Esztergom és Vidéke, 1994

1994-04-21 / 16. szám

ESZTERGOM ES VIDEKE 5 Uj óvoda épül... ...a déli városrészben a Budai Nagy Antal úton. A negyvenmilliós beruházás révén a mostani Kiss János úti óvoda új épületbe költözhet. A vá­ros a beruházási összeget a kormány­zattól kapta, annak fejében, hogy egy volt egyházi tulajdonú épületet visz­szaad tulajdonosának. Abban az épü­letben tovább folytatódhat a Mind­szenty iskola rekonstrukciója. A száz fős új óvoda személyi és gazdasági bejárata a Budai Nagy Antal útról lesz, egyik szomszédja a bölcsőde, a másik a szakmunkásképző intézet. Háromezerhétszáz négyzetméteres te­lekkel, melynek szélessége 34 méter, hossza 110 méter. Az építkezést a Ba­uker Betéti Társaság vállalta, Mé­száros István vezetésével. A beruhá­zó a Polgármesteri Hivatal Városüze­meltetési és Műszaki Irodája, előadó­ja Horváthy Borbála. Az építkezés félidejénél tart Várhatóan az ősszel beköltözhető lesz az óvoda. Az óvodáról a tervezők, Nagy Henriette és Hertlik István építész­mérnökök nyilatkoztak. - Az épület földszintes, tetőtér­beépítéssel készül, hasznos területe közel ezer négyzetméter. A földszin­ten öt foglalkoztató teremmel, mely­ből három normál, kettő pedig kisegí­tő csoport számára. A termek mellett öltözőkkel, mosdókkal, közlekedők­kel, előcsarnokkal, orvosi szobával, konyhával, tálalóval, előkészítő he­lyiségekkel, raktárral, tárolókkal, gőz­kazánnal és terasszal. A tetőtérben irodákkal, személyzeti szobákkal, öl­tözővel, mosdókkal, óvónői szobák­kal, szertárral, bútortárolóval, vasaló­helyiséggel, mosdóval, szárítóval, köz­lekedővel és galériával. Az épület tö­megét a központi térhez, a „torony­hoz" csatlakozó épülettömbök alkot­ják. A legyezőszerűen felfűzött fog­lalkoztató blokkok, valamint a galéria felett a kiemelt torony Játékossá" te­szi az épületet. A mozgalmas épület lehetőséget nyújt arra, hogy vala­mennyi foglalkoztató napsütötte ol­dalra kerüljön. Az épület megformá­lása a szomszédos bölcsődével is összhangban van. Az óvoda száz férőhelyes, közü­lük huszonötén rehabilitációs óvodá­sok lesznek. Róluk egy száz adagos főzőkonyhában is gondoskodnak. Az épület téglából készül, nagyméretű falazóblokkal, vasbetongerenda fö­démszerkezettel és fa fedélszerkezet­tel. A tető héjalása hódfarkú pala lesz. A nyílászárók fából készülnek. Az épület homlokzati anyaga rész­ben vörös téglaburkolat, részben to­jáshéjszínű vakolat. Tetőzete piros színű pala. A bejárat mellé a falra napóra kerül. Az óvoda beépítettségi szintje húsz százalék lesz. Elől tizenöt méter előkerttel, három méter oldal­kerttel és nagy hátsó kerttel. Kerítése vörös klinkertégla burkolatú falszaka­szokból és fa rácsozatból áll, szemre is tetszetős mahagóni pácolással. Az épület központi melegvízfűtésű lesz, automata gázkazánnal, elszakadva ezzel a hagyományos „távfűtéstől". Az építkezés a felénél tart. Állnak a tartófalak, elkészült a födémszerkezet és most húzzák a válaszfalakat. Az őszi nyitásra minden esélyük meg­van. (Pálos) A 100 fős óvoda épületének terve Az építkezés a felénél tart Díjak a megyei zongoraversenyen Közös felelősségünk a környezetegészségügy Tatabányán az Erkel Ferenc zeneis­kolában rendezték meg a II. megyei zongoraversenyt. Az általános iskolások versenyeztek négy korosztályban. Erre háromévenként kerül sor. A megyei versenyeket az országos követi, melyet jövőre Nyíregyházán rendeznek meg. A vendéglátó zeneiskola H. Dezső Mariann igazgatónővel az élén szakmai és technikai szempontból is kitűnő házi­gazdának bizonyult. A zsűri tagjai Áb­rahám Marianna zongoraművész, zene­művészeti szakiskolai tanár és Gábor József zongoraművész, a győri zenemű­vészeti főiskola igazgatója