Esztergom és Vidéke, 1994

1994-04-14 / 15. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 11 Az elmúlt nagyheti, csötörtöki munka folytatásaként dr. Könözsy László polgármester az elmaradt napirendi pontok megtárgyalását az Aranyhegyi úti óvodával kapcsolatos előterjesztéssel kezdte. Ennek értelmében az új óvodapedagógus bérét az intézményvezetőnek kell bérmaradványukból kigazdálkodni. Komoly vita alakult ki a pedagógusok F kategóriába való sorolása körül. Tízmillió forintot különítettek el a besorolásra, ugyanakkor, ha minden pedagógus perel, és megnyeri a pert, többször tíz millió forint lenne csak elegendő. Az állam ugyanis nem tudta biztosítani a megfelelő mennyiségű pénzt, az önkormányzatok kényszerülnek e téren is újabb hitelfelvételre. Járható útnak csak az tűnik, ha az F kategóriába fokozatosan soroltatnak be az arra érdemesek. Természetesen nagyon nehéz dönteni, kik, mikor jussanak hozzá ehhez a lehetőséghez. Most az a döntés született, hogy az intézményvezetők építsék be a kollektív szerződésekbe az F kategória szakmai követelményeit, s ennek alapján, néhány év alatt az érintettek előbbre sorolódhatnak. Regionális Fejlesztési Társaságok alakulnak az országban, ahová különböző városok és megyék önkormányzatai ingatlanokkal, vagy üzletrész apporttal csatlakozhatnak. Esztergom most nem lett tagja a körzet ilyen társaságának: bizonytalannak ítélt paraméterei miatt a képviselők nem támogatták a csatlakozást. Távhő: örök gond. Örök, s úgy tűnik, megoldása sem olyan egyszerű, amilyennek korábban tűnt. A erősen beruházói és nem fogyasztódvédelmi szemléletű. AKOMTÁVHŐ tanulmánya jó racionalizálási adatokat sorol, de ott sem esik szó a várható üzemeltetési költségekről. A képviselők ezek után úgy döntöttek, hogy visszavonják a távhőszolgáltatásra kiírt pályázatot és két hét múlva, alapos átdolgozás után újra foglalkoznak a témával. Lakásvételi kérelmek ügyében egyhangú döntés született - az eladásra kerülő lakások listáját a köTudósítás a testületi ülésről város távhőre kapcsolt épületeit a Dorogi Hőerőmű látja el meleg vízzel - hihetetlenül gazdaságtalan módon. Mint újra kihangsúlyozódott: a mintegy 8 kilométeres távvezetéken, a hőcserélőkön stb. 40 %-os!!! veszteség keletkezik, s a fűtési mód is bizonytalan - fogyóban a szén. Salgótarjánban néztek meg esztergomi és dorogi képviselők egy gyorsan felépült gázfűtőművet, amely, mint kitűnt, jól működik, éppen csak a róla szerzett adatok alapján az állapítható meg, hogy zeli jövőben közöljük! Megszűnt a Lakásgazdálkodási Társadalmi Bizottság. Tagjait, jó munkájuk elismeréseképpen a Szociális Bizottság közé delegálták. Költségvetés után pénzügyekről egy ideig ritkában esik szó, pedig a munka azon a területen is folyamatos. Most ellenőrzési tervüket ítélték meg - pozitívan - a képviselők. Ezen terv előírásai értelmében végzik tovább munkájukat a Gazdasági Iroda revizorai. Döntés született az őszi esztergomi Fotóbiennálé támogatásáról, valamint arról, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság saját keretéből támogassa a Két Világ Alapítványt. Az Alapítvány jótékonysági koncerteket rendez - leukémiás gyermekek érdekében. Elkezdődik a városi kerékpárúthálózat tervezése, illetve építése, első szakaszban a Kossuth-híd és a Dédai sziget között. Ez ügyben történt az anyagi erők átcsoportosítása - a pályázaton nyert összeget ki kell egészítenie az önkormányzatnak. Oktatás: amerikai angolnyelv-tanárt fogad a Dobó Gimnázium, bérét ki tudják gazdálkodni, de lakást biztosítani kíván számára a város. Egy bejelentés: jövő héten Gniezno lengyel városban írják alá a testvérvárosi szerződést. A testületi ülés ezután zárt ajtók mögött folytatódott. Fellebbezésekről és a város parkolási rendjéről, a parkolók használatáról, az ezzel kapcsolatos nem filléres gondokról esett szó. Azonal jelentkezünk, amint publikus ismereteink lesznek! Mint tudjuk, neuralgikus pont, évről évre probléma: hol parkoljunk, hogyan óvjuk a túlterhelt várost? - referens A megyei pedagógiai intézet kiadásában a közelmúltban egy régi hiányt pótló kötet jelent meg: Komárom-Esztergom megye helytörténeti kalauza. A nagyalakú kötet 460 oldalán megyénkről tengernyi adat sorakozik. A kalauz írói között szép számmal akadnak esztergomiak is: Bánhidy László, dr. Bárdos István, Kövecses-Varga Etelka, Ortutay András, dr. Pifkó Péter, Szeder Balázs, Tisovszky Zsuzsa, dr. Wagenhoffer Vilmos. A lektorok között pedig dr. Horváth István és Ortutay András nevével találkozhatunk. A megírás okáról és módjáról a két esztergomi szerkesztőt, Balogh Katát és dr. Bárdos Istvánt kérdeztük: - Az első lökést a Nemzeti Alaptanterv tervezete adta. Ez, mint köztudott, a helyi tantervek megjelenését sürgeti. Munkaközösségünk amely közgyűjteményi dolgozókból és pedagógusokból állt - olyan dolgozatot készített, amely elnyerte a Veszprémi Akadémiai Bizottság első díját. Ez az elismerés hozzásegített bennünket ahhoz, hogy a megyei önkormányzat is mellénk álljon. A kiadásra pedig dr. Egressy Ema, a megyei pedagógiai intézet vezetője vállalkozott. Célunk az volt, hogy a pedagógusok és minden érdeklődő kezébe olyan kézikönyvet adjunk, amely könnyen kezelhető, s minden megyei település irodalma megtalálható benne. Összesen 71 város és község adatai kerültek bele. A koráb- kori Veszprém, illetve Fejér megyei ban független települések vagy az községeket is. Természetesen a ,/eilyenné nem vált hajdani egyházi hér foltok" határai is kirajzolódtak. A megyetörténet kincsesbányája központok - Pilisszentlélek, Klast- Ezek eltüntetésére legfeljebb csak rompuszta -, amelyek máig meg- részben vállalkozhattunk, őrizték különállásukat, a „befoga- a praktikus használati szemponESZ TE*0° dó" települések leírását követően önálló címszóként szerepelnek. A határokat persze igen nehéz volt meghúzni, hiszen nemcsak az egykori Komárom és Esztergom vármegyék településeit kellett bemutatni, hanem az idecsatolt egytok okán (lexikonszerűség) szerzőink dolgozatait teljesen át kellett szerkeszteni. Szerencsénkre ezt az elvet ők elfogadták. Kettőnk munkája is teljesen egybefonódott, magunk sem tudnánk szétválasztani, melyik rész kinek a munkája. A könyv a megye és valamennyi településének vázlatos történeti áttekintése az alábbiak szerint: néveredet, okleveles említések, birtokosok, török utáni betelepítések, az első népszámlálás adatai, felekezeti és nemzetiségi viszonyok, a társadalmi-gazdasági élet változásait jelző fontosabb adatok, egyesületek, infrastruktúra, változások 1945 után: ipar, mezőgazdaság, közigazgatás. Ezt követően adalékok következnék a települések néprajzáról, történelmi egyházairól és a zsidó hitközségekről, a műemlékekről, az ott született vagy ott élő alkotókról (képzőművészek, írók, nevezetes személyiségek, szerepeltetve fontosabb műveiket és a rájuk vonatkozó irodalmat), a köztéri alkotásokról és természeti értékekről. A további tájékozódást gazdag bibliográfia segíti. A könyvben megtalálhatók a települések 18-19. századi pecsétnyomatai, a városok és néhány község színes címere, valamint a közigazgatási és egyházigazgatási változásokat bemutató térképek a 14. századtól napjainkig. A kötetet személy- és földrajzinév mutató zárja. Az adatok gyűjtése 1993. június 30-án fejeződött be. A kiadvány megrendelhető a Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Intézet címén: 2800 Tatabánya, Fő tér 4. Ára: 1650 Ft, iskoláknak 1210 Ft. s.j.