Esztergom és Vidéke, 1994

1994-04-07 / 14. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 11 Tisztelt Polgármester Ur! Az Esztergom és Vidéke című újságban 1994. március 24-én megjelent -Nyűt levél Esztergom Pedagógusaihoz című levelére válaszolunk - a megszólítottak - ezen újság hasábjain. Levelében sok objektív tény szerepel, de vannak olyan részei is, amelyeket nehezményezünk. Nézzük sorban! Elismerjük, hogy a kormányzat az új bértábla bevezetésével nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatokat, de azt gondoljuk, hogy ez nem a pedagógusok problémája, ezt nem nekünk kell megoldani. A törvény megszületett - nem mi alkottuk! -, azt végre kell hajtani! Itt szeretnénk utalni arra a levélre, amelyet Polgármester úr Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter úrhoz írt. Ennek a levélnek nagyon örülünk, de mintha a dátumozás téves lenne! (1994. március 7.) Az önkormányzat ugyanis már legkésőbb 1992 júniusában tudta, hogy 1994 januárjától 40 intézményben kell bevezetnie az új bértáblázatot és nem csak az óvodákban és iskolákban! 1993 őszén az is kiderült, hogy ebből mekkora részt kell vállalnia az önkormányzatoknak, erre nem lesz elég a város rendelkezésére álló bevétel. Mit tett az önkormányzat akkor a közalkalmazottak érdekében? Jelezte-e időben ezt a gondját a minisztérium számára? Ha igen, milyen választ kapott a megkeresésre, és melyek voltak az önkormányzat további lépései? A Polgármester úr a pedagógusokhoz írt nyílt levelében azt írja: „... a megyei átlagnál alacsonyabb fizetéseket örököltünk." Ezt az örökséget 1990-ben vették át. Azóta a központilag kiírt és kötelező emeléseken kívül, ami 1 alkalommal bruttó 1460 Ft/fő volt, ugyanakkor az infláció 25 %-os, hányszor s milyen összegben emelték a város köz alkalmazottainak fizetését? Tudomásunk van arról, hogy több önkormányzat a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény megjelenése óta fokozatosan emelte közalkalmazottainak bérét, épp azért, hogy ennek összes terhét ne 1994-ben kelljen viselnie. Érdemes lenne összevetni, hogy ugyanezen idő alatt hányszor és milyen összegben emelkedett az esztergomi köztisztviselők fizetése, amelyet szintén az adófizető polgárok finanszíroznak?! Többek között a közalkalmazottak adójából is, mert pontosan ez az a réteg, amely az adók legalább 80 %-át adja, mivel bérből él, így automatikusan vonják az adóelőleget, és költségeit - pedig vannak - sem írhatja le az adóalapjából! A tisztelt olvasók tájékoztatására: 1994. január l-ig egy 17 éve dolgozó óvónő átlagos bruttó havi jövedelme 16.000 Ft, egy tanítóé 18.200 Ft, egy tanáré 19.900 Ft. A Polgármester úr azért aggódik, hogyha egymással marakodunk, szemben állunk „... nem marad vagy kevés energia marad a közös gondolkodásra, az együttes fellépésre." Mi már 1994. március 10-én kelt levelünkben kísérletet tettünk erre. Arra kértük a Polgármester urat, amire a mai napig sem kaptunk választ. Miután 244 per elindult, vagy indul el a városban, valóban hajlandó az önkormányzat a közalkalmazottakkal való „közös gondolkodásra". Ezt a közös gondolkodást a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 4. parag. (5.) bekezdése már 1992-től törvényileg előírja az önkormányzatoknak. „Az önkormányzat döntése előtt az érintett, megfelelő szintű szakszervezetekkel véleményezteti Ya)l közalkalmazotti illetmény előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetést, valamint b) A közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedés tervezetét." Végül mélységesen felháborít bennünket Polgármester úr végkövetkeztetése. Tudniillik, hogyha nem kap a város több kormányzati támogatást „... akkor a szükséges pénzt végsősoron a várospolgár fogja megfizetni, például megemelt adók formájában. Vagy a városi fejlesztéseket kell visszafognunk!" Tehát vagy-vagy! Vagy megkapja a közalkalmazott a neki járó pénzt, és akkor emelkednek a helyi adók, leállnak a beruházások, vagy marad minden a régiben (adók, fejlesztés), és a közalkalmazottak pusztán hivatástudatból alacsonyabb bérért dolgoznak tovább! Mélyen sért bennünket ez a szembeállítás! Ezzel Polgármester úr nem tett mást, mint az ügy részleteit nem ismerő laikus „várospolgárt" ellenünk hangolta. A levelünkben végig közalkalmazottakról és nem pedagógusokról beszéltünk. Ez nem véletlen! Ugyanis a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, így a bértábla bevezetése, nem csak a pedagógusokat érinti, hanem az összes közalkalmazottat: orvosokat, egészségügyi dolgozókat, rendőröket, könyvtárosokat, múzeumi dolgozókat, szociális munkásokat stb. Nem értjük, hogy miért csak a pedagógusok bérének kifizetése, jó munkájuknak honorálása okoz ekkora problémát a városnak!? A Polgármester úr mint „nemzet napszámosaihoz" szól hozzánk, de van a pedagógusnak egy másik szép régi titulusa is, ahogy Gárdonyi Géza nevezett bennünket: „A lámpás". Büszkén vállaljuk mindkettőt, csak nem szabad elfelejteni, hogy a lámpásba néha olajat is kell tölteni, mert különben nem világít! Tisztelettel a megszólított pedagógusok Esztergom, 1994. március 31. Esztergom a művészetek városa Kitűnő horrorfilmet forgathatunk, főnök! Olvasóink kérdezik - a hivatal válaszol Miért foghíjas a főutca? Városunk képéhez - sajnos - évek óta hozzátartozik a Kossuth Lajos utca 14-16-18 számú hatalmas foghíjtelek. A korábbi épületek lebontása óta Ízléstelen kerítést tákoltak az utcafrontra, s mögötte parkolót üzemeltetnek, mi több: szemétlerakónak tekintik. Egyszóval a tulajdonosok (?), bérlők (?) olyan körülményeket teremtettek, hogy a területet városunk „szégyenfoltjává" tették. Földes Vilmos grafikusművész, karikaturista sem állta meg szó nélkül. A foghíjtelek utcafrontján tábla hirdeti: Ezen a helyen üzletek, irodák, lakások, föld alatti parkolók épülnek. Jelentkezni lehet az Országos Takarékpénztár Ingatlan Rt-nél, Tatabánya, Fő tér 4.: - Meddig csúfítja még a főutcát a foghíjtelek? Kékesi Nándor, a vállalkozási és beruházási osztály vezetője:: - Az OTP megyei igazgatósága és a Városi Tanács 1988-ban állapodott meg az épületek lebontásáról. A területet építésre alkalmas állapotban 1988 szeptemberében vette át az OTP, hogy ott lakások, üzletek, gépkocsitárolók épüljenek. Az állami lakásépítési támogatási rendszer időközben megváltozott, így az építkezés meghiúsult. Az OTP Ingatlan Részvénytársaság 1991. december 2án vette meg a területet, az eredeti hasznosítási célok - üzleti, vállalkozási alapon történő megvalósításának szándékával. 1992-ben elkészült a létesítmény építési engedélyeztetési, valamint pályázati tervdokumentációja. A Polgármesteri Hivatal 1992. december 15-én adta ki az építési engedélyt. A terveket a Nógrádterv Magas és Mélyépítő Kft. készítette. A pincében 52 darab kocsibeállóval, a földszinten 18 üzlettel, az első emeleten 6 irodával, 12 lakással, a második emeleten 37 lakással, a tetőtérben további 6-6 lakással és irodával. A hasznos beépített terület 6.560 négyzetméter. Az 1992-93-ban végzett, értékesítésre irányuló piackutatás eredménytelen volt. Amennyiben az 1994-ben újra kezdeményezett piackutatás alapján az OTP Ingatlan Rt. megtalálja azokat a potenciális vevőket, akikkel előszerződést köthet és a leendő vásárlók saját forrást is megelőlegeznek, akkor a beruházás megindítható. A létesítmény ebben az esetben az építés kezdetétől számított 24 hónapon belül megvalósítható. Dr. Takács Márta jegyző szerint az építkezést az engedély kiadásától számított két éven belül kell megkezdeni. Addig fél év van hátra. Jó lenne, ha az OTP IngaÜan Rt. jó gazdaként gondoskodna a telekről. Ha nem így lenne, akkor a Polgármesteri Hivatal találja meg a módját, hogy ez a főutcái foghíjtelek ne csúfítsa Esztergomot! (Pálos)