállalnak ennek a konferenciának a munkájában; köszöntöm az esztergomi várospolgárokat, akik közül jónéhányan itt ülnek az előadóterem széksoraiban. Nem véletlenül ejtek szót városunkról. Esztergom, Szent István királyunk születésének színhelye egyszerre valóságos és szimbolikus hely. A hagyomány és a megmaradás jelképe. A magyar kereszténység és a túlélés jelképe. Mindig fontos helyszín, mindig fontos szellemi és fizikai átkelőhely Kelet és Nyugat metszésvonalán, Észak és Dél találkozópontján. Szent István városa előbb a tatár, majd a török áfium idején kerül veszélybe - de hosszú sanyargattatásai idején már-már végvárként áll helyt A magyar katolicizmus központja, az érsekségnek nem egyszer kellett elköltöznie - de szelleme mindig ittmaradt. Trianoni veszteségeink után, úgy tűnik, városunk egy időre szélárnyékba kerül. De nem adtuk fel! Éltünk és megmaradtunk akkor is, amikor elvesztettük fizikai kapcsolatunkat, a hidat és a másik végén a velünk együtt létező Ipoly-, Garam-mentieket; éltünk, amikor történelmünk legutolsó korszaka ismét nem sok jóban szerencséltetett bennünket. Nem kis büszkeséggel mondhatjuk, hogy városunk a magyar irodalom nagyjainak volt ihletadó helyszíne: Balassi Bálintnak, Pázmány Péternek, Babits Mihálynak. S ez az alkotó termékenység kortársainkat is idecsalja. Amiről most ezen a tudományos találkozón gondolkodunk, amiről ez a konferencia tudósít arról így ír Csoóri Sándor Garam- torkolattal szemközti, esztergomi dombokon lévő háza kertjében: „... Mi már csak kultúrával, érzelmekkel és stílussal hódíthatunk. Stílussal, amelyre egyformán kapják föl a fejüket Kolozsváron, Léván, Beregszászon, Nagybecskereken és New Yorkban.... S ebben a kultúrában és stílusban ott kell érződnie Szent István, Szent László, Mátyás király és Bethlen Gábor akaratának, Dózsa és Zrínyi eltökéltségének, Berzsenyi, Ady, József Attila felejthetetlen hangjának. Mindannak, amiből lettünk s amik vagyunk." Érdekes kiállítás nyílt Budapesten az Iparművészeti Múzeumban. A képeslapok gyűjtői fogtak össze és mutatják be kollekcióikat, közöttük esztergomiak is. Minden évben kiadnak egy kötetet, most Esztergom a téma: Marosi József gyűjteményéből láthatunk majd 111 db régi felvételt. A régi fotókhoz magyarázó szövegek is kapcsolódnak. Illusztrációként a katalógus címlapját közöljük. 98,1 MHz... 98,1 MHz... 98,1 MHz... 98,1 MHz... Szól a rádió... Szól a rádió, a Rádió Esztergom! Igen, megszólalt megjelent tegnap, 1994. április 20-án, szerdán reggel hat órakor az éter hullámain az Esztergomi Rádiós Egyesület. Három napos próbaadás indult el, s mikor most Ön, kedves Olvasónk, csütörök délután kezébe veszi a lapot már a második adásnap fő műsorblokkját hallhatja. Esztergom területén antenna nélkül is fogható! Távolabb, 5-10 kilométeres körzetben, a terepviszonyoktól függően szabvány URH-antennával már élvezhető az adás! Adásidő: reggel 6-tól 8 óráig, délután 14-től 18 óráig. Reméljük, a frekvenciaosztás eredményes lesz, a Rádió Esztergom mindannyiunkat fog szolgálni. Várjuk Önöket a készülékek elé! Tehát: Nyugati URH, CCIR-sáv. Az FM feliratot kell keresni a rádión, 98,1 MHz-re tekerni a keresőt: Itt a Rádió Esztergom... Ha sikeres lesz az adás, amelyben a székesfehérvári He Is International technikája és szakemberei segítenek, következik a májusi három adásnap. S ha a felső hatalmak, szelek, vizek és hullámok urai is egyetértőleg bólintanak: nyár elejétől rendszeres műsor, napi tizenkét órában. Tehát: Rádió Esztergom, 98,1 MHz! Szól a rádió... 98,1 MHz... 98,1 MHz... 98,1 MHz... 98,1 MHz... TÁMAD A VÍZ A Duna, megtartva évezredes szokásait három évvel az 1991-es árvíz után újra támad. Akkor nyáron a pápalátogatás idején jött néhány nap alatt távozott is a víz. Most nagyobb a veszély. Elindultak a hatalmas vizek Németország, Szlovákia, az Alpok vizeivel. Tetőzi ezeket a sok-sok eső és hol van még a folyó tetőzése? A Városházán kedden reggel azonnal megalakult az Operatív Védelmi Bizottság, amelyik végzi az ilyenkor kötelező összehangolást A bizottság alakuló ülésén Kribusz László alezredes, polgári védelmi parancsnok és Szabó György vízmérnök, a Vizügyi Igazgatóság szakembere arról adott tájékoztatást hogy a felső vízgyűjtő terüleről lezúduló ár kedd reggel 558 cm-t jelzett a Kossuth-hídi vízmércén. Kiszámíthatatlan, mekkora utánpótlás érkezik a Garamon, a Vágón, a kisebb folyókon. Az már biztos, hogy jóval hosszabb lesz az árvíz, mint három éve, s az is, hogy meg fogja közelíteni a pápalátogatás idejének 714 cm-ét. Legveszélyeztetettebb a Prímássziget az ottani intézmények, lakások. Balogh Lajosné, a Lakásügyi Csoport munkatársa elmondta: szükséglakások, kollégiumi férőhelyek állnak a szigeti lakosok rendelkezésére. Az intézmények is fenyegetettek. A két szigeti csárda, a könyvtár, a zeneiskola, a Kolping-ház, a Kereskedelmi Szakközépiskola épülete (volt napközi), a kinti csónakház, sportcsarnok, a kemping épületei veszélyben vannak, emelett víkend- és lakóházak jelentenek gondot A rendőrség, határőrség munkatársai készen állnak. Le fogják zárni a szigetet - hiszen az ideiglenes kitelepítés elkerülhetetlen! Kérjük az esztergomiakat, ha kell, segítsenek! Jelentkezni, segítséget kérni a Polgári Védelemnél lehet: Kossuth L u. 40, telefon: 311989, illetve a Városházán. Telefon: 311-000.