voltak. A versenykiírás is szigorú volt. Első díjat mindössze egy kategóriában, második díjat pedig két kategóriában osztottak. Ebben a szigorú versenyben jól helyt­álltak az esztergomiak, két harmadik dí­jat és egy-egy különdíjat, valamint jutal­mat nyertek. Harmadik díjat nyert: Schupp Gabri­ella (Esztergomi Zenede), tanára Klinda Magdolna, műsora: Bach: d-moll menü­ett, Haydn F-dúr tánc és Kabalevszkij: Bohóc. Balázs Lili (Esztergomi Zenede), ta­nára Klinda Magdolna, műsora: Bach: g-moll Preludium, Haydn: Német tánc és Weiner: El kéne indulni. Különdíjban részesült: Táborita Adél (Esztergomi Zenede), tanára Kovács Andrea, műsora: Bach: d-moll menüett, Schubert: h-moll keringő, Bartók: Játék. Jutalomban részesült: Berta Veronika (Esztergomi Zenede), tanára Kovács Andrea, műsora: Bach: d-moll Kétszó­lamú Invenció, Mozart: C-dúr szonáta, Debussy: A kis pásztor és Bartók: Rap­szódia. A harmincöt fős mezőnyben a többi esztergomi résztvevő is jól megállta a helyét, csak egy-egy ponttal csúsztak le a díjazott helyekről: Reiss Tibor, tanára Rozsár Brigitta; Mogyorósi Lilla, tanára Klinda Magdolna; Nyitrai Ágnes, tanára Táky Imréné; Rosta Katalin, tanára Klinda Magdolna. (Pálos) Táborita Adél különdíjas Sárospatakról, Kecskemétről, Deb­recenből, Visegrádról, Galgamácsá­ról és néhány más településről, köz­tük természetesen Esztergomból gyűlt össze a KÖRLÁNC Amerikai ­Magyar Környezeti Nevelési Projekt 1994. április 9-én tartott találkozójá­nak mintegy 30 résztvevője, akik szé­les skálán reprezentálták a pedagó­gustársadalmat: főiskolai hallgatók, óvónők, főiskolai oktatók dolgoztak együtt - nagy odaadással. A rendezvényt a Vitéz János Ró­mai Katolikus Tanítóképző Főiskola Körlánc munkacsoportja szervezte, EGÉSZSÉG - KÖRNYEZET cím­mel. A Körlánc országos vezetése ne­vében dr. Havas Péter, az ELTE taná­ra, a Körlánc szakmai vezetője kö­szöntötte a résztvevőket. Szendi Gábor tanszékvezető, a he­lyi Körlánc munkacsoport vezetője utalt az esemény aktualitására: két nappal korábban, április 7-én volt az Egészségügyi Világnap, amely éppen a március 22-én, a Víz Világnapjával kezdődött és április 22-én, a Föld Napjával záruló Környezet és termé­szetvédelmi hónap közepére esik. Az összefüggés nyilvánvaló: víz nélkül nincs élet tiszta víz nélkül egészség, a vizek tisztasága csak a Föld egészségének megőrzésével, a bioszféra megóvásával képzelhető el. Először Horváth Piroska főiskolai docens vezetett workshop-foglalko­zást Készítsünk magunkról útlevelet! címmel. Ennek során az iskolában al­kalmazható gyakorlati példákat dol­goztak fel - testünk mérhető adatai­nak összefüggéseiről, éltettani műkö­désünk néhány mutatójáról. Az iskolai módszerek bemutatóját tudományos orvosi ismeretek követ­ték: a környezet és életmód összefüg­géséről, a károsító tényezők követ­kezményeiről. A gyakori halál-ok ki­alakulásáról dr. Károlyi Péter patoló­gus, a Vaszary Kolos Kórház osztály­vezető főorvosa tartott érdekfeszítő előadást. A rendezvény utolsó részében is­mét Horváth Piroska vezetett work­shopot A gyermekeket érintő környe­zeti ártalmak feldolgozásának taní­tási lehetősége címmel - ötleteket, módszertani ajánlásokat adva a gya­korló pedagógusoknak. Környezet és Egészség vonatko­zásban mindnyájunk előtt kettős fel­adat áll: először is mindent meg kell tenni a környezet állapotának javítá­sáért. Ez azonban nem ment fel a másik feladat alól: az adott sokszor nem op­timális környezethez úgy kell alkal­mazkodnunk, hogy csökkentsük a ri­zikókat. Ehhez felül kell vizsgálnunk életmódunkat, táplálkozási és egyéb szokásainkat, embertársainkhoz való viszonyunkat. -szg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom