Esztergom és Vidéke, 1994

1994-04-07 / 14. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 11 Tisztelt Polgármester Ur! Az Esztergom és Vidéke című új­ságban 1994. március 24-én megje­lent -Nyűt levél Esztergom Pedagó­gusaihoz című levelére válaszolunk - a megszólítottak - ezen újság ha­sábjain. Levelében sok objektív tény szere­pel, de vannak olyan részei is, ame­lyeket nehezményezünk. Nézzük sorban! Elismerjük, hogy a kormányzat az új bértábla bevezetésével nehéz hely­zetbe hozta az önkormányzatokat, de azt gondoljuk, hogy ez nem a peda­gógusok problémája, ezt nem nekünk kell megoldani. A törvény megszüle­tett - nem mi alkottuk! -, azt végre kell hajtani! Itt szeretnénk utalni arra a levélre, amelyet Polgármester úr Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter úrhoz írt. Ennek a levélnek nagyon örülünk, de mintha a dátumozás téves lenne! (1994. március 7.) Az önkormányzat ugyanis már leg­később 1992 júniusában tudta, hogy 1994 januárjától 40 intézményben kell bevezetnie az új bértáblázatot ­és nem csak az óvodákban és iskolák­ban! 1993 őszén az is kiderült, hogy eb­ből mekkora részt kell vállalnia az ön­kormányzatoknak, erre nem lesz elég a város rendelkezésére álló bevétel. Mit tett az önkormányzat akkor a köz­alkalmazottak érdekében? Jelezte-e időben ezt a gondját a minisztérium számára? Ha igen, milyen választ ka­pott a megkeresésre, és melyek voltak az önkormányzat további lépései? A Polgármester úr a pedagógusok­hoz írt nyílt levelében azt írja: „... a megyei átlagnál alacsonyabb fizetése­ket örököltünk." Ezt az örökséget 1990-ben vették át. Azóta a közpon­tilag kiírt és kötelező emeléseken kí­vül, ami 1 alkalommal bruttó 1460 Ft/fő volt, ugyanakkor az infláció 25 %-os, hányszor s milyen összegben emelték a város köz alkalmazottainak fizetését? Tudomásunk van arról, hogy több önkormányzat a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény megjelené­se óta fokozatosan emelte közalkal­mazottainak bérét, épp azért, hogy en­nek összes terhét ne 1994-ben kelljen viselnie. Érdemes lenne összevetni, hogy ugyanezen idő alatt hányszor és mi­lyen összegben emelkedett az eszter­gomi köztisztviselők fizetése, ame­lyet szintén az adófizető polgárok fi­nanszíroznak?! Többek között a köz­alkalmazottak adójából is, mert pon­tosan ez az a réteg, amely az adók legalább 80 %-át adja, mivel bérből él, így automatikusan vonják az adó­előleget, és költségeit - pedig vannak - sem írhatja le az adóalapjából! A tisztelt olvasók tájékoztatására: 1994. január l-ig egy 17 éve dolgozó óvónő átlagos bruttó havi jövedelme 16.000 Ft, egy tanítóé 18.200 Ft, egy tanáré 19.900 Ft. A Polgármester úr azért aggódik, hogyha egymással marakodunk, szemben állunk „... nem marad vagy kevés energia marad a közös gondol­kodásra, az együttes fellépésre." Mi már 1994. március 10-én kelt leve­lünkben kísérletet tettünk erre. Arra kértük a Polgármester urat, amire a mai napig sem kaptunk választ. Mi­után 244 per elindult, vagy indul el a városban, valóban hajlandó az önkor­mányzat a közalkalmazottakkal való „közös gondolkodásra". Ezt a közös gondolkodást a közal­kalmazottak jogállásáról szóló tör­vény 4. parag. (5.) bekezdése már 1992-től törvényileg előírja az önkor­mányzatoknak. „Az önkormányzat döntése előtt az érintett, megfelelő szintű szakszerve­zetekkel véleményezteti Y­a)l közalkalmazotti illetmény ­előmeneteli rendszer pénzügyi fe­dezetéül szolgáló költségvetést, va­lamint b) A közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedés terve­zetét." Végül mélységesen felháborít ben­nünket Polgármester úr végkövetkez­tetése. Tudniillik, hogyha nem kap a város több kormányzati támogatást „... akkor a szükséges pénzt végsőso­ron a várospolgár fogja megfizetni, például megemelt adók formájában. Vagy a városi fejlesztéseket kell visszafognunk!" Tehát vagy-vagy! Vagy megkapja a közalkalmazott a neki járó pénzt, és akkor emelkednek a helyi adók, leáll­nak a beruházások, vagy marad min­den a régiben (adók, fejlesztés), és a közalkalmazottak pusztán hivatástu­datból alacsonyabb bérért dolgoznak tovább! Mélyen sért bennünket ez a szembeállítás! Ezzel Polgármester úr nem tett mást, mint az ügy részleteit nem ismerő laikus „várospolgárt" el­lenünk hangolta. A levelünkben végig közalkalma­zottakról és nem pedagógusokról be­széltünk. Ez nem véletlen! Ugyanis a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, így a bértábla bevezetése, nem csak a pedagógusokat érinti, ha­nem az összes közalkalmazottat: or­vosokat, egészségügyi dolgozókat, rendőröket, könyvtárosokat, múzeu­mi dolgozókat, szociális munkásokat stb. Nem értjük, hogy miért csak a pedagógusok bérének kifizetése, jó munkájuknak honorálása okoz ekko­ra problémát a városnak!? A Polgármester úr mint „nemzet napszámosaihoz" szól hozzánk, de van a pedagógusnak egy másik szép régi titulusa is, ahogy Gárdonyi Géza nevezett bennünket: „A lámpás". Büszkén vállaljuk mindkettőt, csak nem szabad elfelejteni, hogy a lám­pásba néha olajat is kell tölteni, mert különben nem világít! Tisztelettel a megszólított pedagógusok Esztergom, 1994. március 31. Esztergom a művészetek városa Kitűnő horrorfilmet forgathatunk, főnök! Olvasóink kérdezik - a hivatal válaszol Miért foghíjas a főutca? Városunk képéhez - sajnos - évek óta hozzátartozik a Kossuth Lajos ut­ca 14-16-18 számú hatalmas foghíjte­lek. A korábbi épületek lebontása óta Ízléstelen kerítést tákoltak az utca­frontra, s mögötte parkolót üzemeltet­nek, mi több: szemétlerakónak tekin­tik. Egyszóval a tulajdonosok (?), bérlők (?) olyan körülményeket te­remtettek, hogy a területet városunk „szégyenfoltjává" tették. Földes Vilmos grafikusművész, ka­rikaturista sem állta meg szó nélkül. A foghíjtelek utcafrontján tábla hir­deti: Ezen a helyen üzletek, irodák, lakások, föld alatti parkolók épülnek. Jelentkezni lehet az Országos Taka­rékpénztár Ingatlan Rt-nél, Tatabá­nya, Fő tér 4.: - Meddig csúfítja még a főutcát a foghíjtelek? Kékesi Nándor, a vállalkozási és beruházási osztály vezetője:: - Az OTP megyei igazgatósága és a Városi Tanács 1988-ban állapodott meg az épületek lebontásáról. A terü­letet építésre alkalmas állapotban 1988 szeptemberében vette át az OTP, hogy ott lakások, üzletek, gép­kocsitárolók épüljenek. Az állami la­kásépítési támogatási rendszer idő­közben megváltozott, így az építke­zés meghiúsult. Az OTP Ingatlan Részvénytársaság 1991. december 2­án vette meg a területet, az eredeti hasznosítási célok - üzleti, vállalko­zási alapon történő megvalósításának szándékával. 1992-ben elkészült a létesítmény építési engedélyeztetési, valamint pá­lyázati tervdokumentációja. A Pol­gármesteri Hivatal 1992. december 15-én adta ki az építési engedélyt. A terveket a Nógrádterv Magas és Mélyépítő Kft. készítette. A pincében 52 darab kocsibeállóval, a földszinten 18 üzlettel, az első emeleten 6 irodá­val, 12 lakással, a második emeleten 37 lakással, a tetőtérben további 6-6 lakással és irodával. A hasznos beépí­tett terület 6.560 négyzetméter. Az 1992-93-ban végzett, értékesítésre irányuló piackutatás eredménytelen volt. Amennyiben az 1994-ben újra kezdeményezett piackutatás alapján az OTP Ingatlan Rt. megtalálja azokat a potenciális vevőket, akikkel elő­szerződést köthet és a leendő vásárlók saját forrást is megelőlegeznek, akkor a beruházás megindítható. A létesít­mény ebben az esetben az építés kez­detétől számított 24 hónapon belül megvalósítható. Dr. Takács Márta jegyző szerint az építkezést az engedély kiadásától szá­mított két éven belül kell megkezde­ni. Addig fél év van hátra. Jó lenne, ha az OTP IngaÜan Rt. jó gazdaként gondoskodna a telekről. Ha nem így lenne, akkor a Polgármesteri Hivatal ta­lálja meg a módját, hogy ez a főutcái foghíjtelek ne csúfítsa Esztergomot! (Pálos)

Next

/
Oldalképek
Tartalom